A diszkalkulia számolási zavar, a számok kezelésének nehézsége. Nagyjából az emberek 5%-át érinti, tehát igen gyakori problémáról van szó.
Nehezen megy a vásárlás (összeadás, visszajáró, egyáltalán mennyibe kerül valami, borravaló)
Nehezen tanulja meg az órát kezelni, nehezen mondja meg, hogy mennyi az idő, események sorrendjével zavarok, időbeosztás
Problémák a sport, pontozás, táblajátékok során
Dolgok megmérése, mint hőmérséklet vagy sebesség
Gyakran számol az ujjain, gyakran használja a mobiltelefonján a számológép funkciót
Idői sorrend és tervezés zavara
Matematika órán problémák, gyakori a bukás, vagy csak a tanár jóindulatán múlik...
Fejben számoláskor hibázások
Lassabb számolás fejben és írásban
Szóban bemutatott feladatokkal problémák
Írásbeli számolás közben problémák az eljárásokkal
Fejben számolással problémák
Számok megfordítása
Számjegyek helytelen elhelyezése
Szimbólumok felismerésének zavara
Tárgyak csoportjának megszámlálásának zavara
Zavarok mennyiségek becslésével és összehasonlításával
Problémák a törtszám értelmezésével, a tizedes törtek írásával és olvasásával
Gyakran okoz gondot az alapműveleteknél a tíz átlépése, a maradék megtartása, az irányok figyelembevétele kivonáskor
Többjegyű szorzóval való szorzáskor a részletszorzatok helyének megállapítása
A diszkalkulia súlyosságától és feltételezett altípusától függően nem mindegyik tünet van jelen.
A diagnózist a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságok végezhetik. Diszkalkulia diagnózissal a diákok mentesülnek a matematika tantárgy osztályozása alól.
Hogyan és hol végeznek ilyen vizsgálatokat?
Interneten elérhető anyagok
Hrivnák Ilona (2003): Lusta? Nem szeret számolni? Diszkalkuliások a közoktatásban. Új Pedagógiai Szemle (2), 92-102.
Esettanulmányok ismertetése mellett áttekinti a hazai diagnosztikai és terápiás gyakorlatot.
Diszkalkulia szócikk a Wikipédián
A tünetek leírása a tanulásmódszertan.hu-n
Wikipédia szócikkek általában a matematika pszichológiájáról
Könyvek, cikkek
Stanislas Dehaene (2003). A számérzék. Budapest: Osiris.
Stanislas Dehaene könyve remek bevezetést nyújt a matematika pszichológiájába.
Dékány, J. (1999). Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához. Budapest: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola.
A Magyarországon használt diagnosztikai eszköz leírása.
Márkus, A. (1998). Számolási zavarok a neuropszichológia szemszögébõl. Fejlesztõ Pedagógia, 3-15.
Márkus, A. (2000). A matematikai képességek zavarai. In S. Illyés (Ed.), Gyógypedagógiai alapismeretek (pp. 279-308). Budapest: ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar.
Krüll, K. E. (2000). A diszkalkuliás (számolásgyenge) gyerekek: Akkord kiadó.
A könyv amellett érvel, hogy a matematikai zavarok pusztán a kedvezőtlen környezet, mint például a rossz oktatási módszer következménye. A kutatások alapján azonban úgy tűnik, hogy ez nem igaz.