1956
2016. 10. 24
1956 rövid története ... die kurze Geschichte von 1956
Viele Menschen hatten 1956 in Ungarn fest daran geglaubt, ein von der Sowjetunion unabhängiges und demokratisches Ungarn etablieren zu können.
Magyarországon 1956-ban sok ember erősen hitt abban, hogy egy a Szovjetuniótól független és demokratikus országot teremthetnek meg.
Der Ungarische Volksaufstand bezeichnet die bürgerlich-demokratische Revolution (ungarisch forradalom) und den Freiheitskampf (ungarisch szabadságharc) von 1956, bei denen sich breite gesellschaftliche Kräfte gegen die Regierung der kommunistischen Partei und der sowjetischen Besatzungsmacht erhoben.
Az 1956-os polgári, demokratikus forradalom és szabadságharc magyar népfelkelés volt, amikor széles társadalmi erők fordultak szembe a kommunista párt és a megszálló szovjet erők hatalmával.
Dem Terror mit Schauprozessen, Massenanklagen sowie Internierungs- und Arbeitslagern fielen mehrere Tausend Menschen in Ungarn zum Oper. Anfang der fünfziger Jahre wurden in Ungarn 1,5 Millionen Menschen, rund 15 Prozent der Gesamtbevölkerung, von der ungarischen Staatssicherheit überwacht. Von Kriegsende bis 1953 wurden ca. 220.000 Menschen in Ungarn interniert.
A terrornak több ezer ember esett áldozatul a koncepciós perek, a tömeges elítélések és az internáló- és munkatáborok által. Az ötvenes évek kezdetétől a magyar állambiztonsági hatóság 1,5 millió embert, a teljes népesség közel 15 százalékát megfigyelte. A háború végétől 1953-ig körülbelül 220.000 embert internáltak, telepítettel ki.
In der Wirtschafts- und Sozialpolitik führte die Zwangskollektivierung der Landwirtschaft und die Bevorzugung der Schwer- und Rüstungsindustrie zu einer großen strukturellen Krise der Gesamtwirtschaft, die sich unter anderem in sinkenden Realeinkommen, Problemen in der Landwirtschaft und einer Vernachlässigung der Konsumgüterindustrie bemerkbar machte. Der Lebensstandard der Ungarn verschlechterte sich.
A gazdasági és szociálpolitikában a mezőgazdaság kényszerkollektivizálása (termelőszövetkezetek) és a nehéz- és hadiipar előnybe részesítése az egész gazdaság nagy szerkezeti válságához vezetett, ami szemmel látható volt többek között a romló reálbérekben, a mezőgazdaság és az elhanyagolt fogyasztóipar problémáiban. A magyarok életszínvonala romlott.
Der ungarische Volksaufstand war eine spontane und überraschende politische Eruption. Er entsprang keinerlei Planung von Personen oder politischen Gruppierungen. Neben den reformorientierten Kommunisten wurden die Studenten im Herbst 1956 Wegbereiter einer politischen Veränderung in Ungarn. In den vielen ungarischen Universitätsstädten entstanden Diskussionszirkel, die sich verstärkt auch politischen Themen widmeten.
A magyar népfelkelés egy spontán és meglepő politikai kitörés volt. Nem személyek vagy politikai csoportok átgondolt terve. 1956 őszén a reformkommunisták mellett az egyetemisták voltak a politikai változás útjának előkészítői. Sok magyar egyetemi városban vitakörök alakultak, melyek erősen politikai témájúak voltak.
Der Ungarische Volksaufstand im Jahr 1956 dauerte vom 23. Oktober 1956 bis zum 4. November 1956. Zwei zentrale Ereignisse markieren Anfang und Ende des 12 Tage währenden Aufstandes. Als Beginn wird der 23. Oktober 1956 angesehen, als sich eine Studentendemonstration in Budapest spontan zur Großdemonstration entwickelte und sich anschließend zum Volksaufstand ausweitete. Für das Ende des Volksaufstandes steht das Datum des 4. November 1956. An diesem Tag begannen die sowjetischen Truppen mit ihrer – erneuten – Invasion in Ungarn. Der 4. November 1956 war der Beginn des Zusammenbruchs.
A népfelkelés 1956 október 23-ától november 4-éig tartott. A 12 napig tartó felkelés kezdete és vége két központi esemény. Október 23-a volt a kezdet, amikor az egyetemisták demonstrációja Budapesten spontán nagy tüntetéssé fejlődött és végül népfelkeléshez vezetett. November 4-e volt a vége. Ezen a napon kezdődött a szovjet haderő újbóli inváziója. Ez volt a felkelés összeomlásának kezdete.
Am 22. Oktober 1956, als sich große Teile der Parteiführung der ungarischen Kommunisten zu einem mehrtägigen Gipfeltreffen mit den jugoslawischen Genossen in Belgrad aufhielten, versammelten sich in der Technischen Universität Budapest mehrere Tausend Studenten zu einer Versammlung und forderten die Autonomie ihrer Organisationen.
