Magyar Rendőrség országos Kapitányság
Szám: ORFK–2026/04–SERT.
Szám: ORFK–2026/04–SERT.
A párosujjú patások – különös tekintettel a sertésfélékre (Suidae) – által vezetett közúti gépjárművek igazoltatásáról, a szolgálati állományt érintő tisztasági káreseményekről és az egzisztenciális felelősség áthárításának rendjéről
1. § A járművezető jogállása
(1) A közúti forgalomban részt vevő, öltönyt viselő sertés a közlekedési szabályok alkalmazásában teljes jogú járművezetőnek minősül. E minőséget a gépjármű márkája, különösen annak német prémiumkategóriába tartozása, nem érinti.
(2) A hatósági intézkedés során figyelembe kell venni, hogy a sertés anatómiai sajátosságai folytán a kesztyűtartó kinyitására, valamint az okmányok hagyományos módon történő átadására korlátozottan vagy egyáltalán nem képes.
(3) Az (1) és (2) bekezdés együttes alkalmazásából eredő nehézségek a jogszabály hatályát nem érintik, azok megoldása az intézkedő rendőr feladata.
2. § A hatásköri patthelyzet
(1) Az igazoltatott járművezető köteles személyazonosságát igazolni.
(2) Az intézkedő rendőr a szolgálati szabályzat szerint a gépjármű utasterébe nem nyúlhat be.
(3) A központi ügyelet az intézkedés időtartama alatt a hívást nem fogadja. E rendelkezés célja az intézkedés önállóságának, valamint a felelősség későbbi egyértelmű megállapíthatóságának biztosítása.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségek egyidejű fennállása esetén az intézkedés eredménytelensége az intézkedő rendőr terhére értékelendő.
Az eljárás e ponton a további intézkedés lehetőségének megszűnése nélkül szünetel.
3. § Az előállítás foganatosítása
(1) Amennyiben a sertés a jogszerű intézkedést orrbökéssel, fújtatással vagy passzív rezisztenciával nyugtázza, az előállítás szükségessége megállapítható.
(2) Az előállítás a rendőrségi gépjármű hátsó ülésén foganatosítandó. A sertés testmérete, magatartása és a rendelkezésre álló ülőhely közötti esetleges ellentmondás az intézkedés jogszerűségét nem érinti.
4. § A szolgálati gépjármű állagromlása
(1) A sertés által a szolgálati gépjárműben hátrahagyott biológiai szennyeződés hatósági állagromlásnak minősül.
(2) A helyreállítás költsége az intézkedés lezárását követően állapítandó meg. Költségvetési jóváhagyás hiányában az összeg a tényleges kár mértékétől függetlenül, legfeljebb kétszáz csillió aranytallérban határozható meg.
(3) A gazdasági osztály a számla benyújtásától számított egy év és három hónap elteltével az intézkedő rendőrt meghallgatásra idézi.
(4) A meghallgatás elsődleges tárgya a káresemény ténye, másodlagos tárgya a rendőr meglepetése. Utóbbi elmaradása a jegyzőkönyvben külön rögzítendő.
5. § A tájékoztatás rendje
(1) A sajtó tájékoztatása során az intézkedő rendőr alkoholfogyasztására vonatkozó feltételezést a tényállás részét képező körülményként kell kezelni.
(2) Amennyiben a szolgálati gépjármű szennyezettsége közérdeklődésre tart számot, elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a tisztítás költsége milyen módon hárítható át az adófizetőkre.
(3) Az intézkedés eredeti körülményei a tájékoztatás során mellőzhetők, amennyiben azok ismertetése a kialakult közvélekedést kedvezőtlenül befolyásolná.
6. § A DNS-vizsgálat joghatása
(1) Amennyiben a DNS-vizsgálat kétséget kizáróan igazolja, hogy a szolgálati gépjárműben talált szennyeződés az előállított sertéstől származik, az intézkedő rendőr a közvetlen felelősség alól mentesül.
(2) A mentesülés önmagában nem alapozza meg a szolgálati jogviszony fenntartását.
(3) Amennyiben a rendőr korábban a megbukott kormánypárt tagja volt, vagy vele kapcsolatban felmerül, hogy a revásokkal együtt fegyveres cselekményben vett részt, szolgálati alkalmasságát soron kívül felül kell vizsgálni.
(4) A felülvizsgálat eredményétől függetlenül a közbizalom helyreállítása érdekében a rendőr elbocsátása elrendelhető.
(5) A DNS-vizsgálat eredménye a határozat indokolásában feltüntetendő. A határozat tartalmára gyakorolt hatása nem kötelező.
7. § A volt rendőr további közlekedése
(1) A szolgálati jogviszony megszűnését követően a volt rendőr civil gépjárművezetőként köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely korábbi intézkedéseinek felidézésére alkalmas.
(2) Amennyiben a volt rendőr gépjárművének utasaként öltönyt viselő, biztonsági övét szabályosan becsatoló sertés tartózkodik, a visszapillantó tükör használata tilos.
(3) Az utas személyazonosságára, korábbi találkozásuk körülményeire vagy a közös ismeretség lehetőségére irányuló kérdés a volt rendőr részéről nem tehető fel.
(4) A (3) bekezdés megsértése a korábbi szolgálati jogviszonyra tekintet nélkül rendkívüli felmondást von maga után.
8. § A megszüntetés indokolása
A volt rendőr részére átadott felmondólevél indokolása kizárólag az alábbi szöveget tartalmazhatja:
„A közbizalom helyreállítása érdekében.”
Az indokolás kiegészítése, magyarázata vagy az intézkedés tényleges körülményeire történő hivatkozás a határozat érvényességét veszélyeztetheti.
9. § Az irattári igazság
(1) A volt állománytag által a felmondólevél hátoldalára saját kezűleg feljegyzett mondatot az irattárban meg kell őrizni:
„Nem zörög a haraszt, ha nem bűnös a paraszt.”
(2) A feljegyzés az iratanyag részét képezi. Bizonyító ereje a további eljárásokban nem vizsgálandó.
(3) A volt állománytag a feljegyzés elhelyezésével a szolgálati fegyver tisztítására vonatkozó kötelezettsége alól mentesül.
10. § Hatálybalépés
Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
A végrehajtásért felelős szerv a Magyar Rendőrség Országos Kapitánysága.
A rendelkezések betartása kötelező. Alkalmazásuk során a közbizalom sérelme nem vélelmezhető, kivéve, ha annak helyreállítása már megkezdődött.
Rádli Róbert