Nagyrészt a gyermekkorban elsajátított magatartásminták adják az
alapját a későbbi, felnőttkori életvitelnek, ezért a szülőknek és nevelőknek
meghatározó szerepük van a gyermekek egészséges táplálkozásra nevelésében.
Alapvető jelentőségű, hogy a napi mozgás mennyiségéhez, az élettani
szükségletekhez igazodó legyen a gyermek étrendjének energia- és
tápanyagtartalma, és különösen lényeges, hogy az ételei ne tartalmazzanak túl
sok zsiradékot, cukrot, illetve sót. Ennek megvalósításához ajánlott szem előtt
tartani az alábbiakat:
Lehetőleg a gyermek minden étkezésénél, változatosan szerepeljen idényjellegű
zöldség, vagy gyümölcs (nyersen, salátaként, párolva, gőzben főzve, stb.), melyek
bőséges fogyasztása az egészséges táplálkozás gerincét adja. Ezek a
nyersanyagok gazdag forrásai az élelmi rostoknak, valamint a vitaminoknak
(elsősorban C-vitaminnak, béta-karotinnak, K-vitaminnak, folátnak), ásványi
anyagoknak (például a magnéziumnak és káliumnak), illetve egyéb egészségvédő
hatású növényi alkotórészeknek (például flavonoidoknak).
A gabonafélék, ezen belül is inkább a teljes értékűek (teljes kiőrlésű kenyerek,
tészták, barna rizs, natúr müzlik, gabonapelyhek, gabonakásák) a napi étkezések
fontos részét kell, hogy képezzék. A teljes értékű gabonák nagyobb
mennyiségben tartalmaznak élelmi rostot – ami kellő mennyiségű folyadékbevitel
mellett hosszabb ideig telítettség érzetet biztosít –, mindemellett vitaminokat
(például B1-, B2-, B6-vitamint, folátot) illetve ásványi anyagokat (magnéziumot,
káliumot, stb.) is.
Jó, ha a gyermek naponta több alkalommal kap tejet és tejtermékeket, mint
például joghurtot, kefirt, túrót, sajtot, hiszen az ezekben lévő kalciumra,
fehérjékre és B-vitaminokra fejlődő szervezetének – többek között a csontok és
a fogak képzéséhez is – különösen nagy szüksége van.
A sovány húsok és húskészítmények fogyasztásának – elsősorban a teljes értékű
fehérjék, a vérképzéshez is elengedhetetlen, jól hasznosuló vas-, és B12-
vitamin-, illetve B6-vitamin- és cinktartalmuk miatt – a gyermekek
táplálkozásában fontos szerepük van.
Ideális esetben étrendjüknek hetente legalább egy alkalommal része omega-3
zsírsavtartalmú tengeri hal. Amellett, hogy a halak is kiváló teljes értékű
fehérjeforrások, többek között D- vitamin, vas-, cink-, magnézium is
megtalálható bennük.
Az értékes fehérjetartalommal, valamint A- és D-vitaminnal rendelkező tojásból
heti 3-5 db-ot elegendő fogyasztani.
Desszert – lehetőleg tejterméket, teljes kiőrlésű lisztet, gyümölcsöt tartalmazó
– az étkezés befejező fogásaként, hetente maximum 2-3 alkalommal kerüljön a
tányérra.
Teremtsük meg a kulturált étkezés körülményeit, legyen elegendő idő az étel
elfogyasztására, kényelmesen, tiszta, terített asztalnál!
Nem árt buzdítani a csemetét arra, hogy tányérjáról a zöldségeket is kóstolja
meg, de lényeges, hogy csak annyit fogyasszon mindenből, amennyi számára
jólesik. Ne egye túl magát amiatt, hogy nem szabad semmit sem meghagynia, az
étel soha ne legyen büntetés vagy jutalom!
Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a reggelizés szokássá váljon!
Fontos, hogy már kiskortól kezdve kapjon otthon reggelit, így később is
természetes lesz számára, hogy nem indul el üres gyomorral az iskolába.
A gyermeket érdemes időnként figyelmeztetni arra, hogy igyon, mivel sokszor – a
szomjúságot nem érezve – elfeledkezik erről. Szomjoltásra legmegfelelőbbek a
jó minőségű ásványvíz, csapvíz, de színesíthetik a folyadékbevitelt egyéb
energiamentes italok, például cukormentes gyümölcstea, gyógynövénytea is. A
cukortartalmú üdítők megfelelő mozgás mellett, mértékkel fogyaszthatók, de
fontos, hogy ne ezek képezzék a folyadékbevitelük alapját! Az energiaitalok
túlzott fogyasztásának veszélyeire fontos felhívni ennek a korosztálynak a
figyelmét.
A megfelelő testi és lelki fejlődés, egészségtudatos felnőtté válás érdekében
fontos, hogy a szülők és a nevelők, pedagógusok partnerek legyenek, és hasonló
szemléletet képviselve, együtt közvetítsék a gyermekek felé az
egészségmegőrzés egyik alappillérének, a kiegyensúlyozott táplálkozásnak a
fontosságát.
Forrás: www.nutrikid.hu