3. ábra

Záhonyi András

Antanténusz

Mondóka, halandzsa – vagy sumer–ősmagyar Nap-köszöntő zsoltár?

Antanténusz

A wikipédia szerint az Antanténusz egy rövid, verses kiszámoló és mondóka, melyet kisiskolásoknak és óvodásoknak szántak. Magyar nyelvterületen sok helyen előfordul, sok szövegváltozattal, ami régi eredetére utal.

Jelenleg sincs általánosan elfogadott álláspont az eredete felől, így a versről sokan elmélkedtek, például Szőcs István Halandzsa-e az Antanténusz? (Utunk, Kolozsvár, 1972) c. összefoglalásában Forró László értékes gyűjtésére hivatkozik.

Egyes vélemények szerint latin eredetű vers, csak magyarra nem fordították le értelmesen, és így lett belőle a halandzsa jellegű szöveg, van akik szerint ősmagyar gyermekvers.

Megint mások szerint nemzetközileg elterjedt kiolvasó, az indoeurópai számsor fonetikailag torzított alakja.

A formai nyelve nem mindenhol ugyanaz, népcsoportonként-tájegységenként eltérő, de legelterjedtebb változata a következő:

Antanténusz, szórakaténusz,

Szóraka-tiki-taka-alabala-bambusz(ka)!

Pass László debreceni teológus (1941, 1961, 1972): kb. 10-12 000 éves, Tammúz-hoz (Megj.: sumer nevén Dumuzihoz) szóló, sumer–ősmagyar Nap-köszöntő zsoltár, ősi pentaton dallammal. (?)

Szőcs István (1972) szerint egy Istenhez szóló (sumer) vers.

Komoróczy Géza (1975): a sumer szavakkal való egyeztetések nem helytállóak, azok laikus fantázia termékei.

(Megj.: ebben módszertanilag kb. egyet is érthetünk.)

A téma kutatója, R. Lovas Gizella véleménye (Élet és Tudomány, 1982. 8. 242.) szerint ezek a mondókák gyakorlatilag csak a kiszámolós–kiolvasós versek ritmusáról szólnak, soha nem volt értelmük (?).

Marton Veronika magyar-könyvtár szakos tanár, műkedvelő sumerológus elemzése szerint az Antanténusz eredetileg sumer szövege egyeztethető a „Süss fel, nap!” mondókával:

Égi fénykorona közeledik, kisliba, elég a reszketés, kapu-közel a felkelés…

Marton tanulmányának előképe Dudás Rudolf "sumer fejtése". Miért tűnik mezopotámiainak? Azért, mert Dudás odarajzolta a mezopotámiai ékjeleket. Aztán vette ezen önkényesen odarajzolt jelek szótári jelentéseit René Labat Epigráfiai kézikönyvéből (IN, Paris, 1948) – ezt viszont már igen precízen tette.

Marton ezt írja: ’Összekötő kapocsként, segítségül fel kell és fel is lehet használni a székely-magyar rovásírást (?). A ma használt mintegy két és fél évezredes latin betűírástól és az ennél minden bizonnyal régebbi székely-magyar, részben szótag- részben betűíráson át kell eljutni a kb. 6000 éves fogalomírásig.’

’A mai magyar nyelvérzék szerint a mondóka első „sora” két jelentésnélküli több szótagú szó.’ (?)

’… a szótagokat önálló jelentéssel bíró gyökökként lehet felfogni.’

’ A gyökhatárok pontos megállapítását segítette elő a latin betűs szöveg rovásjelekkel való leírása.’ (?)

’ A megfejtésnél használt jelek nem káld-sumir vonalas, hanem újasszír szótári jelek.’

Megj.: ez igaz – de Dudás bármelyik korszakban használt mezopotámiai jeleket is választhatott volna… .

Sajnos a mondóka szövege ékiratos agyagtáblán még nem bukkant elő, ezért okafogyott találgatni, mely kor írását lehetne használni a kiszámolóhoz.

