Vízmegőrzés és talaj-gazdagítás a ház körül, és a település közterületein
Itt ahhoz szeretnénk ötletekkel szolgálni, mi mindent tehetünk házunk körül, és településünkön a vizek megőrzése, körforgásban tartása, ezzel kertünk talajának, lakásunk és településünk mikroklímájának javítása érdekében.
"Víz-takarékossággal" ugyanis nem tudunk küzdeni az aszály ellen: ha kevesebbet veszünk ki a rétegvizekből vagy a folyóink kavics-szűrőmezőjéből, nem fog növekedni a légkörben lévő víz mennyisége. Ugyanakkor, ha zöldfelületekre juttatunk már egyébként is kiemelt vizet, a helyi vízkörforgásokat (párolgást-csapadékképződést) segítjük vele. Járulékos haszonként - megfelelő aerób bakteriális bontást követően - tápanyagainkat is vissza juttathatjuk a körforgásba, táplálhatjuk vele kertünket.
Jelenleg azonban a települések vízgazdálkodása terén is a vízelvezetés dominál: a tisztított szennyvizek többsége elvezetésre kerül a tengerek felé, gyakran a csapadékvizekkel együtt. Pedig a csapadék és a tisztított szennyvizek megőrzése éppen olyan fontos a táji vízkörforgás fenntartása szempontjából, mint az ivóvízzel való takarékoskodás. Vízminőségi szempontból kedvező ugyan a kommunális szennyvizek tisztítottsági arányának növekedése, a nagyméretű csatornahálózatok azonban a tájak kiszárításához járulnak hozzá.
A kassai People and Water becslése szerint az elmúlt 60 év során csak az országuk területén 10 milliárd m3-rel csökkent a Kis Vízkörforgásban részt vevő víz mennyisége. Az adat - legalábbis nagyságrendileg - valószínűleg Magyarország vonatkozásában is megállja a helyét.
Fotó: People and Water
Alábbi javaslataink legtöbbjét háztartási és települési méretben egyaránt érdemes bevezetni. Az alapelv mindenütt a vizek megőrzése és az élő környezet gazdagítása. Lehetőleg a földre hullás helyének közelében őrizzük meg csapadékvizeinket. Amennyiben közterületekről valamiért mégis összegyűjtünk csapadékvizet, azt lehetőleg külön kezeljük a szennyvizektől, és zöldterületek öntözésére használjuk fel. Szennyvizeink természetközeli tisztítása sok esetben már település(rész)ek feladata lehet.
A házunk tetejéről lefolyó vizeket ne vezessük a szennyvízcsatornába! Ha eddig így volt kialakítva az esőcsatorna lefolyóága, válasszuk le a közcsatornáról. Ezzel megtesszük az első lépést a felesleges vízelvezetés megelőzésére. Ezzel a vízmennyiséggel már mi gazdálkodhatunk!
Gyűjthetjük hordóba, kiskertünk öntözése céljából
Készíthetünk kerti tavat, "tókát", melyből szintén továbbvezethető víz kertünk többi részébe (akár településünk távolabbi zöldterületei felé is), de önmagában is javítja kertünk páraviszonyait. Meredek domboldalakra azonban ne vezessünk vizet, mert ezzel eróziót okozhatnánk.
Bevezethetjük házunkba, pl. wc-öblítéshez, vagy mosáshoz. Ezzel kapcsolatos kialakítási ötletek találhatóak pl. itt.
Fotó: Kravcik et al.: Water Intolerancy
Amennyiben az esővizek nyílt árokban gyűlnek össze, mely felszíni (élő)vízbe vezet, késleltethetjük a víz elfolyását kisebb terelők, kődarabok árokba helyezésével, illetve fűzdugványok, égercsemeték ültetésével. Cél a víz elfolyásának lassulása, a meder változatosabbá tétele, ezáltal a talajba való beszivárgás fokozása. Csapadék-tavat is kialakíthatunk (települési méretben is). Mindezzel nemcsak élő környezetünket gazdagítjuk, hanem csökkentjük a vízgyűjtő alacsonyabb pontjain lévő települések árvízi kockázatát is. (A nyílt medrek változatosabbá tétele "érdességének fokozása", vissza-kanyargósítása átvezet a kisvízfolyások rehabilitációjához, mellyel kapcsolatban lásd az Új célok és módszerek c. részt, illetve a Víz Keretirányelv hazai bevezetése keretében elkészült patak-rehabilitációs útmutatót!)
