informing

A reklám olyan mint a sörét, elenyésző része talál, a többi meg csak zavarja azokat, akik nem akarnak olyat, akkor venni amikor rájuk kényszerítik, hogy olvassanak bele és vesződjenek a kidobásával és kidobott pénz az ilyeneknek legyártani és eljuttatni a reklámanyagot. Célzottan kéne. (Mellesleg csomó pénzt áldoznak cégek arra, hogy megtudják, milyenek a vásárlóik, milyen ajánlatokkal a legjobb megbombázni őket (milyen weboldalakon járt, hol mennyit időzött, milyenek a fogyasztási szokásai, életkörülményei). Ehelyett mennyivel egyszerűbb lenne arra lehetőséget teremteni, hogy a vásárolni szándékozó válogatott ajánlatokat kérhessen nálunk, pl. új családi autót akarok venni közepes felszereltséggel 3-4M-ért, halmozzatok el a legjobb néhány ajánlattal (akcióval), ismertetővel (és ne listaárakkal, hanem alku utáni/nélküli utolsó ajánlatotokkal). Vagy repjegyet akarok a tavaszi szünetben Rómába, melyik iroda adja nekem a legnagyobb részt az árréséből/veszi ->adja a legolcsóbban? Nincs időm mindenki oldalait végignézegetni, szűrjétek-rágjátok meg a gigantikus ajánlathalmot, és nekem mint felhasználónak már csak a rám szabott anyagot kelljen elolvasnom, ezért még tkp. fizetnék is. Mintha megtendereztetné a vevő a szállítókat. Vagy beírja, hogy ő eddig milyen jót talált, mennyiért (webhellyel igazolva, h hol, h tényleg talált olyat), és azt mondja, ha ti tudtok ennél jobbat, a különbségen osztozzunk. A mi szerepünk az, hogy a mi oldalunkon jelentkeznek be a keresők, és nekünk a szállítók fizetnek (jutalékot a megvalósulő üzletekből vagy inkább keresőnként). Ez nem kéretlen, spam, hanem direkt ő kéri (nem úgy, mint a direkt marketinget, direct mailt). A reklám ősellensége lenne ez, kihúzná a talajt az aljas reklám lába alól, disruptive technology. Ha komolyan vennék, szankcionálnák, h tilos a kéretlen levél, szóróanyag a postaládákba, telefonhívás, sms, spam e-mail, akkor jelentősen felértékelődne e modell.

Bedolgozóink, egy-egy árucsoport szakértői válaszolnak. Ahogy az eBay köré is kiépült egy holdudvar, akik profi, félprofi, amatőr módon adnak el (és vannak, akik adnak-vesznek, pl. Magyarországon vesznek (máshol hirdetve) pl. magazinokat, német site-okon adják el, vagy fordítva; itt is kialakulna egy bedolgozói holdudvar. Kaphatnak két emberünktől is ajánlatot, és értékelik, h melyik milyen jó volt (árban, igényeikre illeszkedésben). A bedolgozók részesedhetnek a mi jutalékunkból, a megvalósuló megrendelésekből, jól korrelálva motiválhatók.

Ha már felkutattál egy remek íj, víztisztító, műanyagláda stb. beszerzési lehetőséget (vagy iparost), ne hagyd veszendőbe menni, küldd be nekünk, akkor is ha te nem akarsz bedolgozó lenni, ilyen infóért is fizetünk, v. adunk cserébe pár más infót ingyen.

Nagyon hasonló: http://www.123profit.hu online kereslet rendszer

Hasonlóak, de kicsit mások: Online Price Comparison - Online Product Comparison, pricegrabber.com, ajanlatotvarok vagy ilyesmi .hu argep.hu arukereso.hu arguru.hu nameyourprice

http://www.ajanlat.hu még szabad.

