Azonosíthatóan 1384-től találkozhatunk a névvel: Bankhaza, másként Hazugh, később Hazugd.(1) Jelentésében a háza mindenképp hazául (birtokul) szolgált valakinek. Gyermekként gyakran hallottam az itt élők találgatását, hogy ez a földterület eladósodás vagy más sorscsapás miatt valamely bank tulajdonába került és onnan ered a neve, bérlői, további birtokosai banktól vásárolták, bérelték földjeiket. Ennek valóságtartalmát rögtön megcáfolja az évszámok egybevetése, hisz Bankháza nevét már 1384-től levéltári kutatások során fellelhetjük, a magyar bankrendszer pedig a XVIII-XIX. században alakult ki.
Hihetőbb a névadás másik alternatívája, melynek inkább helyt lehet adni, hogy a híres Bánk bán birtoka lehetett és a Bánk háza néven vált ismertté,beazonosíthatóvá. Borowszky Samu 1910-ben jegyzett Magyarország vármegyéi és városai, Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye fejezetében így írja: a „Baár-Kalán nemzetség birtokai a vármegye solti részeiben feküdtek, ahol e családok még a későbbi korban is birtokosok voltak… E nemből származott a híres Bánk bán”.(2) A Solt-Kiskun síkság fölötti rész, Pest-Pilis területe ekkor a Pesttől délre és keletre nyúló királynői birtokhoz tartozott. Bánk bán 1211-12 -ben királynéi udvarispán volt, lehetett itt (háza), akár adománybirtoka, melyben ez idő alatt ő maga és udvartartása tartózkodott. Ezt alátámasztani látszik Késői Józsa peregi jegyző, aki a helységnek és nevének eredetét Bánk Bánnal hozza kapcsolatba néphagyomány alapján (3). Pesty Frigyes 1864-ben kéziratként megjelent helynév gyűjteménye szerint Pereg községhez „tartozik Puszta Bankháza a híres Bank bánnak hajdani birtoka és majorja, a melyről Bankházának neveztetik” (4).
Ezekről az állításokról csak a XIX-XX. századból találtunk dokumentumokat, de akik leírták, valószínűleg valamilyen forrásra támaszkodhattak. Az állítás igazolása illetve a cáfolat bizonyítása még feladatot ad néhány kutatónak.
Bankháza nevének eredete nem okozott fejtörést Bankházi Ács Károlynak, aki 1823 július 14-én született Bankházán, nyelvész, költő, népköltészet-kutató, országgyűlési képviselő, a szabadságharcban polgári tisztviselő volt. Ő erről egyértelműen vall, amit érdemes ide idézni:
„Igen tisztelt Barátom Uram! Midőn Kunszentmiklóson a poézist kezdtem tanulni elevenen emlékszem rá, most is, hogy derék tanárom a legelső vers megírására feladatul azt tűzte ki, hogy énekelje meg mindenki a szülőföldjét. Az én első versem első strófája így hangzott: / Én születtem Pest megyében / Kis Bankháza pusztán / S ott játszottam kiskoromban / Délibábban úszván. / Ez a magam írta csonka documentum tehát kettőt igazol: először azt, hogy én kis ember a nagy Bánk bánbirtokán születtem, másodszor azt, hogy Budapestről Duna mentén lefelé utazónak szeme előtt a délibáb –melyben gyerekkoromban nyakig úsztam, de a melyet éppen ezért ifjúságomban Kecskeméten és később férfikoromban egyébütt a nagyvilágban nem igen kergettem – a szüleim által szerzett csekély birtokrész szikes földjén mutatkozik legelőször. Mindemellett, hogy folyvást úgy éreztem, mintha ezen birtokrészre súlyos örökségképen a Bánk bán tragicuma végzetszerűleg nehezedett volna rá, – megőriztem azt végre is az ellenséges törekvések keserítő és károsító hatása dacára híven, sőt gyarapítottam úgy, hogy most midőn Bánk bán sorsa drámai megörökítőjének – Katona Józsefnek – kimagasló érdemei méltánylásául lelkes szülővárosa nemzeti ünnepélyt rendez, azon szívemelő helyzetben vagyok, hogy hódolásomat dicső emlékének nem csak szóval, hanem, mint Bánk bán birtoka egyik szerény részének tulajdonosa, annak jövedelméből tettleg is nyilváníthatom…” /tisztelő barátja / Bankházi Ács Károly mp /Ráczkevi, ápr. 10. 1883./”(5)
Ez a levél tehát két fontos adatot is leszögez: az egyik, hogy Ács Károly is úgy tudta, Bankháza Bánk bánról kapta a nevét és a másik: Ács Károly Bankházán született. Számomra gyerekkorom óta egyértelmű, hisz szülőházam pincéjében olvasható egy 1860-ban bevésett feljegyzés.
A pincefal őrzi Ács Károly nevét 1860 óta. A fénykép 2013-ban készült . Sokat hallottam arról, hogy Ács Károly itt született, ebben a házban élt, innen ment el fontos küldetései során és ide tért haza megpihenni, birtokát rendezni. Nagymamám, Bona Zsófia aki 1886-ban született Ráckevén és a szintén ráckevei unokahúga Bona Eszter nagy tisztelettel sokat beszéltek róla. Nagymamám személyesen is ismerte. Tőlük hallottuk, hogy Ács Károly szülei, nagyszülei Bankházán megvásárolták ezt az épületet a körülötte lévő földbirtokkal, hozzá még nagyobb területet „bérbe is bírtak”. Bankháza termőföldjei kiváló minőségűek voltak, tudvalevő volt, aki ott gazdálkodik, jelentős haszonra tehet szert. Mivel Ráckevének kicsi volt a határa, az ottaniak szívesen műveltek földet Bankházán. Nagymama gyerekkorában még használatosak voltak a Kei Bankháza, Kisbankháza elnevezések is.