HARTDÉGEN ÁKOS
A legkorábbi leírás a várról és környékéről Bél Mátyástól származik. Az 1700-as évek elején járt erre, amikor a vár még viszonylag épen állhatott, hiszen az első tervszerű bontást a majki kamalduli kolostor építésekor szenvedte el 1733-tól kezdődően. Bél viszonylag pontos leírást ad a környékről, a vár részletekbe menő leírásával sajnálatos módon vagy nem foglalkozik, vagy elveszett az a rész:
„1.§. Gesztes is a Vértesi erdőkben van, ugyanazon az oldalon, mint Vidám, de egy mérfölddel távolabb délkeletre, hasonlóan szép kilátással, ám az épület fekvése és egyéb körülményei sokkal kedvezőbbek. Mert a hegy is, amelyen áll, magasabb és nagyobb mindeniknél, amelyek körülötte állnak, s alatta zöldellő sík mező van, tágas és kellemes, itt-ott kertek vannak telepítve, amelyek a fák változatos fajtáit nevelték, amíg a vár virágzott. Innét érthető, hogy az erdős helyeken is vannak nemes gyümölcsű fák. Az a hegy, amely a várat hordozza, különálló a többitől, és kerek kúp alakú, alul széles, de ahogy emelkedik, lassan és folyton keskenyebben magasodik ki a hegyek közül, amelyek körülötte állnak, de éppúgy a többiek közül is, kivéve hátul, ahol a Vértesi erdők hegyháta magaslik és húzódik. Egyébként a hegygerincek közt, amelyek a várat körülveszik, mindenütt völgyek húzódnak közbül, mintha erőd-árkoknak ásták volna kézzel. Maga a vár a hegy csúcsára települt, egyenesen csodálatos hozzáértéssel, százhatvan lépés szélesen a hegynek mintegy 400 lépésnyi helyén. A várkastély épülete pedig inkább hosszabb, mint szélesebb, keletről nyugat felé húzódó, középen volt […], s ez alá épült a jéghideg, de szűkösen lévő víz tároló medencéje. Fönt mindkét felől sétaút, és mindkét felől a szobák emeletei voltak, alattuk boltozatok és kamrák húzódtak, erős szerkezetűek és tárolásra alkalmasak. Kettős vár néven tartották számon, úgymint belsőn és külsőn.”
Bél ír még a vár melletti Mészáros-hegyről is:
„XIX. Mészárszék egy sajátságos hegygerinc, nyugatra szomszédos Gesztessel és kissé magasabb annál, hátulról fedetlen, szemből pedig erdős. Ezt [a nevet?] állítólag a gesztesi hajdúk húsméréseiről kapta. Amint ugyanis ezek az emberek kóborolva zsákmányt szereztek és Gesztesbe tartottak, ami kisebb-nagyobb lábasjószágot és sertést szereztek, azt mind négy részre osztották és ahogy mondani szokták, hármasával mérlegelve becsülték meg a súlyát. Innét származik a szólás, mely manapság mindenféle, megkülönböztetés nélküli fontot és mérlegelést gesztesi mértéknek nevez.”