A fentiek arról szóltak, h ha már tudom mit akarok, akkor azt hol vegyem? Kapcsolódó kérdés:

Melyiket vegyem? Igényem van egy funkcióra, a helyettesítő lehetőségek közül melyik választása esetén leszek majd a legelégedettebb? Igényfelmérő, a funkciót termékcsoporttá (pl. dekopírfűrész) lefordító, azon belül termékekre (ami tud ...-t is: ezen modellek) szűkítő segítő szolgáltatás érték lenne a vevőinknek. Tájékoztatás a nyers (műszaki) adatokról, jellemzőkről (ez a legkönnyebb, az első lépés), ezt mások is tudják, a böngészés kényelmessége ami javítható. + Lehetne a Teszt magazinhoz hasonlóan a figyelembe venni érdemes szempontokat, összehasonlításokat közölni, szervizekben dolgozók tapasztalatait, ajánlásait megírni (melyik feature kell, melyik csak marketing). Láttam németül, h az egyes autótípusoknál (melyik évjáratban) milyen százalékban kellett miket javítani (mintha a német autóklub saját adatai lettek volna ezek, gondolom aki klubtag és velük szervizeltet mindent, azok adatai) (vagy flottakezelők tényadatai, kimutatásai kellenének, eladhatnák a vásárlóknak/magazinoknak), végülis a javítási költségek összegét, futott km-t is tartalmazza az adatbázisuk, így már jól lehetne kalkulálni, hogy összesen mennyibe kerül (TCO) melyik kocsit fenntartani. E nélkül csak próba-cseresznye meg reklám-image alapon döntünk. Aki jól összegyűjti a teszteredményeket, látogatói értékeléseket, valamennyire megbízható tanácsokat, ahhoz látogatnak el, azon keresztül rendelnek, az kap sok jutalékot.

--------------

Szolgáltatásokra is, nemcsak termékekre:

NL: Mindenkinek van valami problémája, és maga kezd neki a megoldást megkeresni. (Lásd példádat az excel feladatokkal kapcsolatban.) Helyette, ha lenne egy Home-Service cég, akit felhívsz, elmondod a problémád, nem kellene keresgélned a megfelelő számot (ki vállal csillárjavítást), hanem a Home-Service küldené a megfelelő szakembert, akit folyamatosan monitoroz, a minőségi reklamációkat figyelembe véve, és minden egyebet. Ha egy minőségi garanciát biztosító cég image-t kialakított, utána már bíznak az emberek benne, és egyszerűbb nekik hozzájuk fordulni, mint eltölteni egy csomó időt. A másik oldalon, a munkát ténylegesen vállalóknak is érdekévé válik, hogy a Home-Service (vagy nevezzük másnak) cég ajánlja őket, mert több megrendeléshez jutnak. Jobban érdekük, hogy jó munkát végezzenek, nagy a tét: a sok megrendelő a Home-Service-en keresztül, nemcsak egy-egy ügyfelet veszthetnek. A jók elnyerik méltó jutalmukat. Így a munkára figyelhetnek, nem kell az üzletszerzésre, várni a hívásokat. A jók még jobbak lesznek, mások meg nem jószántukból, de kénytelenek lesznek eltolódni a minőségibb munkavégzés felé, szűkül az egyszeri ügyfelek kirablását választók piaca. A rendszerben tehát a CÉG a szervező szerepét vállalná magára, ami összehozná a partnereket, és felügyeletet adna, minőségi kontrollal, garanciával. Szinte minden elképzelhető probléma bekerülhetne a működési körébe. Különösen a ritka szolgáltatásoknál kellene.

NL: A résztvevő vállalkozó önállóak maradnának, csak teljesíteniük kell bizonyos feltételeket, elsősorban minőségieket. Ekkor jogosultak a rendszerben, a cég logójával, vagy bármi egyébbel megjelenni. A munkákból jutalékot adnak a cégnek. A cég másik bevételi forrása egy átalány lenne azoktól, akik igénybe veszik. Ausztriában pl. az áramszolgáltató, havi 8 EUR tagdíjért kiküldi az emberét kicserélni a villanykörtét, megjavítani a konnektort és egyebeket, kedvezményes áron. (Az ötlet egyébként innen származik.) (RJ: másik példa a Wikinómia könyvben leírt Geek Squad számítógépjavító. Átalányt nem fizettetnék, azt csak nagyon beállt cégek tehetik, egy új nem. Eleinte inkább, mint a PayPal, Tele2, kaszinók, némi pozitív egyenleggel lehetne kipróbálásra csábítani az embereket.)