Meglátásunk

Ezen „látványos” táblázatok önkényesen odaírt-odavarázsolt mezopotámiai vonalas jeleket tartalmaznak – ám ezeknek semmi köze sincs az eredeti kiszámolóhoz.

A vonalas jelekhez semmiben sem hasonlító rovásjelek pedig csak arra szolgálhatnak, hogy a lelkes (de felkészületlen) olvasók valamilyen magyar jellegű kapcsolódást láthassanak az előbbi ’agymenésében’…

Az ezután következő rész Marton írásában tkp. nem más, mint a hozzá nem értők számára tudományosnak tűnő ’nyelvészeti varázslás’. Másképp hogyan lehetne a ’ténusz’ egyszer „kis liba” – majd a következő sorban már „közel a (nap)felkelte”?

https://www.scribd.com/doc/107187951/Marton-Veronika-Az-Antantenusz-c-mondoka-megfejtesi-kiserlete-rovas-es-ekjelek-segitsegevel

Javasolt olvasataim

Javaslatom az eddig bemutatottaknál sokkal egyszerűbb, ráadásul azonnal érthető. Ám bevallom: nem eléggé ‚szenzációs’. Nem más ugyanis, mint egy kiszámoló, torzított keresztnevekkel.

Feltehetően nem magyar anyanyelvű személy rögzítette. Ezt a következő ’megálmodott’ indoeurópai változatom támasztja alá:

Anton, Demis,

Sergius*, Demis,

Sergius, Catherine-Cathy,

Ella-Bella, Tammuz.

Aztán persze – meglátásunk szerint – elkészíthették a kiszámoló magyar változatát is:

Antal, Dénes**,

Szergiusz /vagy Szórakó/ Dénes,

Szergiusz /vagy Szórakó/ Kati-Kata,

Ali-Pali***, Bandus****.

Hogy tetszik? Hogy erre Ti is rájöhettetek volna, annyira egyszerű a ’rekonstrukció’ (a visszakövetkeztetés)?

Igaz. De nem jöttetek rá – ugyanis annál nehezebb, minél egyszerűbb.

Mi az ilyet meg szoktuk ’álmodni’. Aztán persze logikusan megMAGYARázzuk…

Most is ezt tettük! Mandics György szerint persze ez sem végleges megoldás – csupán egy lehetséges olvasat. Ám sokan nem fogják elfogadni, mert ’kiüt’ egy tetszetős (és igazán bonyolultnak tűnő) rejtélyt.

Legyen vágyálmaik szerint – minket ez nem zavar.

Mi már egy másik rejtély ’megfejtésén’ gondolkodunk – reménykedve, hogy azzal is megdöbbenésre s mosolyra késztetjük majd tekintélytisztelő és szenzációkedvelő kedves magyar bölcsész barátainkat!

* Szergiusz (latin): servi Dei (Isten szolgája); hasonló nevek: Szergej, Szerjózsa

** Dénes ~ Demis (Denis, Dionysius, Dumuzi)

*** Aladár és Pál, becézve – de Pali helyett állhat Vali (Valéria, becézve) is

**** Bandi

P. s.

Ha valaki mégis mezopotámiai kapcsolódást szeretne találni a névelemzésekhez, javaslom neki a következő mezopotámiai jeleket és hangalakokat:

AN (jelentése: ég -- L.13)

DUMU.ZI (sumer), Tammuz (akkád): közismert istenségnevek (L.144)

SZIR (kígyó, serpent – L.374)

GAD (qad; takács, len -- L.90)

AL.LU5 (Rák csk. -- L.298)

BALA, BAL (királyi jelvény -- L.9) / Bél (BE, EN, Enlil) -- úr; L.69, L.99) / ba’âlu (KUR4 -- domináns L.483)

BAN (Vénusz, Kis Kutya csk. -- L.439) / BAN.DA (L.144 – gyermek, kicsi)

Bp., 2022. február 18.