Hitek, értékek, tradíciók

Történelem

„Mikor pusztulásnak indul a Föld, az élővilág, az embereknek egy új törzse jelenik meg, akik sokféle színt, osztályt, hitet képviselnek. Tetteiken keresztül a Föld újból kizöldül és életre kel. A szivárvány harcosainak fogják nevezni őket.”

- régi hopi indián prófécia -

A szivárvány mozgalom a hatvanas évek hippi világából indult világ körüli útjára, de gyökerei visszanyúlnak Amerika eredeti lakóiig és más kiegyensúlyozott, ősi kultúrákig.

1972 július 1-4 között volt az első rainbow (szivárvány) találkozó az Egyesült Államokban. Azóta mind az Államokban, mind a világ egyre több pontján rendeznek szivárvány találkozókat, helyi, országos, kontinentális és világtalálkozókat, és léteznek állandó Szivárvány falvak is.

A találkozókon sok széles látókörű, alkotó ember is megfordul, például művészek, gyógyítók, tanítók, környezetvédők, akik később a napi életükbe, munkájukba szövik a szivárvány szellemét.

Az elkötelezett szivárvány közeli életformát élőket Szivárvány Harcosoknak hívjuk, illetve a munkájuk nyomán szabadon alakuló, változatos közösségeket, az Élő Fény Szivárvány Családjának.

1999-ben Magyarországon, a Bakonyban volt az európai nagy találkozó. A találkozó idejére esett a teljes napfogyatkozás. Az Öreghálás réten, s annak környékén a szájhagyomány szerint hatezer hippi táborozott.

A magyar szivárvány család születését is ehhez a találkozóhoz vezetjük vissza. Ekkor fogant meg az az álom, hogy a találkozó területét megszerezzék a szivárvány család számára. Az álom valósággá lett, s a '99-es nagy találkozó helyszínének egy darabja ma is a szivárvány család birtokában van, itt szervezzük a bakonyi találkozókat. A bakonyi szivárvány föld történetéről itt olvashatsz többet.

Ami nagyon sokunknak nagyon fontos (alap ideológiák)

Béke

A szivárvány legláthatóbb, legtöbbet használt fogalma a béke.

A béke nem csak a háború nélküli állapotot, nem csak a fegyvertelenséget, hanem az erőszak nélküliséget is jelenti. És ezzel bele is estünk saját kátyúnkba. Ki az, ki nem veszekedett volna, ki az, kinek nem lett volna egy-egy rossz szava a társaihoz...? Sajnos megvalósíthatatlan a totális erőszak mentesség. De lehet az erőszakot egy nagyon alacsony szinten maximalizálni, tiszta kommunikációval el lehet kerülni az erőszakhoz vezető helyzetek jó részét. Az erőszakról itt olvashatsz többet.

A szivárvány békéje nem csak a szivárványosokra, mindenkire vonatkozik. Azokkal szemben is békés a szivárványos, akik erőszakkal, akár fegyverrel törnek a szivárvány ellen. Utazások, táborok során elő-elő fordul, hogy az ilyen-olyan hatóság erővel rá akarja kényszeríteni az akaratát a szivárványosokra. Volt nekem is részem ilyen csodába: a kezdeti merev szembenállás, az „én majd megmutatom” szemlélet pár óra, pár nap alatt, szinte észrevétlenül alakult át békévé, szeretetté, egymás elfogadásává. (Bosznia, 2007, előtábor)

Sokkal ritkábban, de egy-két évente hallunk olyanról is, hogy a hatóságok fegyveres erővel számolják fel a találkozót – szerencsére felén, Európában erre nem volt példa. Érdemes megfigyelni egy-egy ilyen alkalomról szóló videót: a hatóság fegyveresei szinte habzanak az erőszakban, míg a szivárványosok – a helyzethez képest – igen békésen viselkednek.

Szeretet

Egy, vagy néhány konkrét személy szeretete – ez nem nagy kunszt, ezt a szeretetet ismeri Babilon is. Azonban a szivárványosok szeretetének mélysége, perzselő ereje néha döbbenetes. Egy rövidke történetet itt olvashatsz erről.

És néha a szeretet megnyilvánulási formái is eltérnek a kultúránkban elfogadottaktól: találkozásokkor, búcsúzásokkor, vagy „csak úgy” gyakori az ölelés a puszi. És egy-egy ilyen ölelés nem jelent szexuális felhívást.

Nem megy ritkaság számba, hogy egyesek a baráti szeretetet is szeretkezéssel fejezzék ki – nyilván csak akkor, ha egyik félnek sem sérti ez az egyéb kapcsolatait.

A szivárvány család – a saját csoport – iránti szeretet szeretet is fontos. Ez működteti a varázskalapot, de ez van azok mögött a gesztusok mögött is, amikor valaki belekiabálja a rétbe: „I love you”. Ez van a testvér (syster, broder) megszólítás mögött is – s ez nem csak duma, hanem gyakran kézzel fogható valóság is.

