a karakószörcsöli pálinkahozam körül kialakult anomáliák
Mezőgazdasági rémtörténet a vidékfejlesztés és a digitális adatszolgáltatás korából
Mezőgazdasági rémtörténet a vidékfejlesztés és a digitális adatszolgáltatás korából
A karakószürcsöli Pálinka Kft. vezetősége az utóbbi években egyre nehezebben tudta megmagyarázni a tulajdonosoknak, miért csökken évről évre a pálinkatermelés. A visszaesés átlagosan öt százalékot tett ki, ami önmagában még nem tűnt drámainak, a vállalkozás azonban már jócskán az országos átlag alatt teljesített.
A helyzet különösen azért volt érthetetlen, mert a gyümölcsösök szépen teremtek, a beszállítók pontosan teljesítettek, a cefrézőkádak megteltek, a nyilvántartások pedig minden adatot igazoltak. A Katicában eközben egyre többen üldögéltek, dülöngéltek, és a vendégek jókedve is látványosan meghaladta az országos átlagot.
A tulajdonosok végül úgy döntöttek, hogy tisztázni kell az anomália okát. Mivel a szokásos könyvelési egyeztetések nem vezettek eredményre, a NAV is érdeklődni kezdett az ügy iránt.
A vizsgálattal Farkas századost, a NAV pénzügyi nyomozóját bízták meg. A százados tapasztalt szakember volt, aki már több bonyolult adókerülési ügyet felderített, a jövedéki termékek ellenőrzésében pedig vén rókának számított. A megszokás kedvéért magával vitt egy hordozható alkoholfokolót, egy digitális mérleget és egy táblagépet.
Elsőként a vállalkozás nyilvántartásait vizsgálta át. Ellenőrizte a beszállított gyümölcs mennyiségét, a cefrézőkádak kapacitását, a készletmozgásokat és a feldolgozási dokumentációt. A számok mindenütt egyeztek. A gyümölcsből annyi cefre készült, amennyit a könyvelésben feltüntettek. A cefre mennyiségében nem volt hiány.
Farkas százados azonban nem elégedett meg az adminisztráció áttekintésével.
A második vizsgálati szakaszban a cefre cukortartalmát, erjedési állapotát és alkoholtartalmát vette alapul. Ezekből kiszámította, hogy a rendelkezésre álló alapanyagból mennyi pálinkának kellett volna készülnie.
Az eredmény meglehetősen kellemetlen volt.
A tényleges pálinkamennyiség jelentősen elmaradt az elvárhatótól. A különbség nem volt megmagyarázható természetes veszteséggel vagy technológiai eltéréssel.
– Itt valami nincs rendben – mondta a főzőmesternek.
– Nálunk minden rendben van, százados úr – felelte Ákos.
– Akkor hová tűnik a pálinka?
A főzőmester vállat vont.
– Ha tudnám, már rég megittam volna.
Farkas százados ezt nem találta különösebben viccesnek.
A vállalkozás ügyvezetője, Krumplis Pali eközben egyre idegesebben figyelte a vizsgálatot. Azt ugyan nem tudta, hogy a százados pontosan mire jutott, de a táblagépén megjelenő számokból sejtette, hogy a helyzet komolyra fordulhat.
Összehívta a legszűkebb vezetőséget. Tóth Miska, a termelési vezető, és Bognár Lajos, a vállalkozás régi bizalmasa is megjelent. Bognár harminc éve nem dolgozott a főzdében, de a fontos ügyekhez mindig volt valami használható ötlete.
– A százados kiszámolta, mennyi pálinkának kellene lennie – mondta Krumplis Pali.
– És mennyi van? – kérdezte Bognár.
– Kevesebb.
– Akkor a számítás rossz.
– Nem rossz. A cefre cukortartalmából jön ki.
Bognár elgondolkodott.
– Akkor a cefrével kell valamit kezdeni.
A vezetőség néhány percig hallgatott. Végül Bognár előállt egy javaslattal, amelyet a többiek először értetlenül fogadtak, majd egyre nagyobb érdeklődéssel hallgattak, végül egyöntetűen elfogadtak.
Másnap a főzde dolgozói a cefrét a telep melletti felszíni csatornarendszerbe engedték. A meleg időben a massza egész nap a szabadban állt. A dolgozók időnként átforgatták, szellőztették, hogy a következő napi vizsgálat során már egészen más állapotban találkozzon vele az ellenőr.
