A vizsgált terület a romániai Sathmar megyében lévő Nagykároly város körüli német települések. Erre a területre a svábok (németek) 300 évvel ezelőtt jöttek (2012 volt az évforduló). A fokozatos beköltözéssel foglalkozó irodalmat konzultáltuk. Nagykároly a hatalmas Károlyi gróf központja volt. 1834-ben erős földrengés volt, amely hatással volt a területre. Ybl Miklóst, aki a legjelentősebb magyar építész lett, megbízta a gróf hogy felújítson néhány épületet, beleértve a templomokat is. Ez volt karrierjének kezdete. 2014-ben Magyarországon az országos Ybl Miklós év volt, de Magyarország határon túli területén, például Nagykárolyban és környékén végzett munkáit kevésbé vizsgálták.
Nagykároly városa volt a gróf lakóhelye, aki behozta a német bevándorlókat a Duna erdetétöl, mintegy 100 évvel a területet érintő nagy földrengés előtt, amely ismételten újjáépítést jelentett azon az emberen keresztül, aki minden idők legismertebb magyar építésze lett, Ybl Miklós. 1814-ben született, az építész fiatal volt, és a rekonstrukciós munka elindította őt a Károlyi család udvari építészeként, az akkori Habsburg Birodalom egyik legerősebbeként.
A migráció útvonala és az építészeti fejlődés különbségei a két településen jó pszichogeográfiai ábrázolás tárgyát képezik, mint például Guy Debord derivé. A feltérképezésre alkalmazott módszert a Bostenaru és a Panagopoulos (2013) fejlesztette ki, és Bukarest és Karlsruhe 2014 és 2015 közötti együttműködése folytatódott (Bostenaru és Dill, 2014) a terület fő vizsgálati területére. Ez a kutatás folytatja a Bostenaru és a Panagopolos (2013) kezdeti modelljét, amely egy XVIII. Századi földrengést, a lisszaboni lisszaboni földrengés hatását vizsgálta. Az útvonalhálózat a történeti hálózatkutatás módszerét valósítja meg, amelyet a történelmi tereptárgyakra az ORA szoftver segítségével alkalmaznak.