És a szivárvány szeretete kiárad mindenkire, akivel csak kapcsolatba kerül. Babilon emberei eleinte megrökönyödnek egy-egy látványosabb szeretet túláradáson, de azok, akikkel kicsit is tartósabban kapcsoltba kerülünk hamar megszokják a jót.

És a szivárvány szeretete az Anyaföld szeretetét viszonozva testvérként gondol minden a Földön járó, mászó és növekvő, a Földben furkáló, a levegőben szálló lényekre., s mindenre mi él, a vízre, ami éltet, s a levegőre – sőt az élettelen természet minden elemére is. Az Anyaföld szeretetét viszonozó szeretet jelenik meg a környezettel való tudatos békére törekvésben. Erről itt olvashatsz bővebben.

Tisztelet

Ahhoz, hogy szeretet legyen, béke kell. A béke pedig csak ott tud lenni, ahol van tisztelet. Innen a sorrend: tisztelet – béke – szeretet.

Tiszteljük egymást, tiszteljük a másik másságát. Ahogyan a szivárvány rengeteg színből áll, s a sok-sok szín együtt adja ki a tiszta fehéret, úgy minden testvérünkre szükségünk van a teljesség eléréséhez.

Másik gyakran használt képünk szerint a hegy tetejére sok út vezet, a csúcsnál találkoznak, de közben lehet hogy időnként közelednek, időnkét eltávolodnak egymástól.

A másságot nehéz tisztelni. Igaz, mi is eléggé különbözünk a minket körülvevő Babilontól, de nekünk is feladatunk, hogy tiszteljük Babilon másságát. Még akkor is, ha tudjuk, hogy Babilon útja egyenesen a szakadékba vezet.

És tiszteljük a minket körülvevő természetet, az életet magát.

Szabadság

A szivárvány szabad. És a szivárványos emberek is törekednek a szabadságra.

De a szabadságnak korlátja van. Az én szabadságom ott fejeződik be, ahol a Te szabadságod kezdődik. És fordítva. Ennek elfogadásához néha bizony nagyon nagy adag tisztelet, meg türelem szükségeltetik. Hiszen éppen az ÉN szabadságát kell a józan észnek korlátok közt tartania.

A „te” ebben az esetben lehet szivárványos társunk, valaki Babilonból, de lehet az Anyaföld is.

A szabadság másik nagy korlátja a biztonság.

Ebbe ritkábban szoktak belegondolni, pedig elég egyértelmű: sok szabadság és kevés biztonság vagy sok biztonság és kevés szabadság. Babilon emberi többnyire inkább több biztonságot, s kevesebb szabadságot választanak (állandó munkahely, lakás, hagyományos család, stb...). Ezzel szemben a szivárványosok többnyire a szabadságot helyezik előtérbe (utazás, dinamikusa alakuló közösségek, alkalmi munkák...)

Magam szivárványosnak tudom magamat, de amióta súlyosan beteg vagyok, azóta igencsak megnőtt a szememben a biztonság értéke – de ez egy igen-igen speciális állapot, s nem is kívánom másnak.

Élj, hagyj élni és ne fogyassz!

Babilonban annyit érsz, amennyit elfogyasztasz. Ezt sugallja az összes reklám, de ez van beleépítve a tárgyakba is – a fogyasztási cikkeket már régen nem „az örökkévalóságnak”, hanem a szeméttelepnek tervezik. Nem a technikai korlátok, hanem a menedzserek döntése határozza meg, hogy egy-egy „fogyasztási cikknek” mekkora élettartamot terveznek.

Elképesztő mennyiségű nem megújuló energiát használunk el.

Babilon ideálja egyenes út a szakadékba.

Ezzel szemben a szivárvány értékrendje messze az tárgyak elé helyezi a belső, a spirituális életet. Sokan közülünk igen kevés pénzből élnek – van aki nyomorog, de van aki boldog, hogy nem kell pénzzel bajlódnia. De a lényeg: „Ne legyen sok pénzed. De kevés pénzed se legyen. Legyen elegendő pénzed.”

Tárgyak nélkül igen nehéz élni. Az önellátásra törekvő szivárvány családok is kénytelenek néha beszerezni fogyasztási cikkeket. De lehet arra törekedni, hogy jó minőségű, tartós, lehetőleg természetes alapanyagokból és természetes technológiákkal készülő, esetleg helyben előállított tárgyakat vásároljunk. A nemzetközi áruházláncok helyett többnyire megtalálhatók a helyi termelők (bio) termékei.

A cél egyszerű: azt és annyit vegyünk el Föld Anyánktól, ami újra is termelődik. Hiszen a Földet nem örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

A megvalósítás nehezebb, s néha komoly önfegyelmet igényel.

A tradíció

A szivárvány és az Anyaföld (környezetvédelem, zöld)

A szivárvány és Babilon (társadalmi kísérlet)

Ég apánk, Föld Anyánk (vallás)