HOGYAN DERÍTETTE FEL JORDÁN TAMÁS AZ 1577. ÉVI BRÜNNI JÁRVÁNY OKÁT?

"Dermesztő télvíz idején, azon a napon, amikor a nap a bak jegyébe lépett s a nép a Luca napját ülte, két héttel a Megváltó születése napja előtt, az Úr 1577. esztendejében történt, hogy mindazok, akik a fürdő meleg kamrájába (hypocaustrum vel laconicum) léptek, ott bőrüket scarifikáltatták és rája köpölyöket rakattak, s szóban forgó betegség által meg lettek támadva." ¹ Mindez Brünn városában történt a Zsidókapun túli Zöld fürdőben. Mi is volt ez a szóban forgó betegség? Nos, ezt kutatta Kolozsvári Jordán Tamás, aki akkoron már hét éve mint primus medicus publicus Moraviae működött a városban.

Munkájának eredményeit 1578-ban közrebocsátotta és az írása iránti élénk érdeklődés további két kiadást tett szükségessé (1580 és 1583). Már könyvének címe elárulja, mire jutott a brünni betegséggel kapcsolatban. Az első oldalon az alábbiak olvashatók.: Thomae Jordani Medici, luis novae in Moravia exortae descriptio. Tehát egy újfajta syphilis endemia kitöréséről tudósít.

A továbbiakban sorra vesszük azokat a tapasztalati tényeket, elméleti megfontolásokat és ezek összefüggéseit, amelyeket a betegség azonosításához Jordán felhasznált, hogy ezúton bepillantást nyerjünk egy XVI. századi orvos gondolatmenetébe.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy kizárólag az elöljáróban már említett fürdőben köpölyözötteken jelentkeztek a betegség tünetei, mégpedig nyolc naptól 1 hónapig tartó latencia után. Jordán 80 városi betegről tudott. A vidéki lakosság körében azonban jóval magasabbra becsülte a fertőzöttek számát.

A brünni járvány halálesetet elvétve okozott, a kór gyors fatális kimenetével nem kellett számolni. A propagáció hiánya és a halálesetek kis száma volt az a két legfontosabb járványtani érv, amik alapján Jordán kizárta a brünni kórt a pestilens betegségek köréből.

Az egyértelmű volt számára, hogy a betegséget okozó anyag a fürdőből származott. Az egy fókuszból kiinduló gyorsan tömeges méretűvé váló, de nem propagálódó betegség megjelenése a mérgezés lehetőségét vetette fel. A méreg (venenum) gennyedés nélkül, tovább nem terjedő módon idéz elő halált, és elsősorban a szívet támadja meg. Ezzel szemben a brünni betegség a májat támadta meg, és gennyedéssel járt, mint a contagium.

Ilyenformán a megbetegedések oka olyan contagium lehetett, melyből hiányzott a másokra való átterjedés képessége. Ez a megállapítás Jordán tanulmányának kulcsa. Azt a fogalmi tisztázatlanságot tükrözi, ami végül is a járvány kiindulásának megállapításánál félrevezette.

Az alábbi módon magyarázta a járvány keletkezését: a contagium fogalmából magából adódik, hogy a járvány embertől indulhatott ki, azaz a fürdőbe syphilist hurcoltak be. A betegek a "kór csíráit a gőzzel szétárasztották, annak levegőjét leheletükkel és kipárolgatásukkal vagy pedig szomszédaikat érintkezés révén megfertőzték" ² .

A betegség azonban soha, még családi együttélés keretein belül sem propagálódott. Jordán kezében ott volt a kulcs, hogy megoldja a kérdést. Ugyanis, mint írta, csak a köpölyözöttek kapták meg a betegséget, "akik tehát a luest úgyszólván mint éket verették magukba" ³ .

Mi vezette félre Jordánt? A contagium fogalmának értelmezése. Választania kellett, hogy az emberről emberre terjedés a döntőbb mozzanata a fogalomnak vagy az, hogy a rothadás, genny okozza a contagiumot. Az epidemiologiai jellegű értelmezés mellett döntött és ezért adott hitelt a köpölyözésnél használatos eszközök „immun” voltának.

