mutyi
A magyar közizgatás és üzleti élet kvantummechanikai alapállapota
A magyar közizgatás és üzleti élet kvantummechanikai alapállapota
A mutyi (latinul: corruptio elegantissima) olyan sajátos hungarikum, amely sikeresen hidalja át a jogszabályok, az erkölcs és a józan ész által emelt, egyébként meglehetősen indokolatlan akadályokat. Nem egyszerűen korrupcióról vagy simlis üzletelésről van szó, hanem egy komplex társadalmi jelenségről, amely egyszerre világnézet, alkalmazott művészet, gazdasági modell és a magyar társadalmi kohézió egyik kevésbé dokumentált ragasztóanyaga.
A mutyi különlegessége, hogy miközben hivatalosan nem létezik, hatásai a nemzetgazdaság szinte valamennyi területén megfigyelhetők. A jelenség tanulmányozását nehezíti, hogy a megfigyelés pillanatában rendszerint átalakul valami mássá: üzleti lehetőséggé, stratégiai együttműködéssé, családi vállalkozássá vagy nemzetgazdasági érdekké. A kvantumfizikusok számára ez nem teljesen ismeretlen jelenség, bár a magyar közigazgatás működését egyelőre nem vették fel a CERN kutatási programjába.
A szó eredete a homályba vész. A nyelvészek egy része szerint a hangalak önmagában hordozza a jelentést: puha, mégis határozott, kissé nyálkás, ugyanakkor rendkívül alkalmazkodó. Mások a micéliumhoz hasonlítják, amely a föld alatt láthatatlanul behálózza a környezetét, és csak akkor vesszük észre, amikor már mindenütt jelen van.
A mutyizó ember, a homo mutyicus, feltehetően az ősközösségi vagyonmegosztás óta velünk él. Miközben a hivatalos történetírás csatákat, törvényeket, uralkodókat és békeszerződéseket tart számon, a valódi történelem egy jelentős része a kulisszák mögött zajlott. Mindig akadt egy ügyesbe' elintézhető elvámolás, egy sanda kézfogás a kocsmapult alatt, egy megfelelő időben felbukkanó sógor, vagy egy „ma nekem, holnap a sógorodnak” típusú telekcsere.
A történészek máig vitatkoznak azon, hogy a mutyi vajon a társadalmi együttélés természetes következménye, vagy éppen annak egyik legősibb mozgatórugója. A kérdés eldöntéséhez további kutatások szükségesek, lehetőleg olyan szakértők bevonásával, akiknek nincs közvetlen érdekeltségük az eredményekben.
A mutyi, hasonlóan a micéliumhoz, nem kedveli a fényt. Természetes közege a félhomály, a kávéházi bokszok sarka, a minisztériumi folyosók végén található kulcsra zárt tárgyaló, valamint az olyan éttermi különterem, ahol a pincér pontosan tudja, mikor kell eltűnnie.
Működésének három alapvető pillére van.
1. A „Megoldjuk okosba'” elv
A mutyi egyik legfontosabb axiómája, hogy nincs megoldhatatlan bürokratikus akadály, legfeljebb olyan, amelynek még nem találtuk meg a megfelelő rokonát, ismerősét vagy korábbi osztálytársát. Egy jól kiépített kapcsolatrendszer, egy üveg jobb fajta pálinka, esetleg egy megfelelő helyen elhangzó név olykor többet ér, mint egy teljes jogszabálygyűjtemény.
A mutyizó ember nem a szabályokat kerüli meg, csupán alternatív értelmezési lehetőségeket keres. Ezt a tevékenységet a szakirodalom kreatív jogértelmezésnek nevezi, bár a kevésbé érintett kutatók szerint a fogalom inkább a szabályokkal folytatott társadalmi birkózás egyik változata.
2. A közpénz-alagúthatás
A közpénz a mutyi sajátos téridő-kontinuumában nem vész el, csupán átalakul. Egyik pillanatban még költségvetési tétel, a másikban már egy másik dimenzióban található, fűthető balatoni nyaraló, borospince vagy nemzetközi szinten is versenyképes vállalkozás formájában bukkan fel.
A jelenség magyarázatára a fizikusok által ismert alagúthatás kínálkozik. A pénz olyan gazdasági potenciálgáton is képes áthaladni, amelyet a hagyományos közgazdaságtan szerint nem volna szabad leküzdenie.
A féreglyukak tanulmányozásával foglalkozó csillagászoknak is érdemes volna figyelmet szentelniük a magyar közpénzmozgásoknak. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a világűr távoli pontjain megfigyelt anyag- és energiahiány egy része nem kozmológiai eredetű, hanem egy korábban megnyert közbeszerzés következménye. Ezt a feltevést egyelőre nem sikerült bizonyítani, bár az érintett dokumentumok hozzáférhetősége sem segíti a kutatást.
3. A „Kéz kezet mos” doktrína
A mutyiban mindenki érdekelt. Ha valaki kimarad belőle, az rendszerint nem azért történik, mert erkölcsi aggályai vannak, hanem mert rosszkor volt rossz helyen, vagy egyszerűen nem hívták meg a megfelelő menyegzőre.
