Bioszférabiológia
Az alábbiakban olvasható az Agócs József tanár úr (a Soproni Egyetem nyugalmazott kutató-oktatója) által kidolgozott Örvényrendszer-elmélet és bioszférabiológia ismertetése, amely a földi Élet különböző szerveződési szintjeinek (Bioszféra - vízgyűjtő - ökoszisztéma - populáció - "soksejtű" élőlény - sejt - ) folyamatait, az élő rendszerek információs tevékenységét, energiaáramoltatását és anyagörvényéltetését (körforgásban tartását), a külső környezethez való alkalmazkodás és annak javítására irányuló törekvését mutatja be, kitérve az embernek a rendszerben betöltendő lehetséges és szükséges szerepére.
A honlap elkészítése óta, munkáiból összeállítva megjelent a Rendkeresés, Válogatott írások című kötet, amely tartalmazza, az 1996-ban önálló formában megjelent könyvet is. Sajnos Tanár Úr 2020 óta már nincs közöttünk, de a klíma változására eszmélt korunkban, évtizedekkel ezelőtt rögzített gondolatai még hosszú ideig irányadóak lesznek.
Agócs József Kiskunhalason született 1940-ben. Budapesten, a Petőfi Gimnáziumban érettségizett, majd 1963-ban erdőmérnöki diplomát szerzett Sopronban, az Erdészeti és Faipari Egyetemen. Szakmai tevékenységét erdőművelési műszaki vezetőként kezdte Balassagyarmaton, a Cserhát Erdőgazdaságnál. 1966-tól visszakerült Sopronba és az Egyetem Növénytani Tanszéken tanított 2000-ig, nyugdíjba vonulásáig.
Oktatási területe a növényrendszertan és dendrológia. Tanulmányútjai a természetes ökoszisztémák megismerésére öszpontosítottak, amelyek során Európa sok részét bejárta, Bulgáriától, a Fekete tengertől, a Kárpátokon át az Északi tengerig és Szicíliáig. Kutatási területe a vágásterületek szukcessziójától, az evolúció új értelmezésétől a természet rendjének kereséséig széles területet felölel, és a Bioszféra helyreállításának globális programjáig terjed. A hallgatók TDK (Tudományos Diákkör) munkáiban a természeti értékek feltárását, számbavételét és kezelési tervek készítését irányította, támogatta. Egyéb feladatai között pld. botanikus kertek
felmérése is szerepelt, és részt vett az erdőrezervátum hálózat kialakításában is.
Munkája mellett a Filozófiai Vitakör tagja, résztvevője és gyakori előadója volt. Társadalmi szervezetekben is aktív feladatokat vállalt, hogy a természetes rendszerek helyreállításának kísérleti programjait segítse. Példamutatásul saját szántóföldjén is szukcessziós kísérletet folytatott, gyakorlatban bemutatva az erdővé alakulás folyamatát.
"Számos tény és összefüggés utal arra, hogy a jelenleg már ismert problémák megoldatlanságának oka lehet az is, hogy a tudomány szerkezete és fogalomrendszere eltér a természetétől, és emiatt rosszul tudjuk, mi is valójában a problémánk. Nem zárható ki, hogy kérdéseinkre azért nem kapunk választ, céljainkat azért nem érjük el, mert nem is az a kérdés, nem is az a cél, amit mi annak gondolunk.
A természet rendjéből következő környezetépítő tevékenységre való áttérésnek jelenleg még valószínűleg minden feltétele rendelkezésünkre áll. Ezek a feltételek azonban rohamosan erodálódnak, s ha nem időben, vagyis az ökoszisztémák és a bioszféra tűrőképességi határán belül kezdünk hozzá, akkor később már minden erőfeszítésünk hiábavalóvá válik atomháború nélkül is.
Néhány ember környezetvédő tevékenysége a társadalom zömének környezetromboló tevékenysége ellenére legföljebb időnyerés céljából lehet eredményes. A környezet erózióját nem elég lassítani, de még megállítani sem. A környezetet építeni, regenerálni, optimális állapotban tartani kell. Egy ilyen tevékenységre való áttérés jelentősége az emberré-váláséhoz hasonlítható.
A környezetépítő tevékenységre való áttérés első lépései oktatáspolitikai erőfeszítéseket igényelnek. Részben a vezetőket kell kiképezni az új célnak megfelelő feladatok irányítására, részben pedig a „tömegeket” kell felkészíteni az irányváltásra. A bioszféra, s így az emberi populációk jövőbeni léte is azon múlik, hogy ezt az első lépést sikerül-e időben végrehajtani."
Agócs József