Fenyő Miksa

Fenyő Miksa, szül. Fleischmann Miksa, írói álnevein: Dallos Ferenc, Kúthy Mihály, Balassi Menyhért, Hungaricus Viator (Mélykút, 1877. december 8. – Bécs, 1972. április 4.) író, a Nyugat alapító főszerkesztője, a GYOSZ (Gyáriparosok Országos Szövetsége) igazgatója, mecénás, országgyűlési képviselő.Bács-Bodrog vármegyében Mélykúton született (ma Bács-Kiskun megye), Fleischmann Fülöp és Melczer Lujza legifjabb, hetedik gyermekeként. Önéletrajzában leírja, milyen csodálatos egy olyan kisvárosban születni, melynek neve „Mély kút”, egy főként katolikus közösségbe, melynek jelentős kisebbségét huszonöt zsidó család adja. Visszaemlékezése szerint apja nem volt vallásos ember, így őt nem befolyásolta ősei zsidó vallási örökségének követésére. Végül áttért a katolikus hitre, inkább a társadalmi előnyökért, semmint vallási meggyőződésből, mivel abban az időben inkább agnosztikus volt. Mindazonáltal ez egyáltalán nem segített rajta, amikor a háború utolsó hónapjaiban a nácik keresték. Tízéves korában édesapja beíratta a budapesti evangélikus gimnáziumba (Sütő utca 22.) Weil bácsikája, apai nagybátyja, szállást és ellátást biztosított számára. Fenyő magyarból és földrajzból jeleskedett. 1891-ben Miksát tanára, Lehr Albert az iskola híres Döbrentei-díjával tüntette ki a magyar nyelv mesteri műveléséért. 1895-ben leérettségizett a központi evangélikus gimnáziumban és megkezdte tanulmányait az ELTE jogi karán. Bár viszonylag szegény volt, barátai színházi előadásokra és más kulturális eseményekre hívták meg, ahol első benyomásait szerezte a kulturális életről. Megjelent első írása a Magyar Géniuszban. Ettől kezdve cikkei, színikritikái, versei jelentek meg a Magyar Szalonban, a Magyar Géniuszban és a Budapesti Szemlében. 1899-ben diplomát, majd 1901-ben doktori oklevelet szerez az ELTE jogi karán, és ügyvédként kezd dolgozni. 1903-ban, 26 évesen elvette első feleségét, Schöffer Auréliát (Rellát).Fenyő Miksa azon próbálkozása, hogy önálló gyakorló ügyvédként keresse kenyerét, kudarcot vallott. Kis irodáját be kellett zárnia, és más ügyvédi irodáknak dolgozott. 1904-ben született első fia, Fenyő György, aki később ismert festő lett. Titkári munkát vállalt az 1902-ben alakult GYOSZ-nál. 1905-ben megszületett második fia, Fenyő Iván, aki majd a Szépművészeti Múzeum egyik fontos munkatársa lesz. Fenyő Miksa részt vett a Galilei Kör megalakításában, mely a keresztények és zsidók békés együttélését és egymás megismerését, megértését volt hivatott elősegíteni, elmélyíteni.1908-ban Fenyő Miksa a Bristol Kávéházban megalapította a Nyugat irodalmi és kulturális folyóiratot Ignotusszal és Osvát Ernővel. A Nyugaton keresztül megismerkedett és barátságot kötött a legnagyobb korabeli írók, értelmiségiek sokaságával, többek között Kaffka Margittal, Babits Mihállyal. Ismeretséget kötött nagy zeneszerzőkkel (Bartókkal, Kodállyal) és a kor más fontos társadalmi és politikai személyiségeivel. Baráti ismeretségbe került Thomas Mann-nal, és Sigmund Freuddal is összefutott.

1909-ben Fenyő Miksa alapítóként, részvényesként és szerkesztőként kulcsszerepet játszott a Nyugat Kiadó működésében, amely negyvenéves története alatt a kor legismertebb magyar és külföldi szerzőinek mintegy 412 kötetét jelentette meg. 1910-ben megszületett lánya, Fenyő Anna (Panni). Amikor 1914-ben kitört az I. világháború, a Margit hídon lovas kocsin utazó Fenyő Miksát majdnem megtámadta a háború mellett tüntetők felbőszült tömege, amiért ő nem hajlandó csatlakozni hozzájuk. Egy ismerőse felismerte és megmentette a veszélytől.

1917 tavaszán a GYOSZ vezérigazgatójává nevezik ki, 1918-ban pedig a tiszavirág-életű, mindössze 24 óráig hivatalban lévő Hadik-kormány kereskedelmi miniszterévé.

1919-ben Ady Endre halála felzaklatja Fenyő Miksát, aki nemcsak rajongója és bizalmas barátja volt a költőnek, Hatvany báróhoz hasonlóan a mecénása is. 1920-t következő tíz évben a GYOSZ-ban végzett munkája, a Nyugatnak szóló cikkek írása és gyermekei nevelése köti le. 1921-ben Fenyő Miksa rangidős munkatársként utoljára jut kulcsszerephez a Nyugatnál, de ekkor már nem szerkesztőként. 1925-ben a Nyugat társkiadójaként játszott szerepe megszűnik. 1927-ben a GYOSZ vezérigazgatójaként (a volt magyar igazságügy-miniszterrel, Nagy Emillel közösen) kritikát ír Magyarországnak az I. világháborúban játszott szerepe miatti túlzott megbüntetése ellen, melynek címe Trianon és annak hatása. Osvát 1929 októberében elkövetett öngyilkossága annyira megrázza mind Fenyő Miksát, mind Ignotust, hogy attól kezdve közvetlenül nem vesznek részt a Nyugat életében és irányításában. Fenyő írásai olyan lapokban tűnnek fel, mint például az Esti Kurir.