Létesítsünk minél több élő felületet (erdőt, parkot, tavat stb.) településünkön! Ezekre vezethetjük csapadékvizeinket, és párologtatásuk segítségével javíthatjuk a klímát.
Ha meredek domboldalunk van, a talaj eróziójának, víz általi lemosódásának megelőzése érdekében nagyon fontos a minél nagyobb fedettség elérése fák, cserjék lombkoronája által, amely már a földre érkezés előtt lefékezi a lehulló csapadékot.
Szintén nagy segítség a kert számára - nemcsak vízmegőrzés, hanem a talaj gazdagításának szempontjából is - ha helyben megőrizzük a lehulló lombot, a levágott füvet, amely nemcsak a lefolyástól, hanem a gyors elpárolgástól is védi a talajfelszíni nedvességet. Ha fákat ültetni valmiért nem akarunk, pl. szőlőterületen legalább annyit tegyünk, hogy a sorokat vízszintesen vezetjük.
Mindezeken túlmenően az erdők regenerációjánál használatos megoldásokat is alkalmazhatunk, így kisebb földhányásokkal, vízfogó gödrökkel,vízszintesen lefektetett és rögzített farönkökkel elősegíthetjük a vízmegőrzést és talajképződést. Az a jó, ha minél több kis beavatkozást végzünk a területen.
Vízmegőrzési beavatkozások a Magas-Tátrában.
Forrás: Kravcik et al.: The New Water Paradigm. www.waterparadigm.org
Szennyvizeink több típusból állnak össze. Jelenleg az az általános gyakorlat, hogy
összekeverjük a mosogatóból és a mosógépből kifolyó - főleg vegyszereket és zsiradékokat tartalmazó - vizet, a wc-ből kifolyó fekáliás szennyvizet, valamint a fürdőből jövő szürke szennyvizet (amely minimális szennyeződést tartalmaz),majd igyekszünk az egésztől minél gyorsabban "megszabadulni". Általában nem túl költséges átalakítással megoldható (új ház építésekor pedig szinte csak szellemi befektetést igényel) a fürdőből jövő szürke víz szűrést, ülepítést követő újrafelhasználása, elsősorban a kertben. Amennyiben nem gondolkodunk komposzt toalett használatában (amely egyébként kertünk tápanyag-visszapótlásához is hozzájárul), így akkor is sok vizet megmentünk az elvezetéstől. Mosó- és tisztítószereink megválasztásánál pedig legyen szemünk előtt: valahol egy vízi ökoszisztéma "fogadja be" mindazt a mérget, amit otthonunkból kibocsátunk. Ma már ezek a folyamatok ráadásul körbe is záródtak, és ivóvizeinkkel részben vissza is isszuk mérgeinket és hormonkészítményeinket. A szennyvizek szelektív szemlélete nagy előrelépést jelenthet azok helyi megőrzése felé. Ugyanakkor "ömlesztett" szennyvizeink esetében is van lehetőségünk egy település vagy település-rész (vagy akár lakóházunk) összegyűjtött szennyvizét természetközeli módon tisztítani. Ez azt jelenti, hogy gépi berendezések helyett különlegesen kialakított zöldfelületekre vezetjük szennyvizünket. Magyarországon több helyen létesítettek már nádgyökérzónás víztisztítót, és létezik olyan technológia is, amely egy üvegházba telepített élelmi hálózat segítségével tisztítja meg a szennyvizet ("Élőgépek"). A tisztítók után vízkedvelő fákból álló ültetvény is kapcsolható, amely akár teljesen szükségtelenné teheti a szennyvíz élővízbe való bevezetését. További előny, hogy zöldfelületünk párologtatásával javítja településünk klímáját.
A Vas megyei Kám község nádgyökérzónás szennyvíztisztítója