Miért olyan nehéz az egyetemen helyt állni?
Az egyetem olyan képességeket követel meg, amelyeket a középiskolában vagy egyáltalán nem, vagy legjobb esetben is csak részben használnak ki. Lehet, hogy középiskolában a legjobbak közé tartoztál, és ezért nem is kellett keményen megdolgoznod. Vagy ha mégis keményen dolgoztál, a verseny nem volt annyira erős, hogy túlzottan ügyelned kellett volna munkád hatékonyságára és mégis jó eredményeket értél el.
A felsőfokú tanulmányok során viszont bizonyára jóval erősebb társaságban találod magad, hiszen a magas felvételi követelményeket támasztó intézményekbe legtöbben a középiskolai osztályok legjobbjai közül kerültek ki.
Középiskola VS. Egyetem
Meglepően hangzik, de sok diákból hiányzik akár a leghalványabb elképzelés is arról, hogy milyen követelmények várnak rájuk a felsőoktatásban. Mivel nincsenek felkészülve a sokkal komolyabb munkára, rossz eredménnyel zárják az első félévet, csalódottak, bátortalanok lesznek. Ezért úgy gondolom, az oktatási módszereim különösen hasznosak lehetnek most bekapcsolódottak számára. Ha egy egyetemi hallgató reálisan fel tudja mérni, mire számíthat, és megkapja a segítséget ahhoz, hogy a nehézségekre hogyan készüljön, jóval nagyobb az esélye arra, hogy szívesen járjon majd egyetemre, és sikereket érjen el.
Sok hallgató, aki idő előtt kénytelen abbahagyni tanulmányait, általában nem rosszabb képességű vagy kevésbé motivált, mint a többiek. Talán nem kellett volna kimaradniuk, ha a tanulás megfelelő módszereivel tisztában lettek volna.
A versenyhelyzettől és a követelményektől eltekintve van még egy másik nagy különbség a középiskolák és a felsőfokú iskolák között. A középiskolákban elég világos hogy mi a feladat, még ha sok is az elvégzendő munka. A tananyag jelentős részét már az órán feldolgozzák, a házi feladatot is pontosan kijelölik, ellenőrzik. A nagy anyagrészeket felölelő témazáró dolgozatok száma és a követelményei egyaránt alacsonyabbak, mint az egyetemen vagy a főiskolán. A középiskolásokat többnyire az órai szereplésük és a házi feladatok rendszeres teljesítése alapján osztályozzák. A felsőfokú oktatásban mindez másképp van. Viszonylag kevés időt kell eltölteni az órákon ülve, és az órai tevékenységet alig-alig vagy egyáltalán nem veszik figyelembe az értékelésnél. A középiskolában 5-6 órára való házi feladattal is el lehetett készülni egy délután folyamán. Az egyetemen, főiskolán minden egyes tanítási órára kétszer-háromszor annyi időt is igénybe vevő otthoni munka jut. Nincs többé tanulószoba, tanári felügyelet ahol a tanuláson kívül semmi mással nem foglalkozhatsz. Ehelyett rengeteg időd lesz, és csak rajtad áll, hogy hasznosan töltöd-e, vagy pedig elvesztegeted.
Motiváció
A diáknak nem lehet súlyosabb problémája annál, mint amikor semmi kedvet sem érez ahhoz, amit tanulnia kell. Mielőtt a hatékony tanulás speciális módszereit vesszük sorra, meg kell vizsgálnunk a motiváció problémáját, a lehetséges gyógymódokat.
Miért találja sok egyetemista, főiskolás nehéznek a tanulást? Részben a középiskola és az egyetem közötti nagy különbség miatt. Mivel a középiskolában megkövetelik, hogy napról napra tanulj, kevesebb belső ösztönzésre van szükség. Az egyetemen a külső kényszer csaknem teljesen hiányzik, és neked kell munkára serkentened magad. Egy másik ok a hosszútávú célok hiányában keresendő.
