Az 1991-ben létrejött független Ukrajna legválságosabb pillanataira 2014-ben került sor, amikor egy felkemény diktatúra bevezetésének a lehetősége körvonalazódott.
2014. január 16-án az ukrán parlament részéről mindenféle előkészítés és tárgyalás nélkül elfogadott törvény főbb passzusai:
Az új törvény alapján tilos öt vagy annál több autóból álló karavánokban közlekedni. Aki megsérti a szabályt, attól elkobozhatják az autóját és két évre bevonhatják a jogosítványát. Így próbálják megakadályozni, hogy vidékről szervezetten utazzanak tüntetők a fővárosba.
A békés demonstrációra vonatkozó szabályok megsértőit 24 órán belül azonosítják. A békés demonstráció szabályainak megsértéséhez elég, ha valaki gyakorlóruhában van, vagy sisakot visel. Ezért akár tíz napra el is zárhatják.
Az ukrán tüntetések egyik sajátossága a sátrazás. Ehhez ezentúl rendőrségi engedély kell. Ennek hiányában 15 napra elzárhatják a tüntetőt. Azért is elzárás jár, ha engedély nélkül építenek ki színpadokat vagy hangosítást.
A hatóság “legitim utasításainak” figyelmen kívül hagyásáért 56 ezer forintos bírság jár.
A büntető törvénykönyv módosításával bűncselekménnyé minősítették azt, ha a tüntetők blokád alá vonják valakinek az otthonát. Ezért akár hat év börtön is kiszabható.
Rendőr megfélemlítéséért hét év jár.
A közrend csoportos megzavarásáért – hogy ez mi, azt a törvény nem részletezi – két éves börtönbüntetés járhat.
Nagymértékű rendzavarásért akár 15 év.
Ezzel szemben a rohamrendőrök és parancsnokaik, akik a tüntetők ellen követnek el bűncselekményeket, mentesülnek a jogkövetkezmények alól.
Az új törvény alapján ahhoz, hogy valaki tudósíthasson a tüntetésekről, regisztrálnia kell a hatóságoknál. Aki regisztráció nélkül tudósít, attól elkobozhatják a felszerelését és megbírságolhatják.
A kormány letilthatja az internethozzáférést.
Az internetszolgáltatók, akik a tiltás ellenére se korlátozzák a hozzáférést, 190 ezer forintos bírságot fizethetnek.
A rágalmazást visszavették a büntető törvénykönyvbe, két év börtön jár érte.
A “szélsőséges anyagok” terjesztése – hogy mi számít szélsőségesnek, az nincs meghatározva – három év börtönt ér.
Az is három évet kaphat, aki rendőrről vagy bíróról gyűjt adatokat.
A civil szervezetek és egyházak nem vehetnek részt “szélsőséges tevékenységekben”. Hogy ez mi, azt nem határozták meg.
A civil szervezetek “politikai tevékenységük” finanszírozásához állami engedélyt kell kérjenek.
Azok a civil szervezetek, amelyek külföldről is támogatást kapnak, fel kell tüntessék, hogy “külföldi ügynökök”.
Előzmények
Az ukrán kormány 2013 november 21-én leállította az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot. Az erről szóló kormányrendeletet Mikola Azarov miniszterelnök írta alá, és a kabinet honlapján tették közzé.
A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében "felújítja az aktív párbeszédet" Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a Független Államok Közösségével.
Az ukrán kormány emellett kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy háromoldalú bizottságot Ukrajna, az EU és Oroszország részvételével az áttekintendő kérdések megvitatására. Ukrán híradások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök előre támogatásáról biztosította Kijev ez irányú javaslatát, még annak elhangzása előtt kijelentette, hogy Oroszország kész részt venni egy háromoldalú tárgyaláson.
Az ukrán média emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben Viktor Janukovics ukrán államfő két alkalommal is folytatott titkos tárgyalásokat Putyinnal.
