Marchen

"Bist du bereit?", fragt Desmelda, die Älteste der Feen. Sie hat schneeweißes Haar und ganz runzelige Haut. Auf ihrer Schulter sitzt eine kleine Grille. Mirella nickt. "Es kann losgehen", sagt sie entschlossen. "Gut", sagt Desmelda. "Dann zaubere uns bitte eine Tröte." Mirella murmelt etwas, schnipst mit den Fingern - und ... "Falsch!", sagt Desmelda und zeigt auf das Ding, das vor ihr im Gras sitzt. "Das ist keine Tröte, sondern eine Kröte!" "Verzeihung", sagt Mirella und beugt sich zu der Kröte hinunter, um sie zu streicheln. "Quak", macht die kleine Kröte. Mit einem Satz springt sie auf Mirellas Schulter. "Wie niedlich", sagt Mirella. "So eine Kröte habe ich mir schon immer gewünscht."

"Versuche es noch einmal", sagt Lili, die Kleinste der Feen, mit hauchzarter Stimme. "Du weißt ja, was du zaubern sollst: eine Tröte!" Mirella konzentriert sich, murmelt etwas, schnipst mit den Fingern - und ... Lili schüttelt ärgerlich den Kopf. Sie zeigt auf das silberne längliche Ding, das vor ihr schwebt. "Das ist keine Tröte, sondern eine Flöte!" Mirella nimmt die Flöte und bläst hinein. Was für einen warmen Klang sie hat. Mirella spielt darauf, und es erklingt eine schöne Melodie. Als sie die Flöte absetzt, klatschen die weisen Feen Beifall. "Das war wunderbar", sagt Desmelda. "Spielst du uns noch ein Lied?" "Gern", sagt Mirella. Sie setzt die Flöte an, und wieder erklingt eine wunderschöne Melodie. Die drei Feen sind ganz verzaubert.

"So, und jetzt hätten wir gern die Tröte", sagt Estrella, die Schönste der Feen. Ihre Augen funkeln wie Bernstein, und ihr glänzendes Haar reicht bis zum Boden hinunter. Mirella nickt. Dieses Mal schafft sie es bestimmt! Sie murmelt etwas, schnipst mit den Fingern - und ... "Herrje, das gibt’s doch nicht!", ruft Estrella und rauft sich die wunderschönen Haare. "Das ist schon wieder keine Tröte!" "Äh, nein." Mirella reibt sich verwundert die Augen. "Das ist die Morgenröte." "Oh, schaut mal", ruft Desmelda. Der Himmel färbt sich in den prächtigsten Farben, in Rosa, Orange und Lila. Und da lässt sich auch schon die Sonne blicken, und es wird endlich wieder warm. "Wundervoll!" Lili streckt ihre kleine Hand unter dem Schirmpilzdach hervor. "Es hat aufgehört zu regnen. Der Sommer kommt zurück." Die drei Feen fassen sich an den Händen und beginnen zu tanzen. Doch Mirella steht daneben und lässt den Kopf hängen. Die Zauberprüfung hat sie ganz schön verpatzt.

"Tja, ich fliege mal los", sagt Mirella und erhebt sich in die Luft. "Auf Wiedersehen." "Halt", ruft Desmelda. "Wo willst du hin?" "Ich kann doch keine Tröte zaubern", sagt Mirella und seufzt. "Deshalb werde ich wohl nie eine Glücksfee sein." "Blödsinn", sagt Lili. "Du bist eine Fee, und du bringst Glück." Die beiden anderen Feen nicken. Sie murmeln etwas, schnipsen mit den Fingern und zaubern eine Tröte. Die schenken sie Mirella. Damit sie niemals vergisst, dass sie eine echte Glücksfee ist.