A fertőzést továbbadó tényezők köréből Jordán az eliminatív indukció módszerének segítségével sorra kizárta a fürdő épületét, vizét, gőzét, berendezési tárgyait, a köpölyözéshez használt eszközöket és mindent ami gyanúba kerülhetett. Azonban a módszer és ezt ő maga is jól tudta, mit sem mond a felülmaradt hipotézis igazságáról. Ráadásul ez esetben elfogadható magyarázat sem maradt, hisz contagium-felfogásának megfelelően értelmezte megfigyeléseit és minden tárgyi közvetítőt kizárt.

A tapasztalati tények és az általa használt contagium-értelmezés közötti ellentmondás feloldására szolgált alábbi okfejtése: "vagy a csírák virulenciája nem volt elég erős ahhoz, hogy oly rövid idő alatt valamennyi egyénre hatni bírjon, vagy pedig egyes egyéneknek nem volt meg a contagiummal szemben a kellő ellenállóképessége" ⁴ . Ez utóbbiak voltak a köpölyözöttek. Jordánt e kérdéskör megoldásánál a fogalmi reflexió elmaradása, beállítódottsága vezette tévútra.

A betegség azonosításakor a következőképpen járt el. A brünni betegség és a syphilis jellemzőit összevetve megállapította, hogy a tünetek összessége és a betegség megjelenése hasonlatos a syphilishez. A két kór fertőzési kapujában és némely tünetében talált eltérések Jordánt rövidebb-hosszabb differenciáldiagnosztikai és kórtörténeti fejtegetésekre indította.

Győri Tibor tanulmányában megállapította, hogy "az összes tradicionális orvosi ismereteket, a tudományos apparátus egész közkincsét, mindent felvonultat saját maga azon feltevése ellen, hogy a brünni járvány nem syphilis volt" ⁵ . Ez egy indirekt retorikus igazolása Jordán praekoncepciójának, ti. hogy a járvány syphilis volt. Egyúttal annak a ma is élő, bár jó szívvel nem ajánlható gyakorlatnak, miszerint a kezelés hatásossága utólag igazolja a diagnózist. Jordán ugyanis ellenérvei felsorakoztatása és megdőlése után jelentette ki: "mindezek dacára mégiscsak a syphilishez kell számítani a brünni betegséget, mivel ugyanazokra a szerekre gyógyult ez is, aminőkkel amazt szokás gyógyítani" ⁶ . Jordán a post hoc, ergo propter hoc elvben találta meg azt az elfogadható magyarázatot, aminek segítségével a két betegség azonosságát megállapíthatta. Ezen elv rendező ereje tette számára akcidentálissá a tünetek egy részének és a primaer affectio helyének különbözőségét, és vezette ahhoz a felismeréshez, hogy a brünni betegség extragenitális syphilis járvány volt.

Tehát akárcsak a fertőző forrás keresésekor, a betegség meghatározásának esetében is egy praeconceptio vezette vizsgálódásait.

Érdekes és a korra jellemző paradoxon, hogy egyrészt a definíciókhoz való ragaszkodás párosul a szigorú következetességgel alkalmazott indukcióval, másrészt a tapasztalt orvos egyszerű prakticizmusa, a retorikus érvelés és szépen szólás burkában kerül kifejtésre.

Jordán írásának egészét tekintve feltűnik, hogy nem találta meg azt a szellemi műveletet, ami feloldotta volna a klasszikus definíciókból kiinduló rendszerező szemlélet és az empíria közötti ellentmondást. A megoldás a már említett fogalmi reflexió, azaz a fogalmaknak a tapasztalat tényeihez igazított átalakítása lett volna.

A XVI. század második felére jellemző folyamat a metafizikus elképzelésekből levezetett szaktudományos fogalmak revíziója, azok új tartalommal való megtöltése és új, a kor tudásának megfelelő fogalmak képzése. A bemutatott syphilis traktátus híven tükrözi e folyamat nehézségeit és a századvég orvosi gondolkodását.

Jordán természetesen nem tudta gyógyítani a syphilist. A gyógyulást egyes tüneteknek a változásával, megszűntével azonosította és ezek alapján állította, hogy ugyanazon szerekre gyógyult tehát, azonos betegség a genitális és az extragenitális syphilis. A következő századot a tünetekre alapozott betegség meghatározások jellemzik. Jordán ez irányába tett bizonytalan lépéseket.

