Epizód főszerepben
1. Borsod kupa, Miskolc, 1991.03.15. Játékidő: 2x30 perc
__ Gondolom a legtöbb sakkozó életében előfordul, hogy a győzelem küszöbén egyszer - egyszer megbotlik, és fenékig
ürítve a méregpoharat végül vereséget szenved. (Hol az a döntetlen.)
__ Ez történt velem Miskolcon 1991 március 15.-én. Az egynapos
versenyen 2x30 perces partikat játszottunk. Sajnos nem írtuk a
partikat, szerintem jobb lett volna, ha nyoma marad, talán akkor
komolyabb az egésznek a
hangulata.
__ Tehát; az elejét már nem tudom pontosan lépésről-lépésre, de van egy
állás, ahonnan számomra nagyon emlékezetes marad, s szűkülő indulatom
feszült idegeimen megnyugodni nehezen tud. Talán egyedül csak az
vigasztal, hogy már az időzavarban jártunk.
Az állás: Bódor S.-Rudolf L.
V: Kg1, Vf3, Bf1, Bf5, Hi3, Fe4, b1, c2, d3, g6, i2, k1/ 12
S: Kg10, Vb6, Bg9, Be6, Hc7, Ff9, b7, g7, h7, i6, k7/ 11
__ Következett: 1.Fc3 Fxc3? /Természetesen ez nem kötelező, jöhetett volna Be8, Be9 vagy Bg5/ 2.Bf10 Kh8 3.Bxg9 Kxg9 4.Vf10 Ki8 5.Vg8 Kk6 6.Vk2 Ki7 7.Bf10 Kh9 8.Bf11 Ki7 /eddig
príma, de itt sűrű köd ereszkedett a fejemre, és nem láttam a mattokat.
Pl.9.Hl4 Kl6-ra 10.Vxk7 matt, Kh8-ra 10.Vf10 matt, vagy még
egyszerűbben 9.Vxk7 Kg8 és 10.Vh9 matt. Ehelyett én csökkentlátó,
bugyuta, hétpúpú dromedár a következőket követtem el: 9.Bxk7 Kh8 /még jó, hogy kibújik!/ 10.Bk5 Kf9 11.Vf10 Ke7 12.Hf5 Kd5 13.Hxc3? /ez is hiba, de egy stáció következő lépése, Vc4 jobb, de hát ilyen elmezavarban és abszolút sötétben/ 13.- Bg5 14.Ke1 Bg2 15.Kd2 Bf2 /a mennykőbe, még ez is/ 16.Vxf2 Vxf2 17.Kc1 Vxk6 /ez már egyenesen természetes, és a végszó: 18.Ha4 Hxa4 0-1
__ Első zavaros gondolatom a parti után, hogy abbahagyom a sakkot.
Később alaposan kijózanodva, a régi alapigazsághoz és keserű magyar
szóláshoz folyamodtam: Veszett már több is Mohácsnál.
Debrecen 1991.03.27. Hexasakk Híradó, 1991/I
__
Mindennek betetőzéseként Rudolf László rávilágított az alább közölt
soraival, hogy még ennél is vakabb és bugyutább voltam. Mit mondjak,
nem a legkellemesebb érzés:
__
"Számomra is örökké emlékezetesebb marad ez a befejezés! Sok közöm
ugyan már nem volt az események folyásához, - miután megléptem az 1.- Fxc3?????
lépést. /Bódorral ellentétben én öt kérdőjelet biggyesztenék ez után a
lépés után, mert fonalas mattot enged meg 5 lépésben!/ Derült égből
villámcsapásként ért ellenfelem 2.Bf10 !!!!!
lépése. Időzavar lévén nem volt sok időm végiggondolni, adjam fel
azonnal, vagy lépjek még néhányat, hátha mégsem kapom be a fonalas
mattot. Amikor Bódor 4.Vf10-et lépett, akkor kezdtem el reménykedni, hátha nem látja a mattokat! A nyerő vari ugyanis ez volt: 4.Vf11 Kh8 5.Bf10 Kg8 6.Vg10
matt. Ezt a mattot láttam, a későbbieket nem, s egyre magabiztosabban
kezdtem lépegetni a királyommal. Talán portszerűtlenségnek tűnik, hogy
nem adtam fel azonnal, mikor láttam a mattot. Azzal védekezhetem, hogy
nem elég a mattállást létrehozni, azt be is kell adni.!"
Mád, 1991.04.03. Hexasakk Híradó, 1991/I Rudolf László
Az oldalt készítette: ©BoSa Utolsó módosítás:2002.02.18.
|