Padláson lelt képek titkai
Gille Sándor a felfedezetlen székesfehérvári fotográfus.
Határontúli események
Országzászló avatás Palánkán (ma Bácspalánka) 1941-ben.
A képeket nézegetve már előre, nagy valószínűséggel ki lehetett mondani, hogy egy országzászló avatási eseményt láthatunk rajtuk. Véglegesen a Hétfő című újság 1941.08.25-i száma döntötte el a kérdést, ami a KÖZÉPSŐ HASÁBBAN beszámol az eseményről. Az alábbi, a Trianon múzeum oldaláról származó idézetek pedig teljes mértékben alátámasztják a képeken láthatókat.
„A magyar zászló szimbóluma, érzékelhető kifejezője a magyar állam eszméjének. Zászlónk sorsa azonos a magyar állam sorsával. A megszállás alatt lévő végekről száműzték, sőt bűnjelként kezelték a magyar zászlót is. A magyar zászlóban tehát érzékelhető módon jelképezve látjuk és tiszteljük a magyar impériumot. Az Országzászló még ennél is többet jelent, ez nem csak szimbóluma a magyar állameszmének, hanem az új harcos eszköze és jelképe annak az elszánt, tántoríthatatlan küzdelemnek, melynek célja az, hogy Szent István birodalmának minden népe és minden talpalatnyi földje visszakerüljön, és újra egyesüljön az ezeréves magyar impérium alatt.” (Dr. Farkas Endre, A Bácskaiak Szövetségének ügyvezető alelnöke)
„Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól. A nemzeti összetartozás kifejező eszköze így a csonka Magyarország városaiban egy olyan oszlop lett, amelyen félárbocra eresztett magyar zászlót helyeztek el. A mozgalom életre hívója Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar" volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat.”
„A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás. Az országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. A jelmondata az „Így volt, így lesz!” felirat vagy a zászlón, vagy a talapzaton. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettős kereszt vagy Trianon kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz.”
A felvételek nincsenek időrendi sorrendben, mivel az esemény menetét nehéz ennyiből megállapítani. A helyszín viszont egy a gyűjteményben levő, másik, máskor készült kép és egy KORABELI KÉPESLAP segítségével tökéletes beazonosítást nyert. Pontosan ITT készültek a felvételek. A képeken látható kereszt bár kissé beljebb téve a templom mellé, de még ma is áll.
A képen még az esemény előkészületei láthatók. Az emberek beszélgetnek, a legfőbb vendégek számára fenntartott székekben szemben még nem ül senki s a férfi, középen világos öltönyben – aki több képen feltűnik és a rendezvény egyik szervezőjének tűnik – a turulszobrot személi.
Ezen a képen bevonul a katonai zenekar. Jobbra jól látható a szuszafon nevű, fúvós hangszer hatalmas csillogó tölcsére, pont az épület sarki ajtaja előtt.
Az emberek – néhány kivétellel – feszesen vigyázzban állnak. A Himnusz pillanatai. A zászló felfelé kúszik s a helyére kerül.
Beszéd a turul szobor előtti emelvényen. Néhány ember a kereszt talapzatát kihasználva látni is akarja a beszédet mondót.
A zászló a helyén van félárbócon, ahogy az országzászlóknál lennie kell. Bevonul a lányok serege egészen apróktól az idősebbekig.
Ahogy a Hétfő című újság is hírt adott, katonás rendben bevonulnak a honvéd csapatok.
Szabadtéri mise az épület sarkánál lévő ajtóban felállított, ideiglenes oltárnál. Érdekes, hogy az országzászló nincs a helyén. Talán a felvonása előtt történt a mise?
A témakör további képeit ITT lehet megtekinteni.