Dr. Uhrman Iván bemutatkozása:

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Dr. Uhrman Iván egyetemi docens

Születési év: 1961

Végzettség: magyar nyelv és irodalom-történelem szakos középiskolai tanár (ELTE BTK 1984), ógörög nyelv és irodalom szakos előadó (ELTE BTK 1987).

Az ELTE BTK hebraisztika szakán 2009 és 2014 között 10 féléven át, vendéghallgatóként 83 kreditet szereztem.

Jelenlegi munkahely: Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet – tudományos főmunkatárs

Veres Péter Gimnázium, Budapest III. Csobánka tér 7. 1039 – gimnáziumi tanár

MaZsiHisz – hittanoktató

Tudományos fokozat: a történelemtudomány kandidátusa=PhD (1999) (értekezés: Théseus utódai. Az utolsó athéni királydinasztiára [?] vonatkozó hagyományanyag vizsgálata)

Oktatói tevékenység:

a.) gimnáziumban 1987 őszétől 2008 júniusáig folyamatosan, mindhárom tárgyamat; 2008-2020 között csak ógörögöt és (nagyon minimális óraszámban) magyart; 2020 óta csak magyart és csak szakköri szinten

b.) ókori görög történelmet és ógörög nyelvet Miskolci Bölcsész Egyesület 1990 tavaszi félév;

c.) ókori görög történelmet és vallástörténetet ELTE BTK 1994/95-ös tanév

d.) a korai magyar történelem zsidó vonatkozásait: OR-ZsE 2002 szeptembertől

e.) összehasonlító zsidó-pogány-keresztény kultúrtörténetet: u.o.2004-től

f.) ógörög nyelvet u.o. 2005-től

g.) a „Zsidóság és klasszika-filológia” c. tárgyat u.o. 2008-tól

h.) a „Zsidóság és medievalisztika” c. tárgyat u.akkortól

i.) antik filozófiatörténetet u.o. 2012-2018

j.) ókori zsidó történelmet u.o. 2014-től

k.) középkori zsidó történelmet u.akkortól

l.) filológiai alapismereteket 2015-től

m.) zsidó hittant 2021-től több budapesti iskolában (Osztrák-Magyar Európaiskola, Kodály Zoltán Általános Iskola, II. Rákóczi Ferenc Gimnázium)

Tanári munkám keretében részt vettem a nyolcosztályos gimnázium ötödik osztályos Olvasókönyvének szerkesztésében két kollégám, Frank Éva és Gelniczky György társaságában; továbbá szemelvényeket fordítottam Aristotelés négy természettudományi munkájából a „Tudománytörténet” elnevezésű kísérleti tantárgy szöveggyűjteményébe. (Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Budapest, 1994.) Több házi használatú (és kiadású) tankönyvet is írtam (Kart karba öltve Homérosszal 1998; Kóstoló az ógörög nyelvből 2004.), illetve állítottam össze (Görög költők – istenekről, hősökről, 2015) az ógörög nyelv és kultúrtörténet oktatásához. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen történelemből két (2006, 2008), magyar nyelvtanból egy alkalommal (2007) sikerült egy-egy diákot a döntőbe vezetnem.

Szakmai gyakorlat: 1984-87 között az MTA Tudományos Továbbképzési Bizottságának ösztöndíjasa voltam. Ennek eredménye: A Théseus-legenda történeti és vallástörténeti hátteréhez c. egyetemi doktori értekezés (1990). Disszertációm témájából a három év során két ízben tarthattam előadást: először 1985-ben a Közösség és közösségszervező erők az antikvitásban c. debreceni konferencián (ennek anyaga 1991-ben nyomtatásban is megjelent Sarkady János és Nemes Zoltán szerkesztésében), majd l987-ben az Ókortudományi Társaság helyi tagozatának meghívottjaként ugyanott.

Ugyanezen idő alatt készült Az ősmagyar kettős fejedelemség kérdéséhez c. tanulmányom (Történelmi Szemle 1987/88). Ennek anyagából az ELTE Bölcsészettudományi Karán tarthattam előadást elsőéves történelem szakos hallgatóknak Bartha Antal professzor kedvességéből.

1988/89-ben MTA Soros Alapítvány-ösztöndíjas voltam, 1992/93-ban A Magyar Tudományért Alapítvány ösztöndíjasa. Ez idő alatt készült kandidátusi értekezésem. Ezt 1999 őszén sikerült megvédenem. Némileg kibővített, átdolgozott változata 2017-ben jelent meg nyomtatásban. (Théseus utódai. Az utolsó athéni királydinasztiára [?] vonatkozó hagyományanyag vizsgálata. Saarbrücken, Globe Edit, 2017.)

Ugyanezen időszakban készült Nem nőttek az égig... c. bírálatom (Jankovics Marcell A fa mitológiája c. könyvéről), mely harmadik helyezést ért el a Holmi c. folyóirat kritikapályázatán, l992-ben. (Olvasható a lap V. [l993]/11. számában.)

