2020.04.22.

Mutató névmás

Fogalma

A mutató névmás főnevet.melléknevet,számnevet és határozószót helyettesít.
Személyre, élő vagy élettelen dologra, tulajdonságra, milyenségre, mennyiségre ,állapotra, időpontra, helyre mutat rá.
Nézzük példával:

Pl. főnevet helyettesítek vele: Szabad melletted a hely?( a kiemeltet helyettesítem) Ez még szabad.( a kiemelttel helyettesítettem)

Pl. melléknevet helyettesítek vele: De szép virág!( a kiemeltet helyettesítem) Én is ilyen virágot szeretnék venni anyukámnak!( a kiemelttel helyettesítettem)

Pl. számnevet helyettesítek vele: 1000 Ft lesz szála.( a kiemeltet helyettesítem) Ajaj, annyi nincs nálam ( a kiemelttel helyettesítettem)

Pl. határozószót helyettesítek vele: Délután találkozunk az iskolánál?.( a kiemeltet helyettesítem) Addig nem érek az iskolához. ( a kiemelttel helyettesítettem) vagy Délután találkozunk az iskolánál?.( a kiemeltet helyettesítem) Szerintem nem érek az oda. ( a kiemelttel helyettesítettem)

A mutató névmások közelre és távolra mutató párokat alkotnak.

Pl. ez – az, ilyen – olyan. A párok tagjai csak magánhangzóikban különböznek, mássalhangzóik azonosak. A közelre mutató névmások mindig magas magánhangzó(ka)t tartalmaznak, pl. ennyi, így; a távolra mutatók pedig mélye(ke)t, pl. annyi, úgy.

A füzetbe csak a kék színű információkat írd le!

A leggyakoribb mutató névmások (párokban írom le)

főnevet helyettesítő: ez/az, ugyanez/ugyanaz,emez/amaz

melléknevet helyettesítő:ilyen/olyan, ugyanilyen/ugyanolyan,ekkora/akkora,efféle/afféle,emilyen/amolyan, ilyesmi/olyasmi

számnevet helyettesítő: ennyi/annyi, ugyanennyi/ugyanannyi, emennyi/amannyi, ennyiféle/annyiféle

határozószót helyettesítő

időre utaló: ekkor/akkor, eddig/addig, ezelőtt/ azelőtt, ezután/azután
helyre utaló: itt/ott, ide/oda, eddig/addig,erre/arra,innen/onnan,ugyanide/ugyanoda
egyéb körülményre utaló:így/úgy, eképp/aképp,ezért/azért,ennél/annál

Le kellene írni néhányat példaként a füzetbe, de csak a kiemelteket írd le!