A rendszer stabilitását a kölcsönös szívességek, a hallgatólagos megállapodások és a jövőbeni viszonzás ígérete biztosítja. A résztvevők között kialakuló bizalom sajátos formája nem feltétlenül igényel írásos szerződést. Elég egy telefonhívás, egy félmondat vagy egy olyan tekintet, amelyből mindkét fél pontosan tudja, hogy a másik is tudja, amit tudnia kell.
A mutyi tehát nem feltétlenül szervezett rendszer. Inkább olyan önszerveződő hálózat, amelynek működéséhez nincs szükség központi irányításra. A központi irányítás ugyanis feleslegesen sok nyomot hagyna maga után.
A kutatók a mutyi három alapvető alfaját különböztetik meg.
Mikro-Mutyi
A jelenség legkisebb, rendszerint családi vagy szomszédsági környezetben előforduló változata. Olyan csekély értékű ügyletekről van szó, amelyekkel az érintettek még maguk is szégyellnek dicsekedni. Például a szomszédtól kölcsönkért építőanyag, amely soha nem kerül vissza, vagy az a néhány liter üzemanyag, amely valamilyen megmagyarázhatatlan módon mindig a szolgálati autóban végzi.
Kis-Mutyi
Helyi jellegű, közösségi beágyazottságú műfaj. Ide sorolható a maszekban megépített garázs a közterületen, a feketén leaszfaltozott utca, vagy amikor a rokon kapja a trafikkoncessziót a harmadik unokatestvér büféje mellett.
A kis-mutyi legfontosabb ismérve, hogy mindenki tud róla, de senki nem tartja különösebben rendkívülinek. A helyiek számára ez nem korrupció, hanem a település működőképességének egyik feltétele. Aki pedig kérdéseket tesz fel, annak általában azt tanácsolják, hogy előbb ismerje meg a helyi viszonyokat.
Nagy-Mutyi (Nemzeti Bajnokok Ligája)
A mutyikultúra csúcsteljesítménye, milliárdos nagyságrendű, grandiózus műalkotás. Itt már nem holmi zsebpénzről vagy néhány zsák cementről van szó, hanem stratégiai ágazatokról, uniós források hatékony felszívásáról, valamint olyan túlárazott stadionokról, amelyekben olykor több a karbantartó, mint a néző.
A nagy-mutyi sajátossága, hogy a résztvevők tevékenysége már nem feltétlenül igényli a titkolózást. A folyamat megfelelő kommunikációs környezetben nemzeti jelentőségű beruházássá, gazdaságfejlesztési programmá vagy stratégiai érdekké minősülhet át. A nyilvánosság számára a legfontosabb kérdés ilyenkor nem az, hogy mennyibe került, hanem hogy mikor készül el a következő ütem.
A mutyi egyik legfigyelemreméltóbb tulajdonsága az önfenntartás. Nem igényel különösebb szervezeti struktúrát, írásos szabályzatot vagy állandó vezetőséget. A rendszer a résztvevők kölcsönös érdekeltsége alapján önmagát újratermeli.
Az újonnan kinevezett vezető kezdetben még rendelkezhet erkölcsi fenntartásokkal. Idővel azonban felismeri, hogy a korábban elítélt gyakorlatok valójában a működés természetes velejárói. A változás nem egyik napról a másikra történik. Először csak kivételt tesz, később megérti a helyi sajátosságokat, végül már ő maga magyarázza el az utódjának, hogy bizonyos dolgokat nem lehet kizárólag a jogszabályok alapján megítélni.
A folyamat végén az egyén erkölcsi aggályai szakmai tapasztalattá nemesednek.
A mutyi felszámolására irányuló kísérletek eddig változó eredményeket hoztak. A kutatók egyik csoportja szerint a sikertelenség oka a jelenség rendkívüli alkalmazkodóképessége, mások úgy vélik, hogy a felszámolására létrehozott szervezetek idővel maguk is a vizsgálat tárgyává válnak. A kérdés eldöntésére egy újabb bizottság felállítását javasolták.
A mutyi a magyar társadalom termosztátja. Ha túl hideg a gazdasági valóság, a mutyi melegít; ha túl szigorúak a szabályok, a mutyi lazít. Olyan, mint a kolompér a paprikásban: nélküle valahogy nem az igazi, túl nagy mennyiségben viszont elnehezül tőle az egész nemzet gyomra.
A jövőkutatók szerint a mutyi a mesterséges intelligencia előtti intelligencia egyik legfejlettebb formája. Míg a mesterséges intelligenciának adatokra, számítási kapacitásra és megfelelő algoritmusokra van szüksége, addig a mutyizó embernek elegendő egy telefon, egy ismerős és a mondat: „Majd beszélünk róla.”
A rendszer különleges előnye, hogy képes önmagát megújítani. Ha a brüsszeli bürokraták bezárnak egy kaput, a mutyizó magyar elme azonnal ablakot keres. Ha az ablakot is bezárják, talál egy mellékbejáratot, amelyről eddig senki sem tudott. Ha pedig minden bejáratot lezárnak, még mindig ott van a jó öreg hátsó udvar, ahol a kapu kulcsa valahogy mindig a megfelelő ember zsebében lapul.
A mutyi tehát nem egyszerűen túlélő. Evolúciós szempontból kifejezetten sikeres faj, amelynek kihalására a belátható jövőben kevés esély mutatkozik.
A kutatás folytatódik. A finanszírozásról egyelőre nincs nyilvános adat.
Rádli Róbert