2020.05.20.
A viszonyszavak
A viszonyszavak közös jellemzői
Önállóan nincs konkrét jelentésük, csak egy alapszófajjal együtt.
Általában nem toldalékolhatóak.
Mondatban csak egy alapszófajjal együtt lehetnek mondatrészek.
Viszonyszók fajtái
névelő
névutó
igekötő
segédige
kötőszó
módosítószó
Ezt másold be a füzetedbe!
A névelő
A hogy a neve is mutatja, a névszók előtt állnak. Megelőzik a főnevet, melléknevet, számnevet és a névmásokat.
Két fajtája van a határozott és a határozatlan névelő.
A határozott névelő: az, a (Akkor használjuk , ha az őket követő szó a beszélgetésben résztvevők számára ismert, azonosítható dologra vagy dolgokra utal.)
A határozatlan névelő:egy (Ezt akkor használjuk, ha az utána álló névszó(k) a beszélő vagy a hallgató számára nem ismert vagy nem egyértelműen azonosítható )
A füzetbe csak a 3. és a 4. pontot másold le zárójelek nélkül!
A névutó
A névutók a névszók után állnak. A névszótól külön írjuk
Valamilyen körülményt fejeznek ki az előttük álló névszóval együtt: időt, helyet, módot,okot, célt.......stb.
helyet: pl. alatt – alá – alól, felett, mögött, előtt, mellett; között
időt: pl. múlva, után, óta, előtt, között;
egyéb körülményt: pl. helyett, nélkül, szerint, miatt, ellen, végett, részére,együtt
Ezt másold a füzetedbe!