Így, vagy úgy, tanítványaimmal a közös munka során mindig megtaláljuk a kellő motivációt a célok sikeres eléréséhez.
Az osztályzatok fontossága
Az embert nem az osztályzatai minősítik, sőt még tanulási képességei egyedüli mércéjét sem jelentik. Mindössze arról adnak többé-kevésbé hiteles tájékoztatást, hogy a különböző kurzusokon mennyire eredményesen tanultál. Lehet sokat tanulni alapos ismereteket szerezni anélkül is hogy különösebben jó osztályzatot érnél el. Azok a diákok, akik kizárólag jeles osztályzatokat akarnak szerezni, esetleg csak a jegy megszerzéséhez szükséges mértékben készülnek fel, és elszalasztják azt a lehetőséget, hogy minél többet megtanuljanak.
A tanulás öröme
A tanulást nem kell terhes kötelességnek érezned, sőt, akár még igazi öröm forrása is lehet! (Ezt megtapasztalhatod, ha kipróbálod a módszeremet és részt veszel az óráimon) Örömet lelhetsz a tanulásban, ha tudod, hogy mit és hogyan tanulj. Minél többet olvasol és tanulsz, annál könnyebben fogsz olvasni és tanulni. A tanulás pedig unalmas és kudarcra kárhoztató kötelesség helyett örömet nyújtó tevékenység lesz! A jó tanulási módszerek segítségével kevesebb idő alatt többet tudsz majd elvégezni, a megtakarított időt pedig kedvenc elfoglaltságaidnak szentelheted.
Nem az a lényeg, hogy mennyit tanulsz, hanem az, hogy hogyan, milyen jól teszed azt.
Az egyéni teljesítőképesség
Fejleszthető. Több szempontból is. Például nem árt, ha van egy jó napirended. Ha jól megtervezed a napodat, kiiktathatsz üresjáratokat és értékes időt nyerhetsz.
A második, hogy érdemes elfogadni a tényt, hogy vannak időszakok, amikor jobban megy a tanulás, és vannak időszakok, amikor kevésbé megy jól. Másrészről az emberek általában többet képesek befogadni és megjegyezni, ha a tanulás több periódusra terjed ki, nem pedig egyetlen időszakra zsúfolódik össze.
Mikor ismételjünk? Ha előadásról van szó, inkább előadás után közvetlenül ismételjük át az anyagot, amikor még frissen emlékszünk az elhangzottakra. Tisztázzuk le jegyzeteinket, mert körülbelül másfél-két nap múlva már senki sem fogja érteni, hogy mit akartunk írni a jegyzetünkbe. Ha gyakorlatról van szó, célszerű az órát megelőzően átnézni az anyagot, hogy jobban bekapcsolódhassunk az órába, és annak menetébe. Ha magas szintre szeretnénk fejleszteni teljesítőképességünket, ezt szakemberhez fordulva is megtehetjük.
Az egyéni teljesítőképesség fejleszthetőségének határa a csillagos ég. Ezért imádom szenvedélyesen amit csinálok, és vagyok büszke a tanítványaimra a mai napig. Mind sikeresek, lelkesek és folyamatosan fejlődnek.
Sok "elit" tanárral ellentétben büszke vagyok rá, hogy az engem megkeresett tanítványaim többsége nem volt kiemelkedő a tanulmányi eredményeit tekintve. Sőt, nagyon sok olyan tanítványom van, aki egy sikertelen egyetemi év után keresett meg. Büszkén állíthatom, hogy ezek a tanítványok most sikeresek a magasabb években és örömüket lelik a tanulásban.
Sok olyan tanárt ismerek, akik büszkék magukra, mert a tanítványaik sorra nyerik a különböző tanulmányi versenyeket. Biztos vagyok benne, hogy sok munkájuk fekszik ebben, és nem szándékom elvitatni szerepüket a tanítványaik sikerében. Mégis azt gondolom, kevéssé nagy kihívás eleve sikeres tanítványokat OKTV vagy egyéb versenyek első helyezéséig röptetni. Sokkal inkább érték számomra, hogy lehetőséget teremtek a kibontakozásra azon tanítványaim számára, akik kezdetben nem tartoztak az "elithez", mivel a közös munka során messze túlszárnyalják akár "elit" társaikat is.
