Egy MÉRnökből lett BÖLCSész bemutatkozása

Aki több mint 10 nyelvet megért, s írt már 12 könyvet több szakterületen is, időnként másképp látja a tudomány és a művészet „szenzációs eredményeit”. Az érzékenyebb és tekintélytisztelő bölcsész-társadalom sajnos nem igazán ’értékeli’ ezeket a természettudományos MÓDszertant is alkalmazó gondolatmeneteket.

Szerencsére a humor gyakran átsegít az ilyen nehézségeken. Kritikusnak tűnő értékelései ugyanis inkább továbbgondolásra serkentenek, s udvarias humorral tálalva már kevésbé tűnnek ’SZEMtelennek’. (Ilyen írás pl. az Antanténusz-kiszámolóról írt rövid tanulmánya.)

Záhonyi András német tagozaton érettségizett, a Műszaki Egyetemen hálózatelméletet, véletlenszerű (sztochasztikus) folyamatok modellezését tanulta. Id. Simonyi Károly professzorától (az Elméleti Villamosságtan mellett) a fizika kultúrtörténetéről is tanult. Ezen oktatási program jelszava:

’kort taníts – ne külön-külön tantárgyakat’!

Egy véletlen folytán a Miskolci Bölcsész Egyesületbe került, újságírás szakra (írásai az Ősi gyökérben, a FolkMAGazinban, felföldi (felvidéki), erdélyi, ill. anyaországi napi- és hetilapokban jelentek meg). Ha már ott járt, kitanulta a Badiny-iskola által képviselt sumerológiát (pontosabban: a mezopotámiai kultúrát) s a magyarságtudományt (többek között a nemrég elhunyt Molnár V. Józseftől, Pap Gábortól, Bakay Kornéltól, Kiszely Istvántól, Kiss Dénestől, Olsvai Imrétől). Később – Varga Csabával együtt gondolkodva – jelent meg A tatárlakai csillagóra c. könyve.

Jellemzően nyelvekkel (különleges anyanyelvünkkel, a Czuczor-Fogarasi szótár gyökrendszerével), megfejtetlen írásemlékek olvasásával, szótárkészítéssel, a tudományos felismerések és a művészeti alkotások valós alapú értékelhetőségével („mérhetőségével”), oktatásmódszertani kérdésekkel foglalkozik.

Bérczi Szaniszló, Mandics György és Révész Péter munkatársa az ősi kutúrák írásrendszereivel, írásemlékeivel kutatásában – különös tekintettel a csillagászati vonatkozásokra.

Rendszeres előadója a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor konferenciáknak, a Miskolci Őstörténeti Fórumoknak, az Agyagtábla Baráti Kör rendezvényeinek.

A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület tagja, előadója és szervezője (www.zmte.org – Budakalász és Budapest).

Művészek és tudósok gyakori beszélgetőtársa (pl. Leányfalui Faluház, MMA).

https://www.youtube.com/watch?v=i32XG3fO05Q

Könyvet szerkesztett már a wolframgyártásról és (a Magyar Nemzeti Írószövetség tagjaként) Jókai Mór életéről is. További hobbyjai: asztalitenisz, sakk, néptánc és népzene (az első Jobbágytelki és Külsőrekecsini Néptánctábor egyik szervezője). A FB-on is elérhető.

Tollforgató Történelmi Lap Blog: Záhonyi András Egy MÉRnökből lett BÖLCSész bemutatkozása (tollforgatotoertenelmilap.blogspot.com) 

----------------------------------

dr. Záhonyi András bemutatkozása:

BEMUTATKOZÁS

Záhonyi András német tagozaton érettségizett, a Műszaki Egyetemen hálózatelméletet, véletlenszerű (sztochasztikus) folyamatok modellezését ismerte meg. Id. Simonyi Károly professzorától (az Elméleti Villamosságtan mellett) a fizika kultúrtörténetéről is tanult (az ELTÉn teltház előtt folytak Simonyi professzor órái).

Ezen oktatási program jelszava: ’kort taníts – ne külön-külön tantárgyakat’!

Egy véletlen folytán a Miskolci Bölcsész Egyesületbe került, újságírás szakra (írásai az Ősi Gyökérben, a FolkMAGazinban, felföldi (felvidéki), erdélyi, ill. anyaországi napi- és hetilapokban jelentek meg). Ha már ott járt, tanult magyarságtudományt, régészetet, sumerológiát, s megismerte a mezopotámiai kultúrát is. Lefordította németből A. Deimel Pantheon Babylonicum és Planetarium Babylonicum c. műveit, franciából pedig R. Labat Akkád epigráfiai kézikönyvét (no meg spanyolból Marius Schneider osztrák etnomuzikológus tanulmányát az állatovi jegyek/jelképek és a zenei hangok kapcsolatáról). Később – Varga Csabával együtt gondolkodva – jelent meg A tatárlakai csillagóra c. könyve. Benne a korong egybevágó csillagászati és nyelvészeti értelmezését adja meg – a formailag ábrázolt csillagképek közül háromnak ui. a sumer neve olvasható ki, ha a jeleket sumer ideogrammaként „olvassuk”.

Jellemzően nyelv- és írásemlékekkel (különleges anyanyelvünkkel, a Czuczor-Fogarasi szótár gyökrendszerével), megfejtetlen írásemlékek olvasásával, szótárkészítéssel, a tudományos felismerések és a művészeti alkotások valós alapú értékelhetőségével („mérhetőségével”), oktatásmódszertani kérdésekkel foglalkozik.

Tagja a Zürichi Magyar Történelmi Egyesületnek (2004-től), az Agyagtábla Baráti Körnek, a Magyar Nemzeti Írószövetségnek, a MÚK-nak. A ZMTE budakalászi Írástörténeti Munkacsoportjának és tanácskozásainak egyik szervezője.

( https://www.zmte.org/rendezvenyek/ ).Rendszeres előadója a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor konferenciáknak, a Miskolci Őstörténeti Fórumoknak, az Agyagtábla Baráti Kör rendezvényeinek. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület tagja, előadója és szervezője (www.zmte.org – Budakalász és Budapest). Művészek és tudósok gyakori beszélgetőtársa (pl. Leányfalui Faluház, MMA). https://www.youtube.com/watch?v=i32XG3fO05Q

Bérczi Szaniszló, Mandics György és Révész Péter munkatársa az ősi kultúrák írásrendszereivel, írásemlékeivel kutatásában – különös tekintettel a csillagászati vonatkozásokra. Újabb előadásaiban a csillagászat és a tudomány, a művészet, a vallások, a történelem és az írásrendszerek kérdéseivel foglalkozik.

Könyvei, füzetei:

Wolframgyártás (szerkesztőként)

Ősi titkok nyomában I.

XY a betű neve

Hol vagy, Mezopotámia?

Megtaláltalak, Mezopotámia!

Sumer-akkád-magyar szó- és jeltár I-II.

Angol-német-szlovák-magyar asztalitenisz szakszótár

Jókairól – Krúdy-módra és Mikszáth szemével

Gondolatok a magyar Szent Koronáról és a kereszténységről

A tények azonban makacs dolgok

Tatárlaka és Tordos üzenete

Kirándulás a művészetek világába (Ősi titkok nyomában II.)

Túléljük…