JORDÁN TAMÁS ÉLETÚTJA⁷

1539-ben Kolozsvárott születet. Orvosi tanulmányait 1555-ben Wittenberg-ben kezdte, majd Párizsban folytatta. Itt bölcsészettel is foglalkozott, Turnebus és Carpentarius, kora kiemelkedő klasszika-filológusai voltak tanárai. 1560-ban Montpellier nagy hírű orvosi egyetemén Rondelet és Joubert előadásait hallgathatta. A természet gyógyító erejébe vetett hit, e dél-francia iskola hatása Jordán orvosi gondolkodásában.

Gessner Konráddal 1562-ben svájci tartózkodása idején került kapcsolatba. E neves orvos-polihisztor oltotta be a balneológia iránti érdeklődéssel és segítségével mélyítette el botanikai és zoológiai ismereteit. Svájcból Olaszországba utazott és Padua, Bologna, Pisa, Róma egyetemeit látogatta. Csak az érdekesség kedvéért néhány, neves tanárai közül: Tincavela, Cardanus, Eustachius. Rómá-ban 1565-ben avatták orvosdoktorrá. A következő év elején Bécsben nostrificatiós disputatiót tartott és elnyerte a császári orvosok (Alexandrius, Crato von Krafftheim, Parthinus, Biesius) támogatását is.

1566 nyarán, amikor II. Miksa császár II. Szolimán ellen készülődött Jordán tábori orvosi hivatalt vállalt. A táborban járvány tört ki, amit későbbi tanulmányában mint "lues pannonica"- t írt le. Viszonya a bécsi fakultással fokozatosan megromlott, és 1569-ben Brünnben telepedett le. 1570-ben Prágában találkozott II. Miksa császárt az országgyűlésre kísérő barátjával, Crato von Krafftheimmel. Molnár Béla valószínűsíti, hogy a császár betegágyánál Crato von Krafftheimmel közösen tartott consiliumnak szerepe lehetett abban, hogy Jordán nemességet kapott.

1570-ben Morvaország első protomedicusa lett. Két évvel később megnősült, majd a következő években a morva lovagok rendjében fogadta az olmützi országgyűlés.

1575-ben gondozásában jelent meg Dubravius cseh krónikájának javított új kiadása.

Pestis phaenomena című Frankfurtban 1576-ban megjelent nagyszabású művének egy fejezetében De lue Pannonica, összegezte tábori orvosi tapasztalatait. 1578-ban Frankfurtban adta ki a brünni járványról az előbbiekben bővebben tárgyalt művét Luis novae in Moravia exortae descriptio címmel. A későbbi kiadások Jordán barátjának, Dudith Andrásnak, kora kiemelkedő magyar humanistájának javaslatára Brunnogallicus, seu luis novae… címmel jelentek meg. 1581-ben jelent meg Jordán nagy balneológiai munkája, ekkor még csak cseh nyelven. Címe magyarul: Könyv a morvaországi gyógyító és meleg vizekről. Ennek latin nyelvű változata 1585 januárjában készült el (De Aquis Medicatis Moraviae Commentariolus). Megjelenését (1586) Jordán már nem érhette meg, 46 éves korában 1585 február 6-án halt meg.

IRODALOM

1. Jordán Tamás: Luis novae in Moravia exortae descriptio. Frankfurt 1880, p. 11 (továbbiakban: Jordán) fordítás: Győri Tibor: Kolozsvári Jordanus Tamás és a morbus Brunogallicus (1577). Az Orvosi Hetilap Tudományos Közleményei. Bp. 1912. LVI. évf. klny. p. 6. (továbbiakban Győry).

2. Jordán p. 87, Győry p. 15.

3. Győry p. 16.

4. Jordán p. 96. Győry p. 16.

5. Győry p. 17.

6. Jordán p. 66, Győry p. 12.

7. Molnár Béla: Kolozsvári Jordán Tamás a 400 éves balneologus. Gyógyászat. 1939. 79-81. évf. p. 373-375, 386-388, 405-407, 419-422. – és Magyary-Kossa Gyula: Magyar Orvosi Emlékek II. p. 117-121.

Dr. Kemenes Pál: Hogyan derítette fel Jordán Tamás az 1577. évi brünni járvány okát?

Orvosi Hetilap 131. (1990) 44. 2438-2440.