A fogzás a gyerekek tejfogának előbújását, illetve az azt megelőző időszakot jelenti. A tejfogak fejlődése már magzatkorban megkezdődik, nagyjából hathetes korban. A születés pillanatára már a tejfogak koronái is kifejlődnek, a gyökerük ekkor kezd el kiépülni. A kibújás akkor indul meg, amikor már a gyökerek is megfelelő stádiumba kerülnek, a csontból elkezdenek kifelé nőni a szájüreg felé.
• fokozott nyélképződés csecsemőnél
A tejfogak előretörése 6 hónapos kor körül kezdődik és nagyjából 2 éves korig tart. Szóródás persze lehet: van, akinél a folyamat már 3-4 hónapos korban megindul, egy-egy tejfog már ekkor előbújik. Olyan kicsi is van, akinél csak 9-11 hónapos kor körül kezdődik meg a fogzás, még ez is teljesen normális. Ha viszont a fogak előbújása még az első születésnap után sem indul meg, már érdemes megkeresni ennek okát.
A fogzásnak többféle jele is lehet. Tipikusan ilyen, hogy a csecsemőknél fokozódik a nyálképződés, gyulladásszerű állapotba kerül az íny amiatt, mert az állcsontban változás történik, a piciny fog pedig elkezdni áttörni az ínyt. Árulkodó jel lehet az is, hogy a kicsik kicsit nyűgösebbé, sírósabbá válnak, mindent bevesznek a szájukba, rágcsálják akár a kezüket is, nyomkodják az ínyüket. Ebből arra lehet következtetni, hogy az íny már bizsereg, esetleg fáj is.
A fogzásnak több fokozata is lehet: vannak kicsik, akiknél mindez fel sem tűnik, míg másoknál a nyálképződés annyira erőteljes, hogy a csecsemőnek az álla és a nyaka is folyamatosan nyálas lesz. Ez okozhat enyhe bőrpírt is. A csecsemőnek ez idő tájt a széklete is változhat, hígabb lehet. Emellett jelentkezhet enyhe hőemelkedés is, esetleg láz is. Utóbbi esetben már érdemes gyerekorvoshoz fordulni, de szimpla hőemelkedésnél erre még nincs szükség. Vannak olyan kicsik is, akiknél a fogzás a fájdalom miatt étvágytalanságot is okoz.
Ha a szülők bepillantanak a kicsi szájába, jól láthatják, hogy az íny duzzadt és vöröses, néha vérzés miatt még kékes is. Az a terület, amelyiken a fog éppen kezd áttörni, egészen hólyagszerűvé is válhat. Az íny annál fehérebb, mindén közelebb van hozzá a fog. Amikor az már áttöri, enyhül a duzzanat és visszahúzódik a gyulladás, bár a fog körül körkörösen még ekkor is látható pirosabb terület. Ez teljesen normális jelenség, a fogelőretörés befejeztével ez a panasz is megszűnik.
Először jellemzően az alsó kis fogak törnek előre, azokat követik a felső középsők. Harmadik körben az oldalsó kis metszőfogak bújnak elő, amelyeket nagyjából egy-másfél éves kor körül az első kis őrlőfog követ. A következő lépésben általában a szemfogak jelennek meg, végül pedig, nagyjából két éves kor körül a leghátsó őrlőfogak törnek elő. Ezek a fogak már nagyobb koronával rendelkeznek, így kibújásuk a kicsiket jobban megviseli, míg a vékonyabb metszőfogakkal gond nem nagyon szokott lenni.
Változó, hogy egy fog mennyi idő alatt tör ki teljesen, általánosságban csak az mondható el, hogy az áttörés után a korona jellemzően pár hét alatt teljesen kibújik. Annál a gyereknél, akinél maga az áttörés is lassabban megy végbe, jellemzően a kibújási folyamat is hosszabb idő alatt zárul.
Ha a fogzás fokozott nyálképződéssel jár, amiatt pedig a csecsemő bőre bepirosodik, érdemes bőrvédő krémeket használni. Ha a pici a folyamat miatt időnként nyűgösebb, akkor célszerű többet játszani vele, elterelni a figyelmét.
Ha a kicsiknél a fogzás miatti fájdalom étvágytalanságot is okoz, akkor fájdalomcsillapítót, jellemzően kúpot, enyhe, lokális készítményeket, gyulladáscsillapítókat, hűsítő zseléket is lehet használni. Kivételes esetben alkalmazható lidokain is, de csak kellő körültekintéssel, ritkán, maximum naponta háromszor. Speciális rágókákat szintén érdemes lehet a babának adni, azzal ugyanis nyomást tud gyakorolni az állkapocsra, segítve ezzel a fog áttörését. Ezeket az eszközöket érdemes használat előtt hűtőben tárolni, mert ezáltal hűsítik is az adott területet, csökkentik gyulladását. Már léteznek olyan rágókák is, amelyekbe pici víztartály került, ezáltal pedig tovább maradnak hidegek. Van ilyen termékből olyan, amelyet alapvetően az első fogakra terveztek, és olyan x-alakú is, amellyel inkább a hátsó fogak érhetők el könnyebben. De a gyerekek ezek nélkül is feltalálják magukat, mindent úgy rágnak, ahogy éppen jól esik nekik.
A pici szájápolásán a fogzás megindultával változtatni kell: míg azt megelőzően az ínyt étkezések után elegendő nedves gézzel, pici, speciális kesztyűvel tisztogatni, addig az első fogak kibújásakor már érdemes speciális kis kefét is beszerezni. Már többféle babafogkefe is kapható, köztük olyan is, amelyiknek rágókája van. Ezekkel a picik idővel gyakorolni is tudják a fogmosást. Ha a gyerekek már nagyobbak, akkor a kefére korosztályuknak szánt fogkrém is kerülhet filmszerű rétegben. Azért csak ilyen vékonyan, hogy még véletlenül se nyeljék le. De persze a nulla éves kortól használható fogkrémek akkor sem okoznak problémát, ha a pici esetleg lenyeli; ennek oka, hogy fluorid alig van bennük. Az adag a tejfogak számának növekedésével párhuzamosan emelhető, 2 éves korban már borsónyi mennyiség is kerülhet a kefékre.
Forrás: www.hazipatika.com