Hogyan tanuljunk előadásból
Ha az előadást meg akarjuk érteni, át kell látnunk a szerkezeti felépítését. Ez sokszor rendkívül nehéz, főleg bizonyos egyetemeken... A legtöbb előadó (tisztelet a kivételnek) magas ívben tesz rá, hogy aki majd az előadásából tanulni szeretne, mennyire képes azt átlátni. Egy jó előadás mindig az előadás vázlatával kezdődik. Ez az egyetemeken szinte mindenhol - kivétel nélkül - hiányzik. Mindenesetre, ha valahogy tudunk egy vázlatot csinálni az előadáshoz, akkor már jó úton járunk a megértés felé. Segíthet az előadóra való figyelés is, és itt nem elsősorban arra gondolok, hogy felvesszük az előadás fonalát. Itt ugyanis ugyanez a helyzet mint az előadási diáknál. Az előadók többsége nem különösebben zavartatja magát, ha senki nem érti azt, amiről ő beszél (Itt is természetesen tisztelet a kivételnek, vannak nagyon nagyon jó előadók is szerencsére). Viszont időről-időre tesznek megjegyzéseket, "a lényeg az hogy..." vagy "ezt jól jegyezzétek meg..." vagy a kedvencem: "ilyen kérdések könnyen beficcenhetnek egy egy vizsgán...".
Meg kell keresni az előadó által megadott vezérgondolatokat.
A jegyzetek áttekintésére a lehető leghamarabb kerüljön sor, mert ilyenkor még emlékezetből ki lehet egészíteni olyan információkkal amiket nem írtunk le.
Hogyan jegyzeteljünk
Nagyon sok diákot húzott már ki a bajból, hogy megtanulták miképpen jegyzetelhetnek jól. Először is különítsd el a tárgyakat egymástól. Mindig bőven legyen kéznél üres papírlap. Semmi sem rosszabb mint egy összecsapott rendezetlen jegyzetfüzet. Ha valamilyen oknál fogva nincs nálad a füzeted és különálló lapra kell írnod, a szöveget az első adandó alkalommal írd át a jegyzetfüzetedbe.
Az előadáson készült jegyzetedet lásd el dátummal, ha tankönyv a forrás jelezd az oldalszámot.
Öt szabály a jó jegyzet elkészítéséhez:
1. A lejegyzés (a fontos adatokat és gondolatokat írd le)
2. A rövidítés (kulcskifejezések, fogalmak a felmondáshoz)
3. Felidézés
4. Gondolkodás (sokszor az előadáson elhangzottakat tovább kell gondolni, és kérdéseket célszerű megfogalmazni magunkban)
5. Ismétlés
Persze, ezek a gondolatok jól megtervezett és jól megszerkesztett előadásokra vonatkoznak. Sajnos az egyetemeken ritkán találni ilyen előadásokat.
Hogyan készüljünk rossz előadásokból?
A rossz előadásokat is felhasználhatjuk céljaink elérésére, de kicsit másképp kell bánni velük, mint egy jó előadással. Egy rossz előadás is tartalmazza általában a vezérgondolatokat. Egy rossz előadást például onnan is fel lehet ismerni, hogy az előadó egy kevéssé fontos gondolatról rengeteg részletekbe menő diát tesz fel, végigpörgeti őket az előadáson majd közli, hogy "ja, egyébként ez nem fontos". Ezzel az egyetlen probléma az, hogy aki nem ment be az előadásra, csak azt látja, hogy a kevéssé fontos gondolattal tele van a diasor.
