jobb szabályaink legyenek
Egy újabb nagy terület:
(társadalmi) innovációkat, ötleteket, javaslatokat megvitatni, kritkus, kritzálható, kidolgozatlan, buktató pontjaira rámutatni.
Pl.:
Az ügyvédeknek kötelező legyen az ellenjegyzett szerződéseikről nyilvántartást vezetni (számlatömbhöz hasonlóan, sorszámozottan, dátummal, díjuk összegével, a felek nevével-azonosítóival, a szerződés tárgyával (legalább átfogóan, pl. adott hrsz-ú lakás adás-vétele), oldalak számával, példányszám). És a számlához hasonlóan ezt is be kellene küldeni (havonta, levélben v. e-mailben), de nemcsak az APEH-nek, hanem egy ügyvédellenőrző szervnek (tkp. az ügyvédi kamarához hasonló szervnek, csak ez a szerv inkább hatóság legyen, nem lehet az egymással versengő, egymás ügyfeleit ismerő, velük megbízási, üzleti kapcsolatban lévő, belőlük élő ügyvédekről feltételezni, h ne élnének vissza azzal, h az ellenőrzők sokat megtudnak az ellenőrzöttekről és ügyfeleikről). Meg a titoktartást amennyire lehet, meg kellene tartani, csak olyanok szerezzenek arról tudomást, h ki kivel szerződött, akiknek nincs érdekük a tudásban, várhatóan nem használják fel. Az ellenjegyzett szerződés példányokra rá kellene ragasztaniuk egy zárjegyszerű sorszámozott címkét. Így nem lehetne utólag változtatni a szerződéseken, másrészt nem tudnák nem bevallani a fizetségüket (legalábbis darabra) az ügyvédek. Az ügyvéd nyilvántartókönyvében alá kellene írniuk a feleknek (a díjjal együtt). Sőt esetleg egy példányt nem is csak az ügyvéd őrizne, hanem egy köteles példányt havonta el kellene küldeni a szervnek, fizikailag, papíron (úgy gyűjtené össze a szerv embere, mint a pénzszállítók a bevételeket a boltokból). Azon a példányon aztán nem lehetne módosítani. Ezzel tényleg törvényen kívülivé válna aki törvénytelen dologra szeretett volna szerződni. Mindig ott lebeg előtte a kiszolgáltatottság, h az állam ügynökei megalapozott gyanú esetén, bírói végzés után belenézhetnek a szerződéseibe. És az ügyvéd tudná, h ha trehányul írta meg a szerződést, akkor az ott van, kiderülhet róla. Szúrópróbaszerűen meg is néznék ilyen szempontból, és akinek sok büntetőpontja gyűlik (mint a közlekedési vétségek), annak más szerződéseit is megnéznék, és ha rossz az aránya, akkor trehányság miatt büntetnék (több fokozatban, pl. ki kellene függesztenie az irodájában egy évre egy táblát, h ekkora fokú trehányságot tapasztaltak nála; közzétennék a weben a trehányak névsorát (mint a BAR lista); kizárnák az ügyvédi kamarából). Az állam/hatalmon lévők/ hogyan nem élne vissza? Az APEH-nél hasonló aggályok vannak, de végzik az ellenőrzéseket.
Tkp. olyan rendeletet kéne hozni, h a szabálytalanul parkolóknak is kell parkolási díjat fizetniük (zónán belül mindenkinek ha nem magánterületen van), csak a szabálytalan helyen parkolókat plusz még a rendőrség is bírságolja. Ezzel nem lennének arra ösztönözve, h szabálytalan helyen parkoljanak (merthogy ezért ritkábban büntetnek, a parkolóőrök sokkal többen vannak, gyakrabban jönnek).
Tkp. az állam ösztönözhetne a minőségre pl. a kötelező jellemző-feltüntetéssel (milyen jó a hangminőség, térerő, hány évig használták x cég mikrosütőit, szervizelések száma ezalatt) Ez kéne, nem(csak) ISO tanúsítás (+ezt feltüntetni honlapon, folyosón).
Rengeteg ilyen ötletem van, amiket konstruktívan szeretnék fejleszteni egy (akár virtuális-webes) csapattal. Hogy kevéssé átgondoltból átgondolttá fejlesszük őket együtt.
Világjobbító ötletesek ide. Reformerek és biofarmerek, forradalmárok és irodalmárok, jöjjetek, írjatok.