1956. október 22-én, amikor a magyar kommunista párt vezetőségének nagy része Belgrádban a jugoszláviai pártvezetőkkel többnapos csúcstalálkozót tartott, a budapesti Műszaki Egyetemen több ezer hallgató gyűlést tartott és követelték szervezetük önállóságát.
Darüber hinaus stellten die jungen Akademiker bei ihrer Zusammenkunft umfassende politische Forderungen auf, die zunächst zwölf und später 14 Punkte umfassten. Ein Teil der Forderungen setzte gezielt auf eine Stärkung der Reformkräfte innerhalb der kommunistischen Partei. Dazu gehörte unter anderem die Forderung nach Ernennung Nagys zum Ministerpräsidenten, die Einberufung eines Parteikongresses, die Überprüfung der bisherigen Wirtschaftspolitik sowie die Bestrafung der für Terror Verantwortlichen der vergangenen Jahre.
Továbbá a fiatal egyetemisták a találkozójukon összeállítottak egy átfogó politikai követelést, ami az elején 12, később 14 pontból állt. A követelések egy része a kommunista párt belső reformjának megerősítését célozta meg. Ehhez tartozott többek között Nagy Imre miniszterelnökké való kinevezése, egy pártkongresszus összehívása, az eddigi gazdaságpolitika fölülvizsgálása valamint az elmúlt évek terrorjáért felelős emberek megbüntetése.
Die Studenten stellten darüber hinaus Programmpunkte auf, die die Existenz der kommunistischen Diktatur in Ungarn gefährdeten. Dazu gehörten zum Beispiel die Forderungen nach einem Mehrparteiensystem, freien Wahlen, Pressefreiheit, ökonomischer Unabhängigkeit des Landes von der Sowjetunion, Wiedereinführung der ungarischen Nationalfeiertage und Staatssymbole der Vorkriegszeit sowie schließlich der Abzug aller sowjetischen Truppen aus Ungarn.
Az egyetemisták megfogalmaztak a kommunista diktatúra létét veszélyeztető programpontokat is. Mint például a több pártrendszer bevezetése, szabad választások, sajtószabadság, az ország gazdasági függetlensége a Szovjetuniótól, a háború előtti magyar nemzeti ünnepek és szimbólumok visszaállítása és végül minden orosz csapat kivonása Magyarországról.
Der staatliche Rundfunk in Budapest verweigerte sich dem Wunsch der Studenten, ihre politischen Forderungen über das Radio im ganzen Land bekannt zu geben. Diese Weigerung nahmen die Studenten spontan zum Anlass, für den 23. Oktober 1956 zu einer friedlichen Massenkundgebung aufzurufen. An verschiedenen Punkten der Stadt nahmen am 23. Oktober 1956 mehr als 250.000 Menschen an Demonstrationen teil.
A budapesti állami rádióadó megtagadta az egyetemisták kérését, hogy politikai követeléseiket a rádión keresztül az egész országba hírül adják. A diákok az elutasítás miatt október 23-ára egy békés tömegtüntetésre szólítottak fel. Október 23-án a város különböző pontján több mint 250.000 ember vett részt a tüntetéseken.
Zu gleichen Zeit sendete der Ungarische Rundfunk eine Rede von Ernö Gerö gegen die Revolution. Die vor dem Rundfunkgebäude in Pest versammelte Menschenmenge, ebenfalls ein Resultat des Demonstrationszuges vom Józef Bem-Platz in Buda, verlangte die Verlesung der 14 Punkte. Der Staatssicherheitsdienst ÁVH ging vor dem Rundfunkgebäude gegen 22.30 Uhr des 23. Oktober 1956 gegen Demonstranten mit Waffengewalt vor. Sie schossen auf die Demonstranten. Innerhalb kürzester Zeit gab es zahlreiche Tote und Verletzte. Daraufhin eskalierte die Situation.
Ezalatt a magyar rádió Gerő Ernő forradalom ellenes beszédét sugározta. Pesten a rádió épülete előtt összegyűlt tömeg, a budai Bem József térről felvonulókkal, követelte a 14 pont felolvasását. Az állambiztonsági hatóság (ÁVH) a rádió épülete előtt tüntetőkre 22 óra 30 körül fegyverrel támadt. A tüntetők közé lőttek. Rövid időn belül nagyszámú halott és sebesült lett. Ennek következtében kiéleződött a helyzet.
In der Nacht vom 23. auf den 24. Oktober 1956 trafen die in Ungarn stationierten sowjetischen Panzereinheiten in Budapest ein und besetzten strategisch wichtige Punkte in der Hauptstadt.
In Budapest fanden schwere Straßenkämpfe statt.
