Embedded Files
A Természetes rendszerek életfolyamatain alapuló vízmegőrzés egy gazdasági ágazatokon túlnyúló rendező elv. A természeti tőkénk leépülése számos ágazat életében generál kihívásokat, problémákat. Egy-egy rész-terület válaszai, törekvései akkor fogják egymást erősíteni, ha nem mondanak ellent e rendező elvnek. Jellemzően egy-egy ágazat olyan megoldásokat részesít előnyben, amely saját siker kritériuma szempontjából a leghatékonyabb eredményekkel kecsegtet. Ezek a folyamatok azonban rendre nem vesznek tudomást arról, hogy milyen közvetett hatásokat okoznak más ágazatoknak vagy általában, közvetett módon a társadalom számára. Így a döntések összessége a természeti tőke további leépülését ereményezi.
Az egykori árterek és a folyók elkülönült kezelése a kiszáradás, elsivatgosodás irányába mutat: míg a folyókon egyre nagyobb vízjárásbeli szélsőségek jelentkeznek, a mezőgazdaság krónikus kiszáradással küzd.
A képek Bodrogközben készültek,ugyan abban az évben.
Ágazati elemzéseinkkel arra kívánunk rámutatni, hogy minden ágazat esetében meg lehet találni azokat az elemeket, amelyek a rendező elv figyelembe vételével egymást erősítő folyamatokat generálnak, szemben a mai állapottal, amikor pl a mezőgazdaság, az árvízvédelem, az energetika vagy a közlekedés ugyanazon földrajzi területekre vonatkozó, az adottságokkal nem megalapozottan számoló törekvései rendre a működési feltételeik romlását, vagy növekvő költségű fenntartását vonják maguk után. Hosszabb távon a természetes vízmegőrzés rendezőelve mentén összehangolt megoldások lesznek a legolcsóbbak és a legnagyobb pozitív hatással bírók.
Az Új célok és módszerek a szemléletmód alapjait és a tennivalók területeit veszi sorra. Sok minden visszaköszön a leírtakból az EU Víz Keretirányelvének céljai között. Ugyanis a vizek jó ökológiai állapota (a VKI célja) nem érhető el a vízgyűjtők jó ökológiai állapotának visszaállítása nélkül. Nagy kérdés, hogy ez a horizontális rendezőelv miként köszön majd vissza az egyes ágazatok tevékenységében.
Területi vízgazdálkodás
Mezőgazdaság
Erdőgazdálkodás
Közlekedés - folyami szállítás
Síkvidéki duzzasztások
Vízmegőrzés és klímajavítás a ház körül és a településeken
Kidolgozás alatt álló témák:
Árvíz-kezelés
Felszín alatti készletek
Városi hősziget jelenségek
Teendőink Szelídvízországért:
Teendőink Szelídvízországért:
A Cél: A tájhoz való alkalmazkodás több évtizedes folyamatának elindítása a természetes vízmegőrzés mentén
A Folyamat: A társadalmi és ökológiai folyamatok terület igényeinek számbavétele – ütköztetése - összehangolása
A gyakorlat szintjén:
A folyó - ártér kapcsolatok visszaállítása. A tavaszi víztöbblet minél messzebb, és nagyobb területekre terítése. (Az ország 25%-a árvíz veszélyeztetett, ekkora az elméleti határa a vízpótlásnak)
A medermélyülés kezelése. - A vízpótlás egyre romló lehetőségének javítása az ártereken.
Területhasználati típusok arányainak meghatározása kistáji és nagytáji léptékben. – Minimum kritériumok: Vízjárta területek, erdők esetében; maximum kritériumok szántók és beépített területek esetén.
A területhasználati típusokon belül a mozaikosság mértékének növelése a mezőgazdasági területek táblaszerkezetében (egybe művelt területek méretének maximálása), köztes ökológiai hálózat fenntartási kötelezettsége.
A kisvízfolyások és vízgyűjtőik, valamint a mesterséges vízfolyások mentén a vízmegőrzést célzó átalakítása – vissza természetesítése
A közösség szintjén:
A közösség jólétéhez kiemelten hozzájáruló ökológia-rendszer szolgáltatások nyújtásának társadalmi elismerése – államilag kezdeményezett kereslet generálása a szabályozó típusú ökológiai szolgáltatások iránt.
A tájegységeken belül az ökológiai szolgáltatások nyújtásának és haszonélvezetének beillesztése a gazdálkodás költség-keretei közé. (pl (bel)vízmegőrzés, tápanyag terhelés kontrollja, természetes hőmérséklet kilengés csillapítás…)
Települési (tájegységi szinten) szinten:
A kialakítható sokrétű haszonvételekhez való széleskörű hozzáférést szabályozó egyezségek, továbbá a természeti tőke megőrzését és gyarapítását biztosító együttműködések kialakítása a tájegységek lakói - részesei között. A tárgyalási és döntési folyamat kialakítása, felügyelete állami feladat kell legyen.
Az állami feladatok szempontjából:
Állami feladat a természeti tőke megőrzésének szabályozási / regulátori szemléletű képviselete és a figyelembevétel kikényszerítése a különböző gazdasági ágakat felügyelő intézményei működése során, valamint a területhasználara hatást kifejtő tevékenységek gyakorlatában. = A horizontális koordináció megvalósítása.
Az állami végrehajtó tevékenység ellenőrzése: Közpénzek csak olyan tájfenntartó tevékenységre és beavatkozásra legyenek fordíthatóak, amelyek előremozdítják a területhasználat átalakítását és a természeti tőke gyarapítását.
Állami szintű érdekképviselet: A nemzetközi jog és az EU Víz Keretirányelv jogi hátterét kihasználni, mint eszközt a felvízi országok területhasználati folyamatainak befolyásolására.
Miénk a döntés:
Szelídvízország
vagy a
Kárpát-sivatag projekt?
Page updated
Google Sites
Report abuse