Ez kellemetlen. Ha mindenképpen előadási diákból szeretnénk tanulni, akkor be kell járnunk az előadásokra, hogy a lényegtelen dolgokat ki tudjuk szűrni. Mindezek ellenére általában a rossz előadások is a fő témáról szólnak (ámbár néha még csak nem is arról). Ezért a hangsúlyos gondolatok megkeresésével lehet őket a legjobban felhasználni. Ha ezeket megtaláltuk, nincs más hátra, mint elővenni a könyvet, és abból kikeresni a fő témákra vonatkozó ismereteket és onnan megérteni, mit is akarhatott az előadó.
No, és máris jön a következő gondolat, amely oly sok egyetemistát foglalkoztat:
MIT TEGYEK, HA AZ ELŐADÁS ÉS A KÖNYV IS ROSSZ???
Van, nem is egy ilyen tantárgy az egyetemeken. Ilyenkor nehéz helyzetbe kerülsz.
Van erre is megoldás, a legegyszerűbb és leggyorsabb, ha egy szakértőhöz fordulunk ilyenkor, aki jártas az igénytelenül szerkesztett könyvek és előadások értelmének kihámozásában. (Elérhetőségemet lásd a kapcsolat menüpont alatt)
Hogyan tanuljunk tankönyvből?
Egy jó tankönyvet legalább olyan egyszerű követni mint egy jó előadást. Jómagam orvosi egyetemi tanulmányaim során nagyon nagyon kevés ilyen könyvvel találkoztam. Ilyen könyv volt egy külföldi orvosi kézikönyv, ami öt évente jelenik meg, a másik pedig egy szülészet-nőgyógyászat könyv, ami nemrég jelent meg. Mind két könyv zseniális. Teljesen követhető, élvezetes és érthető. Remekül ki vannak emelve a vezérgondolatok, az új szakkifejezéseket dőlt betűvel szedi, fantasztikusan vannak szerkesztve. Szinte kellemetlen, hogy nem kell a szöveghez nyúlnom tanulás közben. Nincsenek tele zavaró, elsősorban szakvizsgázók számára fontos, vagy még számukra is zavaróan magas szintű tudományos megközelítéssel. Lényegre törő és következetes könyvek.
Nos, ilyennel nagyon ritkán fogsz találkozni, ha orvosi egyetemre adtad a fejed. A legtöbb tankönyvírót nem különösebben foglalkoztatja a gondolat, hogy hallgatók számára érthető könyvet írjon. Sokkal inkább a szakmában minél naprakészebb, minél részletesebb könyvet szeretne írni, nem is a diákok számára, hanem elsősorban a kollégái számára, hogy megmutassa az Ő szakmai kompetenciáját és magas szintű tudását. Ez egyébként nem csak az orvosi egyetemekre igaz... A könyvek hosszáról inkább nem mondok semmit.
Minden esetre induljunk ki abból, hogy a könyv jó, később foglalkozunk a rossz könyvből való tanulás művészetével is. Egy jó tankönyv feldolgozásának öt lépcsője van:
1. Átolvasás
2. Kérdés feltevés (mit jelent a cím, mit tudok már erről?)
3. Elolvasás
4. Elmondás
5. Ismétlés (célszerű a szerző által feltett kérdésekre válaszolni a fejezet végén)
A közös munka során ezt az öt pontot részletesebben is kivesézzük és megtanuljuk hogyan kell a könyvben célszerűen aláhúzni, kiemelni a lényeges gondolatokat, a könyvből vázlatot készíteni. Beszélünk az ismétlés mikéntjéről és a vizsgadrukk kiküszöbölésének lehetséges módszereiről. Gondosan átbeszéljük az objektív (teszt) és az esszé jellegű vizsgákra való felkészülés lépéseit, és annak mentén haladunk az anyagban.
Ha szeretnéd lerövidíteni az egyetemi tanulásra szánt idődet és effektívebbé tenni azt vagy csak szimplán sikeresebb és kiegyensúlyozottabb szeretnél lenni az egyetemi éveid alatt, keress bátran. Van megoldás.
e-mail: orvosleszel@gmail.com