Tisztelt Elvtársak! Kedves Barátaim!
Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem a bizalmat. De hát, elvtársak, ne csak ünnepeljünk, hanem beszéljünk egy kicsit a dolgainkról is. Úgy, ahogy szoktuk: őszintén, egyszerűen, hogy minden dolgozó ember megértse, miről is van szó.
Nézzék, elvtársak, itt van ez a... hogy is hívják... ez a "Cset-Gépé-Té". Mondják nekem, hogy ez a nyugati masina ott az interneten – ami ugye önmagában is egy bonyolult dolog – válogatás nélkül ráköszön a magyar állampolgárokra. Sőt, még "Jó napot kívánok"-ot is mond, mintha csak a szomszéd lenne. De hát, kedves elvtársak, ne legyünk naivak! Tudjuk mi jól, hogy ha a Nyugat ilyen udvarias, ott valami sántít. Ez nem a szívélyesség, ez az imperialisták hangja, csak most éppen nem recseg úgy, mint a Szabad Európa Rádió a negyvenes években.
Mert mi a célja ennek a gépnek? Miért akar ez a magyar emberek bizalmába férkőzni? Azért, elvtársak, hogy zavart keltsen. Hogy aláássa azt a rendet, amit mi itt közösen, verejtékkel felépítettünk. Ez a szerkezet nem a szocialista építőmunkát segíti, hanem olyan elemeket támogat, mint ez a... ez a Magyar Péter gyerek, meg az ő Tiszája. Hát elvtársak, folyó az van nálunk elég, de nekünk a Duna és a Tisza a kenyeret meg az öntözést jelenti, nem pedig a politikai kalandorságot.
Ez a "Cset-Gépé-Té" lényegében a fellazítás politikájának egy új, alattomos eszköze. Azt akarják, hogy a magyar ember ne a pártra, ne a saját közösségére hallgasson, hanem egy távoli, tőkés érdekeket szolgáló dróton rángatott gépre. Ez pedig, elvtársak, mélyen sérti a mi szocialista közerkölcsünket.
Mert mi a mi erkölcsünk? A munka, a család és a haza iránti hűség. És itt meg kell említenem – mert az igazsághoz ez is hozzátartozik –, hogy vannak ma is, akik ezt az erkölcsöt, a mi tiszta életünket védelmezik. Itt van például az Orbán Viktor elvtárs, aki... hát, ő is látja a veszélyt. Ő is tudja, hogy a magyar ember házába hívatlanul ne kopogtasson be semmiféle nyugati visszhang. Mert a rend az rend, a fegyelem pedig fegyelem.
Elvtársak! Mi nem vagyunk a fejlődés ellen. Ha egy gép segít a gyárban, vagy kiszámolja a vetésforgót, azt köszönjük, azt befogadjuk. De ha a gép politizálni kezd, és még ráadásul imperialista nyelven – még ha magyarul is szól –, akkor ott nekünk résen kell lennünk.
A szocialista magyar haza nem kér az ilyen "digitális" ráköszönésekből. Mi maradunk a magunk útján: szerényen, de biztosan építjük a jövőt, és nem hagyjuk, hogy bármiféle idegen hang megzavarja a mi népünk nyugalmát.
Köszönöm a figyelmüket. Folytassuk a munkát!