JEGYZŐKÖNYV (C VÁLTOZAT) Készült: A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Osztályán, 2026. év október hó 8. napján, 15:08 órakor. Tárgy: Rendkívüli közúti ellenőrzés, etikai és belső ellenőrzési vizsgálat, valamint kapcsolati elhidegülésre hivatkozó szolgálatmentesítés. Intézkedő hatósági személy: Horváth László r. százados (jelvényszám: 4028). Intézkedés alá vont személy/egyed: Gizella (a továbbiakban: a Gazella), kecses, karcsú, de csapodár tekintetű antilopféle.
Alulírott Horváth László r. százados alulírott napon és órában a Veszprém megyei Antitorinó külterületén, a 7301-es számú dűlőút 4-es kilométerszelvényénél járőrszolgálatot teljesítettem.
A szolgálati gépjárműben velem tartózkodott Pinuccsi, a Megyei Rendőrfőnök úr fajtiszta, törzskönyvezett pincsikutyája is, akit a Főnök úr aznapra személyes megőrzésre, szocializációra és a járőri munka alapjainak elsajátítására bízott rám.
14:15 órakor észleltem, hogy az úton Gizella, a gazella halad. Megállítottam, s a szolgálati szabályzat 12. §-a alapján az iratait kértem. Gizella a karcsú mellső patáira, valamint a rajta lévő, kihívó Pinuccsi-szabású nyári kosztümre hivatkozva kijelentette, hogy a bőrtáskája zipzárját nem tudja le húzni, így az iratokat átnyújtani képtelen.
Miután a Ló és a Sertés esetéből kiindulva pontosan tudtam, hogy a Szolgálati Szabályzat 42. §-a szerint önhatalmúan nem kutathatok a táskájában, kénytelen voltam Gizellát előállítani. Beszállítottam a szolgálati Duster hátsó ülésére – ahová Pinuccsi is melléült mint hatósági szemtanú és társasági lény –, majd bekísértem a 304-es irodába, ahol a jegyzőkönyvet szabályosan felvettük.
Másnap reggel a Belső Ügyosztály két, szürke öltönyös tiszte törte rám az irodaajtót. Kiderült, hogy Gizella, a gazella hivatalos feljelentést tett ellenem, mondván: a szolgálati gépjárműben, a 7301-es dűlőút és a kapitányság közötti szakaszon én őt szexuálisan zaklattam, a hatalmammal visszaélve nemi tartalmú közeledést tanúsítottam irányába.
A Belső Ügyosztály azonnal szembesítést és tanúkihallgatást rendelt el.
A helyzetet végül Pinuccsi, a rendőrfőnök pincsikutyája mentette meg. Pinuccsit mint kulcstanút a belső ellenőrök szabályosan kihallgatták. A pincsi kerek perec, ellentmondást nem tűrő határozottsággal elmondta a vizsgálóknak: szó sem volt semmiféle szexuális zaklatásról a százados részéről. Sőt! Ellenkezőleg: Gizella, a gazella a hátsó ülésen folyamatosan hozzám dörgölőzött, kétértelmű megjegyzéseket tett a szolgálati egyenruhámra, és búgó hangon gúnyos, célozgató megjegyzéseket tett a péniszméretemre, kétségbe vonva a hatósági fellépésem maszkulin burjánzását alsó nadrágom tájékán.
A Belső Ügyosztály jelentése alapján a velem szemben megfogalmazott zaklatási vádakat gyanú hiányában ejtették.
Azt hittem, tisztáztam magam. Ám három nappal később a Rendőrfőnök úr személyesen hívatott az emeletre. Az asztalán ott lapult a határozat: azonnali hatályú elbocsátás a rendőrség kötelékéből.
Amikor döbbenten megkérdeztem az okát, a Főnök úr hűvösen, a kádári füstszínű vakolatra meredve felolvasta a hivatalos indoklást:
„Horváth László r. százados a szolgálati feladatok teljesítése során indokolatlanul szoros, szinte baráti és érzelmi köteléket alakított ki Pinuccsi pincsikutyával. Ezen túlzottan bizalmas viszony következtében a nevezett eb a vallomástétele során megbízhatóbban és hűségesebben állt ki a százados, mint a saját gazdája mellett, amivel a kutya a tulajdonosától (a Megyei Rendőrfőnöktől) mentálisan elhidegült. A rendőri hierarchia és a családi béke megbomlása miatt a százados kötelékben tartása a továbbiakban nem kívánatos.”
Azóta nem hordok egyenruhát. Jelvényem a fiók mélyén, a sapkámat meg megette a bakonyi moly.
Jelenleg a Veszprém széli Katica büfében dolgozom mint hivatásos pultos. Szorgalmasan törölgetem a söntés pultot, mérem a debrecenihez a csapolt sört, és Etelka kolléganőmnek segítek a zacc lekaparásában.
De nem adtam fel. Szinte minden áldott nap, amikor a nap leszáll a veszprémi paneltömbök mögött, előveszek egy ív A4-es papírt, s megírom a legújabb fellebbezési kérelmemet a Rendőri Jogorvoslati Bizottságnak. Leírom a tiszta igazat: az alvázvédelmét felmondó Sertést, a dohányzó Pejt, a csapodár Gazellát, meg Pinuccsit, aki csak a színtiszta igazságot mondta ki a hátsó ülésen.
A fellebbezéseket feladom a postán, ajánlva, tértivevénnyel. Válasz persze sosem jön. A csend – ahogy azt Antitorinóban mindenki tudja – nem más, mint a legmagasabb szintű rend a közigazgatás berkein kívül, s belül.
(k.m.f.)
Rádli Róbert