Az ukrán kormány október 18-án hagyta jóvá az Európai Unióval kötendő, szabad kereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodás tervezetét, amelyet az unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén készültek aláírni. Ehhez Kijevnek már csak az ügyészségekről szóló törvényt kellett korszerűsítenie, illetve megoldania a bebörtönzött és a fogva tartása alatt meggyengült egészségi állapotú Julia Timosenko volt kormányfő külföldi gyógykezelésének ügyét.
Janukovics határozottan elzárkózott attól, hogy elnöki jogkörével élve legalább részleges kegyelemben részesítse politikai ellenfelét, akit kis fölénnyel győzött csak le a 2010-es elnökválasztáson. Ehelyett a parlamentre tolta át a feladatot, hogy jogalkotással rendezze a problémát. Az ukrán államfő bécsi látogatása alatt csütörtökön ismételten leszögezte, hogy Timosenko ügyét csakis jogszabályi keretek között lehet rendezni. Kijelentette ugyanakkor, hogy Ukrajna "folytatja útját az európai integráció felé".
Az ukrán parlament csütörtökön elutasította az összes törvényjavaslatot, amely Timosenko ügyét rendezhette volna. A kudarcért az ellenzék személyesen Janukovics elnököt és a mögötte álló Régiók Pártját tette felelőssé, a kormányzó párt frakciója ugyanis egyetlen javaslatot sem támogatott.
hirdetés
A kormányrendelet kiadása után Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögötti Haza párt frakcióvezetője közölte, hogy a társulási megállapodás aláírásának meghiúsításáért kész bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményezni az államfő ellen, továbbá követeli a kormány menesztését.
November 21-én kezdődött az a tiltakozássorozat, amelyek kezdetben még civil kezdeményezésre, spontán szerveződésre alapozódtak. Tömegével vonultak utcára az amiatt tiltakozó emberek, hogy az ukrán kormány váratlanul leállította az EU-társulási felkészülés folyamatát. Attól kezdve szünet nélkül tartanak a tüntetések, zavargások, nem ritkán provokációk és az erre adott karhatalmi ellenakciók Kijevben.
November 30-ra virradóan a rohamrendőrök brutális erőszakkal oszlatták szét békés, pártsemleges diákok demonstrációját a Függetlenség terén. Ez újabb és dühödtebb tiltakozóhullámot indított el. Ezek után a legjelentősebb három parlamenti ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt Arszenyij Jacenyuk vezetésével, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) és » tovább: » Ezzel kezdődött Ukrajnában a forradalom
A helyzet már-más méséklődni látszott az évvége közeledtével és január első hetei is csillapodást mutattak. Mígnem 2014. január 16-án az ukrán parlament részéről mindenféle előkészítés és tárgyalás nélkül diktatorikus törvényeket fogadott el Ukrajnában. Az ellenzéki megmozdulások ekkor felerősodtek, január végére nemcsak hogy forradalmi, hanem polgárháborús helyzet alakult ki.
Január 24-én az ukrán ellenzék vezetői arra hívták föl az ukrán állampolgárokat, hogy minden településen hozzanak létre önvédelmi csoportokat és vegyék kezükbe a hatalmat.
Erről a döntésről nyilatkozott Oleg Tjagnibok, a Szabadság párt vezetője a Függetlenség terén fölállított színpadról, ahol az ellenzék még két vezetője, Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenjuk értett vele egyet.
Kijev központjában a január 25-ére virradó éjjel kiújultak a rendőrség és a tüntetők közti összeütközések. A Függetlenség terén még mindig több ezer tiltakozó tartózkodik. A tüntetők tüzeket raknak autógumikból és a barikádok erősítésével foglalkoznak, lövések is hallhatóak voltak.
Polgárháborús veszély Ukrajnában - ellenzéki tüntetések Kijevben, 2014
Kijev, tüntetés, polgárháború, krízis Ukrajnában, ukrajnai tüntetések, forradalom, ellenzéki megmozdulás, pártok, kormány, hatalom, Udar, Vitaloj Klicsko, Oroszország, EU, csatlakozás, vámunió, partnerség, gáz, gázár vita, forradalmi helyzet. Mi van most Ukrajnában?