* * *

„Kérem a következőt!” Egy esernyős tündér lebbent erre és leszállt éppen egy pocsolya mellett. Ma tartják a fiatal tündérek varázslóvizsgáját. Ebben az esőben! A tündér körülnézet és kérdezte: „Mirella?” Mirella összerezzent, most ő a soros. „Utánam.” – hívta az esernyős tündér és már repült is. Követte őt a mező másik végére. Egy gombaernyő alatt ott várt rá a három legbölcsebb tündér. Ott volt a leginkább száraz. A három tündér gondolta ki a varázslóvizsga ötletes feladatait. Csak aki azokat megoldja, azt szabad boldogság tündérnek nevezni, aki az emberek vágyait beteljesíti.

„Kész vagy?” – kérdezte Desmelda, a legidősebb tündér, akinek hófehér haja volt és nagyon ráncos bőre. A vállán egy kicsi tücsök ült. Mirella bólintott. „Mehet.” – felelte határozottan. „Jó.” – mondat Desmelda. „Akkor kérlek, varázsolj nekünk egy trombitát.” Mirella mormogott valamit, csettintett egyet az ujjaival és …

„Hibás.” – kiáltott Desmelda mutatva a dologra, ami előtte a fűben hevert. „Ez nem trombita, hanem egy varangy.” „Bocsánat.” – mondta Mirella és lehajolt a békához, hagy megsimogassa. „Kvak.” – szólt a kis béka és egy ugrással Mirella vállán termett. „Milyen kedves.” – mondta ő. „Egy ilyen békára vágytam már régen.”

„Próbáljuk még egyszer.” – mondta Lili, a legkisebb tündér, leheletfinom hangon. „Bizonnyal tudod, mit kell varázsolnod, egy trombitát.” Mirella koncentrált, mormogott valamit, csettintett az ujjaival, és … Lili bosszúsan rázva a fejét mutatott a hosszúkás, ezüst dologra, ami elé lebbent. „Ez nem trombita, hanem furulya.” Mirella fogta a furulyát és belefújt. Milyen meleg hangja volt. Játszani kezdett és felcsendült egy szép melódia. Amint befejezte, a bölcs tündérek helyeslően tapsoltak. „Csodálatos volt.” – mondta Desmelda. „Játszol nekünk még egy dalt?” „Szívesen.” – felelte Mirella és elkezdve újra egy csodaszép dallam csendült fel. A tündérek egészen el voltak varázsolva.

„Úgy, és most a trombitát szeretnénk.” – szólt Estrella, a legszebb tündér. Szemei mint a borostyánkő ragyogtak, és fényes haja a földig ért. Mirella bólintott. Ezúttal biztos meglesz. Mormogott valamit, csettintett az ujjaival, és … „Na hát, mégse megy!” – kiáltotta Estrella csodaszép haját tépdesve. „Ez még mindig nem trombita!” „Óh, nem!” – dörzsölte csodálkozva szemeit Mirella. „Ez hajnalpír.” „Oh, nézd már!” – kiáltotta Desmelda. Az ég pompás színekben játszott, rózsaszínben, narancsban és lilában. Már a nap is felbukkant és végül újra meleg lett. „Csodálatos.” Lili kinyújtotta kicsi kezét a gombaernyő alól. „Elállt az eső, és visszajött a nyár.” A három tündér megragadta egymás kezét és táncolni kezdtek. Csak Mirella állt magában és lógatta a fejét. A varázslóvizsgát igen szépen elrontotta.

„Hát, most elrepülök.” – mondta Mirella és felemelkedett a levegőbe. „Állj!” – kiáltotta Desmelda. „Hova, hova?” „Én nem tudtam trombitát varázsolni.” – mondta Mirella sóhajtva. „Ezért bizonyára soha nem leszek boldogságtündér.” „Ostobaság.” – mondta Lili. „Te tündér vagy és boldogságot hozol.” A másik kettő tündér bólogatott. Mormoltak valamit, csettintettek az újukkal és varázsoltak egy trombitát. Mirellának ajándékozták, hogy soha ne felejtse el, ő egy igazi boldogságtündér.

Gute-Nacht-Geschichten

Maren von Klitzing - Zauberhafte Vorlesegeschichten. Prinzessinnen, Feen, Meerjungfrauen / ViCh