Magyar art deco bútorok

Magyarországi bútortervezők eredeti, art deco bútorai, a stílus jellemzői

A magyar art deco bútorművészet a 20. századi magyar iparművészet egyik legizgalmasabb és legszínvonalasabb fejezete, amely az 1920-as és 1930-as években élte virágkorát. Ez a stílus a magyar polgári kultúra utolsó nagy kivirágzása volt, mielőtt a második világháború és az azt követő politikai fordulat végleg felszámolta volna ezt az életformát.

1. Történeti kontextus és gyökerek

A magyar art deco nem elszigetelten fejlődött, hanem szoros összefüggésben az európai, főként a párizsi (1925-ös világkiállítás) és a bécsi (Wiener Werkstätte) irányzatokkal. Magyarországon a stílus a trianoni trauma utáni konszolidáció időszakában vált uralkodóvá. A megerősödő városi polgárság igényelte a modernitást, de ragaszkodott a reprezentációhoz és a minőséghez.

2. Stílusjegyek és formavilág

A magyar art deco bútorokat a kettősség jellemzi: a geometrikus fegyelem és a dekoratív luxus egyensúlya.

Vonalvezetés: Jellemzőek a tiszta, építészeti jellegű formák, a lekerekített sarkok (az ún. "áramvonalas" design) és a függőleges hangsúlyok.

Díszítés: Kerüli a burjánzó historizáló faragványokat. Ehelyett intarziával (berakás), egzotikus fafurnérok rajzolatával vagy finom réz- és króm rátétekkel díszít. Gyakoriak a stilizált növényi motívumok és a keleties (orientális) hatások.

3. Anyaghasználat: A luxus érintése

A magyar mesterek előszeretettel használtak nemes és ritka alapanyagokat, ami a bútorokat valódi műtárggyá emelte:

Egzotikus fák: Kaukázusi dió, palisander, makasszári ében, mahagóni és a jávorfa különböző változatai.

Felületkezelés: A magasfényű politúr (sellak) használata alapvető volt, amely tükörszerű csillogást adott a felületeknek.

Kiegészítők: Elefántcsont, gyöngyház, nemesacél, krómozott csövek és gyakran tükörüveg betétek.

4. Meghatározó alkotók és műhelyek

A korszak magyar bútorművészete világszínvonalú volt, több tervezőnk nemzetközi hírnévre tett szert:

Kozma Lajos: A modern art deco egyik legnagyobb mestere. Bútorai építészeti léptékűek, elegánsak és végtelenül precízek. Ismerje meg munkásságát az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében.

Kaesz Gyula: A belsőépítészet teoretikusa és gyakorlati mestere, aki a funkciót és az esztétikát tökéletes összhangba hozta.

Vágó Pál és Lukáts Kató: Akik a grafikai tervezést és a bútorművészetet ötvözték modern szemlélettel.

5. A "Budapesti Art Deco" sajátosságai

A magyar art deco sajátossága a népművészeti elemek finom beemelése volt. Míg a francia art deco hűvösebb és arisztokratikusabb, a magyar változatban gyakran megjelenik egyfajta otthonos melegség. A budapesti nagypolgári lakások belső terei – a beépített szekrénysorokkal, a különleges "koktél-szekrényekkel" és a kényelmes, mély fotelokkal – egy sajátos közép-európai életérzést közvetítettek.

6. Utóélet és gyűjtői érték

A szocializmus évtizedei alatt az art deco bútorokat "polgári csökevénynek" tekintették, sok darab elpusztult vagy méltatlan körülmények közé került. Az 1990-es évektől azonban reneszánszát éli a stílus. Napjainkban a magyar art deco bútorok a műtárgypiac keresett darabjai. Egy-egy eredeti Kozma-szék vagy intarziás tálaló komoly értéket képvisel a hazai aukciósházakban.

A magyar art deco bútor több mint használati tárgy: egy korszak lenyomata, amelyben a kézműves precizitás találkozott a modern ipari formatervezés hajnalával. Eleganciája, anyaghasználata és időtálló formavilága miatt a mai modern enteriőrökben is megállja a helyét, hirdetve a magyar iparművészet egykori világszínvonalát.

képre kattint, nagyobb, hd felbontású kép