Dokumentumok
Személyes dokumentumok
Leszerelési jegy 1941
Kijárási engedély 1944
Légo igazolvány 1943
Rendőrségi engedély 1944
Légo szolgálati jegy 1944
Légo igazolás 1944
Zsidó igazolvány 1944
Svéd védlevél (Schutzpass) 1944
Svájci védlevél 1944
SZOT üdülés 1950
Rendőrségi engedély 1957
Jegyzék a dr. H. I orvosról készült titkosszolgálati jelentésekről. 1. oldal - 2. oldal
Vegyes levelezés
Levél Abody Bélának újságcikk írására vonatkozó felkérésére (Abody Béla 1978 és 1985 között a négy évszak c. lap főszerkesztője volt. - H.A.)
A művi vetélés kérdése szociális szempontból. Miniszteri értekezlet, Dr. H. I. részvételével. 1946.
Az "Árvay-ügy." 1. rész, 2. rész, 3. rész, újsághír
Vita a Szabad Népben megjelent cikkről. A SzN 1956. október 2-i számában egy olvasói levélre reflektálva cikk jelent meg apám tollából a fájdalom nélküli szülésről A cikkre olvasói levélben reflektált dr. Felber József, amit azonban a lap nem közölt. Így azután már a viszontválasz sem láthatott napvilágot. - H. A.
Két rajzos levél - Első levél; második levél
(A levelek szerzőjének kilétét az internet segítségével sikerült beazonosítani: az egykori páciens fia, Vázsonyi János, szintén zenei pályán működik, saját honlappal. Édesanyja 2007-ben hunyt el. - H. A.)
A "Gömöri-ügy" - (Az itt közzétett levelet apám az egyik kollégájától kapta 1967. október 26-án - H.A.) Levél
(A levél hátoldalán apám kézzel írt sorai: "Dr. Szántó Györggyel A nők védelmében c. könyvem csehszlovákiai kiadásának kapcsán ismerkedtem össze. Levele nyomán igyekeztem tájékozódni, és egy újságíró ismerősömet kértem meg, nézzen utána a dolognak. Kiderült G. J. T. ekkor már súlyos alkoholbeteg volt. Dr. Szántó levele október 26-án íródott, mire válaszom megszületett, ez a jobb sorsra érdemes, tehetséges ember sajnos már halott volt."
Zelk Zoltán levele - A 20. századi magyar irodalom egyik jeles tagja, a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő, prózaíró egyik gyengéje a lóversenyek iránti jóformán leküzdhetetlen szenvedélye volt. Apámmal félig-meddig baráti viszont ápolt, és ennek örve alatt gyakran kért és kapott tőle kisebb-nagyobb összegű apanázst. Az egyik alkalommal azonban (1964 körül) apám megorrolt, mert tudomására jutott, hogy a koszorús költő az élelemre és lakbérre szánt összeget a lóverseny-pályán költötte el. Apám ezt szóvá tette, és erre kapta a következőkben idézendő választ. - H. A.) Levél.
Fotók
Az ártatlanság kora
A három Hirschler testvér, Józsi, Imre, Iván
Ugyanők hetven évvel később
Érettségi előtt
Cserkészként mentőgyakorlaton
És egy másfajta cserkészgyakorlat
Toldi-cserkészek bálja (H.I. balról a második)
Ifjú orvosként - még bajusszal
Egészségügyi szakszolgálatosként úton Eszék felé
Feleségemmel, Sugár Évával házasságkötésünk után (1941)
Családi körben nejemmel és három fiammal: Richárd (balra hátul), Róbert (elöl), András
Anyámmal, nejemmel és két fiammal. A harmadik fiú a képet készíti.
A Kútvölgyi Szülészeti-Nőgyógyászati Osztálya az ötvenes években...
... és két évtizeddel később
Kútvölgyis kollégák: hátul Petz dr.-, nő, Pomozi dr., Ondrejka dr.
Balra a főnővér Róth Piroska, középen a műtősnő Ondrejka Lili jobbra Olgi szülésznő