Számjelölés hatása a számfeldolgozásra
Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon másként dolgozzuk-e fel a számokat, ha nem az indo-arab számok logikájával (úgynevezett helyiérték jelölés), hanem a római számok logikájával (ún. jelérték jelölés) jelöljük azokat.
Ugyan a matematikusok többsége szerint jelértékkel számolni nehézkes, mégis feltűnő, hogy fejlett kultúrák milyen sokáig használták hatékonyan a jelérték rendszereket. (Ez a hozzáértőknek meglepő állítás lehet. A részletekért lásd a lentebbi anyagokat.)
Ezen kívül a részletes elemzés kimutathatja, hogy a római számokkal kapcsolatos ellenvetések sokszor pontatlanok vagy félrevezetőek.
Mivel az indo-arab számjelölést túlságosan sokat gyakoroltuk, ezért a vizsgálathoz mesterséges számjelöléseket vezettünk be. A résztvevők ezeken az új jelöléseken végeztek összehasonlítási és összeadási feladatokat. Az eredmények szerint a jelérték (mint amilyen pl. a római szám) könnyebben használható, mint a helyiérték (mint amilyen pl. az indo-arab szám).
Azt feltételezzük, hogy mindez azért van, mert a többhatványú számok feldolgozásakor úgy gondolunk a számokra, mintha azok tárgyak és csoportok gyűjteménye lenne: pl. a 352 kettő alma, öt kosár alma (minden kosárban 10 almával), és 3 zsák alma (minden szákban 100 almával). A jelérték jelölés könnyen lefordítható erre a belső képre, mint a helyiértékes jelölés, ezért könnyebben is használható. Ez a magyarázat nagyon is egyszerűnek tűnhet, ha valaki nem ismeri a számok tárolásának kognitív pszichológiai modelljeit, azonban a modellek ismeretében ez a magyarázat valójában meglepő.
A HVG összefoglalója a munkáról.
A számjelöléshatás munkánk első fázisának összegzése.
Háttér-információként egy rövid összefoglalás a számok jelölésének sokféleségéről.
További részletes információ a kutatásunkról és a tanulmány az angol nyelvű oldalon.