A telepen ekkor jelent meg először az erős, savanykás cefreszag, amely lassan betöltötte a környéket. A szag olyan intenzívvé vált, hogy a főzde mellett elhaladók ösztönösen gyorsították a lépteiket. A dolgozók viszont úgy vélték, ez a technológiai folyamat természetes velejárója.
Másnap a cefre visszakerült a tartályokba. Mire Farkas százados újabb mintát vett, az alapanyag már egészen más tulajdonságokat mutatott.
A következő vizsgálat során a százados megállapította, hogy az alapanyag megváltozott alkoholtartalma és erjedési állapota már nem indokolja a korábban kiszámított pálinkamennyiséget.
A számok végre egyezni látszottak.
Farkas százados azonban még mindig adókerülésre gyanakodott. A főzde körül erős cefreszag terjengett, a dolgozók pedig feltűnően jókedvűek voltak. A mintavételek során a főzőmester többször is megkínálta, hogy könnyebben megértse a technológiai folyamatokat. A százados először udvariasan visszautasította, később azonban úgy döntött, hogy a szakmai hitelesség érdekében nem árt személyesen is megismerkednie a termékkel.
Délutánra már ő is kissé bizonytalanul kezelte a táblagépét.
A Katicában közben a helyiek egyöntetűen állították, hogy Karakószürcsölön különleges mikroklíma uralkodik. A levegő páratartalma, a talaj összetétele, a növényvilág sokfélesége, a mikroorganizmusok és a környező dombok fekvése együttesen olyan hatást gyakorol az emberi szervezetre, amely elősegíti a lelki egyensúly helyreállítását.
Farkas százados a kocsma teraszán ülve sokáig gondolkodott ezen. Aztán a jegyzőkönyvbe beírta:
„A vizsgált vállalkozásnál a termelési adatok és a tényleges készletállomány között eltérés nem állapítható meg. A korábbi hozamcsökkenés hátterében feltehetően a helyi mikroklimatikus viszonyok állnak. A globális felmelegedés következtében a falu déli lejtőjén a biodiverzitás olyan mértékű változása következett be, amely az antialcoholic nevű mikroorganizmusok elszaporodásához vezetett. Mindez alátámasztja a vállalkozás adatszolgáltatásának valóságtartalmát.”
A jelentés végén külön kiemelte, hogy a település adottságai további vizsgálatot érdemelnek.
A NAV-nál a jelentés kisebb meglepetést okozott. A vezetők nem értették, hogyan kerülhetett egy pénzügyi nyomozás végére egy mikroklímáról szóló megállapítás. Farkas századost ezért behívták, hogy személyesen számoljon be a tapasztalatairól.
A százados előadta a vizsgálat menetét, bemutatta a digitális mérési adatokat, majd ismertette a helyszínen szerzett tapasztalatait.
– Tehát azt állítja, a főzdében nem mutyiznak, hogy a pálinkahozam csökkenését a helyi mikroklíma mikroorgazmusai okozzák? – kérdezte az egyik vezető.
– A rendelkezésre álló adatok alapján adóhiány nem állapítható meg. A pontos biológiai folyamatok részletezése nem volt a vizsgálati megbízásom része, de valahogy így van.
– És a kocsmával mi a helyzet?
– Azt is megvizsgáltam.
– És mire jutott?
Farkas százados egy pillanatra elhallgatott.
– A helyiek mentális állapota kifejezetten jó.
A vezetők összenéztek. Az egyikük feljegyzett valamit, a másik pedig már a következő pályázati ciklus lehetőségeit kezdte emlegetni.
Néhány héttel később megszületett a döntés: Karakószürcsölön mentális regenerációs és gyógyturisztikai fejlesztés indulhat. A projekt célja az volt, hogy a település különleges mikroklímáját a teljesítménykényszerben élő, digitális adatszolgáltatással és határidőkkel terhelt munkavállalók szolgálatába állítsák.
A Pálinka Kft. tovább működött, a termelési eredmények pedig tervszerűen, évről évre csökkentek.
Krumplis Pali egy este a Katicában összehívta a régi társaságot.
– Fiúk, most már hivatalosan is a gyógyturizmus faluja vagyunk.
Rádli Róbert