Ezenkívül módom volt közreműködni (lektorként és kiegészítő szerzőként) a Larousse-enciklopédia hazai kiadásában és fellépni l993 februárjában Visegrádon, az I. Ókortudományi Konferencián is Melanthos: egy fekete alak Attika koratörténetében c. előadásommal, majd a VI-ikon, 2004-ben, Budapesten, Az Olympostól a Taniquetilig cíművel.

1999/2001-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Milleniumi Bizottságának megbízásából szakértőként tevékenykedem a Szent Korona, a koronázó palást és Szent István király Intelmeinek informatikai feldolgozásában. E munka eredményéből 2000-ben előadtam az Ókortudományi Társaságban, majd 2003-ban napvilágot látott Iulus rex c. tanulmányom (Hadtörténelmi Közlemények 116 [2003]). E kutatások, valamint az előadás és a tanulmány jelentős figyelmet szentelt a korai magyar-zsidó kapcsolatok kérdésének. Erre való tekintettel jelentem meg az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen – előbb, 2002-től óraadóként, majd 2008-tól 2023-ig egyetemi docensi státuszban (előbb a Művelődéstörténeti, majd 2013-tól a Történelmi Tanszék munkatársaként). Ez utóbbi tanszéknek vezetője is voltam 2014 és 2019 között. 2008-tól az itteni doktori iskola munkájában is részt vettem.

Itteni munkám hozta magával az újabb és újabb zsidó vonatkozások vizsgálatát eddigi kutatásaim összefüggésében. Ennek megfelelően, miközben publikációm száma 2009-től látványosan gyarapodott (oly periodikák lapjain, mint az Antik Tanulmányok, Hadtörténelmi Közlemények, Orpheus Noster, Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv, Hacofe, s Festchriftekén Székely György, Scheiber Sándor – századik születésnapja alkalmából –, Schweitzer József, Ungvári Tamás, Schőner Alfréd, Szécsi József, Fröhlich Ida, Tóth Sándor László tiszteletére), s jó néhány tudományos konferencián is szerencsém lehetett részt venni (az OR-ZsE házi konferenciái mellett itt kiemelném a szlovákiai Dunaszerdahelyen évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Vámbéry Ármin-konferenciákat, melyeknek 2008 óta állandó résztvevője vagyok), az új munkák között egyre nagyobb arányban fordultak elő részben vagy egészen zsidó tárgyúak. Hogy az ilyen szempontok kutatásában is kellő kompetenciám lehessen, 2009-től tíz féléven át vendéghallgatóként továbbképeztem magam az ELTE BTK hebraisztika szakán.

Ugyanezen időszakban készült több, a zsidóság történetét/kultúrtörténetét a hazai közönség előtt új vonatkozásokkal gyarapító műfordításom is ógörögből. Így Plutarkhos Symposiaka c. művének két zsidó tárgyú dialógusa az Antik Tanulmányokban (56. [2012.] 196-199.); Alexandriai Philón Jelentése a Gaius Caligulánál járt küldöttségről (Máriabesnyő-Gödöllő, 2010 – itt Schill Salamon 1896-os tolmácsolását dolgoztam át), s ugyanennek testvérműve, a Flaccus ellen (ez teljes egészében saját fordításom – Máriabesnyő-Gödöllő, 2020).

2020-2021 folyamán a máriabesnyői Attraktor kiadó jóvoltából lehetőségem nyílt addigi tanulmányaimat kötetekbe rendezve újra kiadni. (Kazárok, magyarok, zsidók - 2020; Zsidók, pogányok, keresztények - 2021; Árpádok, szentek, koronák - 2021; Szavirok, magyarok, fejedelmek – 2021.

Ugyancsak 2021-ben s ugyanott jelent meg Flaccus-fordításom kísérőtanulmányának teljesebb változata A pogrom prototípusa címmel. E könyvről a Goldziher Szalon szervezésében 2025 március 30-án nyilvános vitaestet is rendeztünk Tamási Balázs szíves közreműködésével.

Pályám e szakaszának végén, 2023-ban két alkalommal tartottam előadást a Keresztény-Zsidó Társaság Vallástudományi Szabadegyetemének szervezésében Kazárok és zsiudók – régi-új kérdésfeltevések, illetve A kabar-zsidó kérdés még egyszer címmel.

2023 októberében váltam meg az OR-ZsÉ-tól, hogy a Goldziher Intézet munkatársa legyek. A 2024-es tavaszi félévben még utoljára tanítottam itt óraadóként.

2024 tavaszán a Hunyadi téri zsinagóga szervezésében tartottam előadássorozatot „A bennünk és velünk élő hellenizmus” címmel.

Kutatási területek:

A.) A Szentírás (és részben a rabbinikus irodalom) történetkritikai vizsgálatának további lehetőségei az ún. „posztmodern” vizsgálati módszerek korában

B.) zsidóság és klasszika-filológia: a görög és zsidó civilizációk kapcsolatai a hellenisztikus és császárkori, de lehetőség szerint már a hellenizmust megelőző korszakokban is

C.) A zsidóság a kazár birodalomban

D.) A zsidóság megjelenése és szerepe a magyar történelem legkorábbi dokumentálható időszakaiban (a fejedelmek korában és az Árpád-korban