Október 23-ról 24-re virradóan Budapestre érkeztek a Magyarországon tartózkodó szovjet harckocsi egységek és elfoglalták a főváros stratégiai pontjait.
Budapesten súlyos utcai harcok kezdődtek.
In mehreren Noten protestierte die ungarische Regierung unter Imre Nagy am 2. November 1956 beim Generalsekretär der Vereinten Nationen (UNO: United Nations Organisation) gegen die sowjetische Aggression.
Die UNO und die Westmächte unternahmen nichts zum Schutz der soeben erklärten ungarischen Neutralität.
Der Westen unterstützte die Aufständischen verbal, die NATO hielt sich jedoch von einer militärischen Konfrontation mit dem Ostblock zurück.
Több jegyzékben tiltakozott a Nagy Imre vezette magyar kormány 1956. november 2-án az Egyesült Nemzetek Szervezeténél (UNO: United Nations Organisation) a szovjet megszállás ellen.
Az ENSZ és a nyugati hatalmak nem segítették a frissen bejelentett magyar semlegesség megőrzését.
A nyugat szóban támogatta és biztatta a felkelőket, de a NATO mégis tartózkodott a keleti tömbbel való katonai összeütközéstől.
Am 4. November 1956 begann die zweite militärische Offensive der sowjetischen Truppen gegen das demokratische Ungarn. Die Kämpfe gegen sie dauerten in Budapest eine Woche, an einzelnen Orten mehrere Wochen lang, im Gebirge sogar bis Anfang 1957.
Die sowjetische Invasionsarmee fiel mit ungefähr 2000 Panzern in Ungarn sein.
Nach Schätzungen beteiligten sich alleine in Budapest mehrere Tausend Personen an den Kämpfen, die von Seiten der Aufständischen wieder wie bei der ersten Invasion durch einen „Guerillakampf“ gegen die sowjetischen Panzer geführt wurde.
Am 6. November 1956 wurde Budapest unter sowjetische Militärverwaltung gestellt. Am selben Tag wurde eine Ausgangssperre über die Stadt verhängt. Die Stärke des ungarischen Widerstandes nahm ab.
1956. november 4-én megkezdődött a szovjet csapatok második katonai támadása a demokratikus Magyarország ellen. Budapesten a harcok egy hétig tartottak, több helyen hetekig, a hegyekben 1957 kezdetéig.
A szovjet megszálló hadsereg körülbelül 2000 harckocsival jött Magyarországra.
Becslések szerint csak Budapesten több ezren vettek részt a harcokban, akik a felkelők oldalán újra, mint az első támadáskor, gerillaharcot folytattak a szovjet harckocsik ellen. 1956. november 6-án Budapest szovjet katonai közigazgatás alá került. Ugyanaznap a városban kijárási tilalmat rendeltek el. A magyar ellenállás ereje elveszett.
Neueste Forschungen gehen bei der Zahl der Opfer, die im Verlauf der Kämpfe ums Leben kamen, von etwa 3000 Personen aus. Ungefähr 15.000 Menschen wurden verletzt.
Nach der Niederschlagung des Freiheitskampfes wurden hunderte Aufständische – unter ihnen Imre Nagy und Pál Maléter – durch die kommunistischen Machthaber hingerichtet, zehntausende wurden eingekerkert oder interniert. Hunderttausende Ungarn flüchteten vor der Diktatur in den Westen.
A legújabb kutatások szerint körülbelül 3000 ember vesztette életét a harcok során. A sebesültek számát körülbelül 15.000 emberre becsülik.
A szabadságharc leverése után a kommunista hatalom több száz felkelőt kivégzett, közöttük Nagy Imrét és Maléter Pált, több tízezer embert bebörtönöztek vagy kitelepítettek. Több százezren a diktatúra elől nyugatra menekültek.
Der Aufstand wurde vom Kádár-Regime stets als „Konterrevolution“, Verrat bezeichnet, die öffentliche Nennung als Revolution wurde geahndet. Diese offizielle Position war in Ungarn bis 1989 offizielle Staatsdoktrin.
Seit 1989 ist der 23. Oktober ein Nationalfeiertag in Ungarn.
A felkelést a Kádár kormány mindig „ellenforradalomnak”, árulásnak nevezte, forradalomként való nyilvános megvallása büntetéssel járt. Ez a hivatalos álláspont Magyarországon 1989-ig állami dogma, tantétel volt.
1989 óta október 23-a magyar nemzeti ünnep.
Vgl.: Wissenschaftliche Dienste des Deutschen Bundestages
Der Ungarische Volksaufstand im Jahr 1956
(WD 1 - 99/06 / 24.05.2006)
Segne Gott stets den Ungarn,
sei freudig und Wohlstand.
Strecke ihm schützenden Arm,
wenn er mit Feinde kämpft.
Schlechtes Los reißt lange her,
bringe fröhliche Jahre,
dieses Volk hat schon gebüßt
vor sogar kommende.
(ungarische Hymne)