Embedded Files
Gille Sándor (1889-1959)
Gille Sándor (1889-1959)
Saját maga által lefényképezett keresztlevele szerint Titelen született. Apja foglalkozása kormányosként van megjelölve, anyja esetleges foglalkozásáról nincs adat. Sándor képein a víz vonzalma mindvégig megfigyelhető. Tisza partra született emberként, apja hajós foglalkozása révén előszeretettel fényképezte a vízi járműveket s készített különböző vízpartokon fényképeket rokonokról családtagokról.
A fotói tanúsága s a fotóit őrző család emlékei szerint nem volt hivatásos fényképész. Az eseményeken rendszerint második sorból, mintegy lesipuskásként készítette képeit. Fő hivatása teljes életében a posta volt. Fellelt gyűjteményének legkorábbi képeiből kiderül, hogy a katonaságnál juthatott fényképezőgéphez s a fotózás szeretete meg is maradt élete végéig.
Katonai szolgálata idején, fiatal emberként valószínűsíthetően megbízott katonai fényképészként (esetleg híradós, postás egységben) tevékenykedett a Vajdaság területén. Így készíthetett felvételeket közvetlenül az I. világháború kirobbanását övező eseményekről, helyekről, katonatársakról.
Ebben az időben készült felvételeit kizárólag üvegnegatívokra készítette. A fényképezőgépéről azonban nem található semmilyen képi hagyaték, talán mert ritkán fordulhatott elő, hogy egy másik fotómasina lefényképezhette volna.
Az I. világháború idején, távirda segédtisztként, hadnagyi rangban szolgálhatott. Ezt alátámasztani látszik a magáról készített katonaportrék paroliján látható fegyvernemi jelzés, és az alábbi, időben egybevágó, megtalált rendelet:
Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi július hó 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálataik elismeréséül […] Gille Sándor a 169. tábori postahivatalnál beosztott posta és távirdasegéd- tiszteknek az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján; […] legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. / Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára 1916-08-19 / 107. szám. (300. oldal)
Az I. világháború után feleségével – vélhetően a trianoni békeszerződés döntésének hatására – az 1920-as évek közepén, már ott élő rokonok támogatásával, Székesfehérvárra költözött. Ennek pontos dátuma nem ismert, pusztán abból lehet következtetni, hogy a korabeli Magyarország tiszti cím- és névtára adatai szerint 1918-ban még a palánkai, 1927-ben viszont már a székesfehérvári posta állományához tartozik.
Fiatalon katonaként az I. világháború idején (saját portré)
Középkorú postatisztként Székesfehérváron (saját portré)
Székesfehérvárra települése után a későbbiekben postaellenőrként folytatta munkásságát, s a fényképezést sem hagyta abba.
Így készíthetett fotókat Székesfehérvár eseményeiről, a város utcáiról, helyeiről.
Ebben az időszakban már többségében széles negatív filmre fényképez. Az ekkori fényképezőgépének tokja mindössze két fotóján, elmosódottan látható.
A fényképezés felé fordított mindvégig meglévő érdeklődéséről tanúskodik, hogy egy – a feleségével magukról készült – zsánerképen éppen a korabeli Fotoélet újságot olvassák.
Feleségével a Fotóélet folyóirat 1940-es évek elején megjelent egyik számát olvassák.
Felvételei a megtaláláskor nem voltak adatolva így azok készültéről nem lehet pontos dátumokat tudni. A jelentősebb eseményekről készült képeket be lehet azonosítani, de az egyéb képeknél többségében kétséges a készítési dátum.
Életének és munkásságának állomásai – korabeli újságokban fellelhető adatok alapján – ezen az oldalunkon tekinthetők meg.
Sándor haláláig Székesfehérváron élt, sírja a város temetőjében található.
Google Sites
Report abuse