“I. Károly király a Chak-nembeli István fiaitól, Pétertől és Istvántól csereképen átveszi Chokaku, Keztus, Batorku és Chezntik nevű váraikat a hozzájuk tartozó Tatha, Guloh, Zenth Iuan, Bthek, Hercheuk, Dood, Chetke, Vndo, Cernee, Semyenfelde birtokokat, Cheten-i, I,ouazberen-i, Verus-i, Vrond-i részbirtokokat, Chet, azaz Orozlanku falut és Keer-i birtok részüket, Zak-földet, Chakuara-i, a Celun-i és Vama-i birtokokon lévő földjüket, valamennyit mint Örökölt birtokukat..."
Talán jelenlegi kevéssé reprezentatív – a nagyközönség számára nem eléggé „várszerű” – megjelenése s esetleg a ma is benne található puritán túristaszálló okolható Gesztes viszonylagos ismeretlenségéért, ami sokak számára azért is meglepő lehet, mivel a várrom 1960 és 1963 között elvégzett helyreállítása nemzetközi viszonylatban is elismerést aratott. Tervezője, Erdei Ferenc ugyanis még a híres „Velencei Karta” megfogalmazása előtt alkalmazta itt az akkoriban különösen divatos didaktikus építészeti módszereket .
Magában a négyzetes toronybelsőben és az északi fala előtt is törökkori kályhaépítmények kerültek elő, sőt az utóbbi pusztulási rétegéből nagyszámú 17. századi edény is. Ez utóbbi részen az ásatás során elérték a középkori rétegeket is, melyekből 14-15. századra helyezett kerámia — köztük kályhacsempe — valamint egy közelebbről ismeretlen (s a toronyban feltételezett kápolnához kötött) vakmérműves kőfaragvány is előkerült.
A gesztesi vár tövében egy kisebb középkori épület található, melyet kisvárnak neveznek. A korábbi feltételezések szerint ez lehetett a Csák nemzetség Árpád-kori eredetű vára, mely a ma álló gesztesi vár előzménye volt. A kisvár területén Feld István vezetésével 2003-ban, majd 2005-ben és 2006-ban végzett feltárások azonban eltérő eredményeket hoztak.
“Már tíz éve, hogy a gesztesi vár egyik külső szögletén egy római cippust födöztem fel, és midőn nem rég József főherczeggel és magas rokonival a várat ismét látogattam, a követ ugyanazon helyen találtam."
"A GESZTESI VÁRAT MEGVÉDIK A KISZ-FIATALOK. A Széchényi Könyvtár nemrégiben levelet kapott az oroszlányi KlSZ-bizottságtól, amelyben arra kérik , küldje el nekik a Komárom megyei gesztesi vár tervrajzát, mert ki akarják ásni a vár omladékait és helyre akarják állítani a műemléket. A fiatalok vasárnaponként ásatásokat végeznek a várudvaron és fellelkesítette őket, hogy első napon két régi ágyúgolyót találtak az ásatás közben."
Még a laikusoknak is feltűnhet, hogy a vártól nyugatra, a megmaradt kerítőfalon túl egy viszonylag sima, mesterséges terasz látszik. Bár már jócskán feltöltődött törmelékkel (ami főként a mára már erősen málló, mégis viszonylag jó állapotban megmaradt külső falakból származik), néhol még látszanak falmaradványok is. Egy helyen (valószínűleg múlt század eleji kincskeresők által) körbeásott falsarok is kivillan a földből. Semmi kétség, hogy ezek a falmaradványok a várkomplexum szerves részei voltak egykoron.