Balla D. Károly
az ácsolatok törni készek
forog a szél a ház előtt
sarokban sistergő enyészet
kitér a fény a por elől
bár így maradna minden mindig
de torkom éri lomha vég
a szomjú földre vérem hintik
s az áldozat még nem elég
hát elmegyek akár a vesztes
akit a győző nem kímél
motyóm pakolni fádan kezdem
nem ejtek könnyet senkiért
nem nézek fel a büszke égre
mögöttem elvert eb nyüszít
ó jaj csak senki meg ne kérdje
hogy eddig mit kerestem itt