Amikor először elindult

Balla D. Károly

Amikor először elindult

nem volt szava az indulásra

nem volt az érkezésre sem

csak ment

mint aki csak menni tud

csak a menést tudja megnevezni

nem tud mást érezni

csak a könnyű szelet ahogy kabátujjába bújik

nem visz mást magával

csak az elmaradó fák egykedvűségét

nem kíséri más a tekintetével

csak az utcasarkon a nyáladzva vicsorgó eb

ahogy a pofáját

átnyomja a kerítésrácson

lehetne-e más

lehetne-e másként

talán várják valahol

talán dolga után igyekszik

vagy viszi valahová kabátujjában a szelet

a fáktól tanult egykedvűséget

vagy csak megy

mert csak a menést tudja megnevezni

és nem marad más nyomában

csak a vicsorgó eb habos nyála

ahogy a kerítéspadkán csomóba verődik