Kászim pasa dunántúli hadjárása 1551 nyarán
Augusztus első napjaiban azonban Kászim pasa figyelme már a valós célja felé fordult és a korábbi portyázó szandzsákbégek seregeit összevonva 1551. augusztus 10-én este megszállta Tata, Gesztes és Vitány várakat. A török had méretéről egy a táborban megfordult gyalogos beszámolójából értesülünk, miszerint 11 000 főből állt és a későbbi híradások alapján feltehetően 5 faltörő ágyút is vittek magukkal, melyeket Budáról Esztergomig hajón szállítottak a Dunán. Kászim pasa a két vértesi hegyi várat, Gesztest és Vitányt valószínűleg gyorsan elfoglalta.
Gesztes vára az oszmán-Habsburg nagypolitika viharában
Gesztes vára 1588-1589-ben pár hónapig a figyelem, egészen pontosan a Habsburg-oszmán nagypolitika középpontjába került. Sorsát nem csak az egykori történetírók, hanem az első újság, az úgynevezett Fuggerzeitungok lapjai is megörökítették, az eseményekről beszámoltak.
Egy olasz nyelvű levél Tata és Gesztes 1598 évi visszafoglalásáról
"A sereg aznap ottmaradt, hogy összeszedje magát. Ez volt a hónap második napja. 3-án, vagyis ma elindult a sereg, hogy megvívjon egy várat, amit Gesztesnek neveznek és két mérföldre fekszik Tatától. Amikor elvonult a sereg, néhány magyar a vár alá ment portyázni, és a török látván, hogy ezek magabiztosan járnak-kelnek, elbizonytalanodtak, mi is történt a tataiakkal. Elhagyták a várat és az erdőbe menekültek, se nem robbantották fel a várat, és más kárt sem tettek benne – gondolom, a nagy félelem miatt máson járt az eszük, mint a robbantáson."
Olasz újságlap a 15 éves háború idejéből
"300 török halt meg, s csupán 100 maradt közülük életben, akik megadták magukat, de a felszerelést hátra hagyva eltávozhattak. A mieink, miután 43 nehéz-és könnyűtüzérségi fegyvert is találtak, visszafoglaltak más helyeket is, amelyek közül az egyiket Gesztesnek hívták. Egy nagyon kellemes dombon található. Ezt a várat, mivel nem volt védhető, a törökök elhagyták, többek között ezen a helyen is találtak néhány tüzérségi fegyvert. "