Katona Zoltán, a tibeti szerzetes
Örkény István tiszteletére
Örkény István tiszteletére
Katona Zoltán százados beleszeretett Kovács Liliomba, akit eredetileg csalás miatt hallgatott ki.
A szerelem bűnügyi szempontból súlyosbító körülménynek bizonyult. Katona meghamisított egy jegyzőkönyvet, eltüntetett egy bizonyítékot, és megígérte Liliomnak, hogy ezentúl mindent megbeszélnek.
Liliom másnap közölte vele, hogy felvételt készített a beszélgetéseikről.
– Zoltán, drágám, most be kellene írnunk egy álarcos férfit is. Meg két orosz hackert. Esetleg békaembereket.
Katona lehunyta a szemét.
– Ezek nem voltak ott.
– De a történetben jól mutatnának.
Ekkor közbeléptem.
Én írtam ugyanis az egészet, és kezdtem elveszíteni a türelmemet. Liliom már a harmadik fejezetben önálló ötletekkel állt elő, Katona pedig nem volt hajlandó úgy viselkedni, ahogy elterveztem.
Elütöttem Liliomot.
Katona összeomlott. Hét évig kezelték, aztán egy magyar–kínai megállapodás keretében Tibetbe küldték, ahol megtanult hallgatni.
Hét év múlva meglátogattam.
Katona lótuszülésben ült egy kolostor udvarán. Amikor meglátott, felállt, elővett egy tőrt, és leszúrt.
Aztán megtörölte a pengét a tiszta pamutingemben.
Visszaült, becsukta a szemét.
Én még hallottam, amint a tibeti szerzetes megkérdezi tőle:
– Ki volt ez az ember?
Katona elmosolyodott.
– Nem tudom. Egy szereplő.
Rádli Róbert