Az 1930-ban Amerikából induló gazdasági világválság idején a magyar írókat, értelmiségieket már korábban is odaadóan támogató GYOSZ viszonylag hatékonyan segíti Magyarországot, hogy megküzdjön a nehéz gazdasági helyzettel. Fenyő Miksát1931-ben független képviselőnek választják a Magyar Országgyűlés Felső Házába. Első felesége, Rella ugyanebben az évben autóbalesetet szenved, és ettől kezdve 1933-ban bekövetkezett haláláig állandó heves fájdalmak közt él. Síremlékét Beck Fülöp, a Nyugathoz legközelebb álló művészek egyike készítette. A Gyáriparosok Országos Szövetsége

1934 őszén feleségül veszi Seyringer Máriát, a GYOSZ vezető titkárnőjének lányát. Mint a magyar Parlament független képviselője, egy tanulmányt fogalmaz meg és ír Hitler veszélyes európai terveiről. Az Országgyűlésben csaknem egyedül ő meri kritizálni a náci birodalmat. A Hitler-tanulmány a Nyugat Kiadónál jelenik meg, és minden képviselőhöz eljuttatják. Ezért Fenyő Raoul Wallenberg után másodikként szerepelt Hitler feketelistáján az élve vagy halva, de elsőként kézre kerítendők között. 1935. szeptember 19-én megszületik harmadik fia, Márió, második házasságából származó egyetlen gyermeke, akinek keresztapja Babits Mihály lett.

A zsidóellenes törvények Miksa és családja életét nagyban megnehezítik, és 1943-tól már veszélyeztetik is. 1938-ban Fenyő Miksa egy újabb magyarországi zsidótörvény bevezetése miatt lemondásra kényszerül a Gyáriparosok Szövetségénél betöltött vezérigazgatói tisztjéről. 1943-ban Máriót Raskó Editnél, felesége féltestvérénél és annak férjénél helyezik el. A fiúnak ettől kezdve második keresztnevét, a Dénest kell használnia. Eközben Fenyő Miksa három első gyermekével és más rokonaival együtt a nácik és nyilasok elől bujkálni kényszerül. A rejtőzködés idején, 1944. június 22-étől 1945. január 19-ig vezeti II. világháborús naplóját, Az elsodort országot. Ezt az először 1946-ban megjelent írását tartja az összes közül a legjobbnak.

A világháború végetértével megpróbálja feléleszteni a GYOSZ-t, de az antikapitalista támadások 1948-ra a szövetség feloszlásához vezetnek. Fenyő pedig, aki elnöke és kereskedelmi igazgatója volt a GYOSZ-nak, menekülni kényszerül Magyarországról. Az év végére megszűnik a Nyugat Kiadó is. 1949-ben kedvenc városába, Rómába költözik és rengeteg időt tölt kutatással és olvasással az Olasz Nemzeti Könyvtárban. Ben Guriontól meghívást kap az új zsidó Izrael Állam egyik miniszteri posztjára, de elutasítja az új állam megteremtését követő erőszak fölötti aggodalma és személyes érzései miatt, amiért 30 évvel azelőtt áttért a katolikus hitre. 1951-ben, Római tartózkodása alatt befejezi első regényét, Jézus is DP volt (DP = displaced person, hontalan személy). A regényt 2006-ban adta ki az Argumentum kiadó. Haláltanc című regénye máig nem került kiadásra. Miksa Párizsba költözik. 1953-ban ő és családja megérkezik New York városba, és itt élete hátralévő részét leginkább múltidézéssel és fia, Márió karrierjének és családi élete kibontakozásának szemlélésével tölti. Rendszeresen részt vesz az ottani fészek klub összejövetelein. Oda járnak barátai is, mint például Chorin Ferenc és Chorin Daisy, a Weiss-Manfred család, Szabó Gusztáv és a Soros család. 1956-ban Miksát mélyen elszomorítja az 1956-os forradalom tragédiája és a sok ártatlan ember halála. 1960-ban Miksa könyvét a Nyugat történetéről kiadja a Patria Press Niagara Falls, Ontario, Canada. 1963-ban, 86 évesen kezdi írni önéletrajzát. Olaszországi úti emlékeit Ami az Odüsszeiából kimaradt (What Was Left Out of the Odyssey) címen jelenteti meg a müncheni GRIFF Kiadó. Ezért a könyvért 1964-ben kitüntetik Olaszország legmagasabb és legrangosabb irodalmi díjával, az Irodalmi Róma Irodalmi Díjjal. 1964. július 23-án Washingtonban megszületik első unokája, Fenyő Jean-Pierre Ady. 1966 nyarán Kádár János kulturális és oktatási minisztere, Keresztúry Dezső, hivatalosan budapesti látogatásra hívja Miksát. Rövid látogatása alatt a média és a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerül. Vezér Erzsébet, a 20. századi magyar irodalom egyik jelentős kutatója interjút készít vele. 1969-ben Bécsbe költözik, részben a vietnami háború elleni tiltakozásként, részben azért, hogy öreg éveire közel legyen szülőföldjéhez, Magyarországhoz. 1970. október 21-én megszületik Miksa második unokája, Fenyő Gian-Carlo Babits. Augusztusban Miksa a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozza Ady levelezéséből és (kézzel írt) verseiből álló felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét, egy gyönyörű pasztellképet Ady feleségéről, Csinszkáról, és más, értéken felüli mementókat, melyeket ma a múzeum nagyra becsült tárgyai közé tartoznak. 1972. április 4-én, 95 éves korában, Bécsben hal meg.

Források:

Wikipédia: >>>