A bevált, ajánlott iparos listáinkat már páran közösítettük: http://pontozo.extra.hu

Ez csak baráti körben vagy meghívásos, és emiatt elég megbízható, becsületes (nem túl kicsi, de nem is túl tág) tagsággal működik, mert ha túl sok múlna rajta, megjelennének a fizetett véleményezők. ((Szép az, ami érdek nélkül tetszik.)) Pl. csak az véleményezhet, akinél konkrétan dolgozott az adott iparos (pl. be kéne írnia, mikor, mit), és nyilatkozik, h nem áll vele rokoni, baráti, lekötelezetti kapcsolatban. A tagok láthatnák a véleményezőket, így ha potenciálisan ismerőseim is lehetnek a tagok között, azért visszatartó erő beírni, h igen, jól csinálta meg a mosogatógépemet, lovamat, szörfömet, honlapomat, amikor tudják, h nincs is. Azok értékelései nagyobb súlyt kapnának, akik régóta tagok, hasonlóan értékeltek mint mások (?), legalábbis azt általuk ajánlattokat mások is jónak értékelték: ha kezességet nem is tudsz vállalni azért, akit beajánlasz, de gondold meg, mert a szavad súlya ettől függ, mindenki láthatja milyen megbízható vagy. Jó elromolhat egy iparos miután megismerted, ne vedd minden esetben magadra a súlyt, de legyél jó emberismerő is. Értékelést nem arról kérnek a többiek, h neked akkor milyen jól csinálta (pl. csak a te két szép szemedért, egyéb kapcsolototok miatt), hanem h mit jósolsz, h másoknak milyen jól fogja. Idővel avulnának, csökkenne az értékelések súlya. Ha nagyon kifinomult a rendszer, akkor egyénenként vagy csoportonként (klaszterenként) más átlagértéket láthatnak a felhasználók ugyanarra az értékeltre: mert nagyobb súllyal vetethetem figyelembe azok értékeléseit, akik hasonlóbbak hozzám (akik hasonlóan adtak értékeléseket mint én) (pl. művészfilmkedvelőket nem érdekel a kommerszkedvelők értékelése, csak a hozzájuk hasonló ízlésűek értékelése alapján sokkal jobban előrejelezhető, h ez nekem is mennyire fog tetszeni. Egyébként a hasonlóbbak (erős) felülsúlyozása (egyénenként vagy csak klaszterenkénti finomsággal) egy fontos előrelépés lenne a tömeges együttműködés, értékelés-átlagolás gyakorlatában számtalan helyen!

A szerelőknél külön érdekesek (ritkák) azok, akik hajlandóak javítani is, nemcsak cserélni.

Vannak viszonteladói kedvezmények: egy megbízható körben megadhatjuk egymásnak, h ha vásárolsz ebben a bioáruházban, autósboltban stb., akkor ha a pénztárnál bediktálod ezt a vevőkódot, akkor x % kedvezményt kapsz (csak a számla nem a te nevedre szól, de magán célnál ez nem baj, ha esetleg garanciát kéne érvényesíteni, a számla akkor is jó, mindegy, h dolgozója vagy-e annak a cégnek vagy sem). Ha nem túl sokat kérdezősködsz egy kis tételért, akkor az eladónak akkor is megérheti, ha tud erről, mert vevőt hoztak neki. Évi (kumulált) x forgalom felett egyre nagyobb lehet a kedvezmény, emiatt a kódtulajnak is előnye származhat (annyi viszont elvileg hátrány lehet, ha az APEH azt mondaná, h ugyan nem került be ez a számla költségként a könyvelésébe, de hátha haszonnal adta tovább). Tkp. ez olyan elfajzott MLM, ami csak/inkább az alul levők érdeke. Internetes vásárlásnál egyszerű a helyzet, pl. (szívesen megadom) a HVG kártyaszámommal egyszerűen rendelhetsz kedvezményesen a HVG Kiadó könyvei közül (a te kártyádról fizetsz, hozzád szállítják; nekem nem is kell tudnom róla).

Kapcsolódik a (passzívabb): demók beszerzőknek ötlet is.

főoldalra