A fali kövirózsa (Sempervivum tectorum) húsos, pozsgás levelei tőlevélrózsát alkotnak, innen ered a rózsa elnevezés. Őshonos növényünk, természetben csak a Villányi-hegység sziklagyepjeiben fordul elő, de nagyon elterjedt dísznövény is. Kultúrnövényként ültetett állományai gyakran visszavadulnak természetes társulásokba. Sokszirmú virágai rózsaszínűek, nyári hónapokban nyílnak.

A kövirózsához köthető hiedelmek egyike a növény villámcsapás ellen védő hatása. A mennydörgőfűnek is nevezett kövirózsát az ókori rómaiak a villámokat szóró Jupiter isten szent növényének tartották.  A villámlás ellen tulajdonított védőhatása miatt a házak tetejére ültették.
A kövirózsát gyógynövényként leginkább fülfájás gyógyítására használják. A középkori emberek a gyógynövényeket Szűz Mária növényének tulajdonították, ezért kapta egyes vidékeken a Boldogasszony rózsája elnevezést.