Arhipov, Abram Jefimovics

Абра́м Ефи́мович Архи́повJegorovo nevű kis faluban született egyszerű parasztcsaládban, 1862. augusztus 15-én. Mivel nagyon szeretett rajzolni, taníttatták. A moszkvai Festészeti, Szobrászati és Építészeti Iskolában és a szentpétervári Cári Művészeti Akadémián folytatott képzőművészeti tanulmányokat. Vaszilij Grigorjevics Perov és Vaszilij Dmitrijevics Polenov voltak a mesterei. Életképeket, tájképeket, portrékat festett, számos képén igen kiváló kolorista. Az 1900-as években az Orosz Birodalom északi tájait is felkereste, ezekből az időkből valók az Északi-tenger, Jég volt stb. képei. A Szovjetunió megalakulása után elnyerte az Orosz Szocialista Szovjet Szövetségi Köztársaság népi művésze címet. A szovjet kurzus idején főleg népi ihletésű képeivel aratott sikert, paraszt- és munkásemberek ábrázolásával. Az 1917-es orosz forradalmak előtt is tájakról, egyszerű emberekről készített festményeiért részesült kedvező fogadtatásban. Nemcsak a szép orosz tájak, hanem az Orosz Birodalomban a 19. század második felében nyomasztóan ható tömeges nyomor ábrázolásának panorámája is egyben az ő festészete. 1887-ben Látogatás a betegnél című képével ezüstérmet nyert. Életképeivel a Vándorkiállítási Társaság egyik vezető alakja lett. Kiállításokon szerepelt 1890-1912 közt nyugat-európai országokban is (Franciaország, Németország, Olaszország stb.), később 1922-ben Berlinben mutatta be munkáit az orosz művészek csoportos kiállításán. Moszkvában halt meg 1930. szeptember 25-én.