Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Web: https://sites.google.com/view/zenepecsvarad

Zeneiskola Intézményegység BF2606

OM: 027287

7720 Pécsvárad, Kossuth L. u. 39-41.

Tel.: +36305621740

E-mail: zenepecsvarad@gmail.com

A Zeneiskola Intézményegység pedagógiai programja

Módosítva: 2024. augusztus

Módosította: Kovács-Madai Zsuzsanna, munkaközösség-vezető

1. Az alapfokú zeneoktatás jogszabályi alapjai

• -401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról

• 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról

• 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet a pedagógusok teljesítményértékeléséről

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

• 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról

• 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről

•  (aktuális) EMMI rendelet a tanév rendjéről

Útmutatók, kézikönyvek:

• "Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez" című dokumentum hatodik változata

• Önértékelési kézikönyv (alapfokú művészeti iskola)

• "Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez" című dokumentum

• Tanfelügyeleti kézikönyvek

2. Az intézményegység rövid bemutatása

Pécsvárad Zeneiskoláját 1976-ban alapították. Ez a művészetoktatási intézmény 2007-ig önálló épületben, önálló intézményként működött az önkormányzat fenntartásában, 

    utána azonban a zeneiskola is tagja lett az Általános Nevelési és Művelődési Központnak. Jelenlegi Zeneiskolánk 2013 óta a Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és AMI intézményegységeként, a Pécsi Tankerületi Központ fenntartásában működik. Intézményünk Pécsvárad és a környező települések alapfokú zeneoktatását látja el. Az intézményegység a székhely épületében működik. A székhely címe: 7720 Pécsvárad, Kossuth Lajos u. 39-41.

A szakmai alapdokumentumban meghatározott alapfeladat: nappali rendszerű, alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon; billentyűs-, akkordikus-, fafúvós-, kamarazene-, rézfúvós-,vonós- és zeneismeret tanszakon. 

Választható főtárgyak: furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, tenorkürt, harsona, tuba, hegedű, gordonka, gitár, zongora, harmonika, ütő.

Nagy hangsúlyt fektetünk az utánpótlás-szervezésre, növendéktoborzásra hangszerbemutató koncertek és nyíltórák szervezésével. A gyerekek a 6. életévük betöltését követően válhatnak a zeneiskola tanulójává. A zenetanulás lehetőségét 12 évfolyamon szervezi a zeneiskola.

Körülbelül 140 növendék tanul évente a zeneiskolában, jelenleg tíz kinevezett és négy óraadó pedagógus tanítja a növendékeket. Tantestületünk az elmúlt tanévekben hét új kollégával gyarapodott. Igazán színes, és kooperatív tevékenységekben aktívan részt vevő pedagógus közösség a miénk, ahol támogatják egymást mind a hagyományt-tisztelő és -őrző tanárok, mind a megújítást preferáló ifjabb pedagógusgeneráció képviselői. Tagintézmény-igazgató hiányában 2023. szeptembertől a munkaközösség-vezető irányítja a zenepedagógiai szakmai munkát mindaddig, amíg a tagintézmény-igazgatói álláshely betöltésre kerül.

A zeneiskola az intézmény székhelyén, a főépület tetőterében kapott helyet. Jelenleg hat kisebb méretű és két közepes méretű tanteremben folyik a tanulók zeneoktatása. A zenekari próbák számára jelenleg a Régi Városi Könyvtár nagyterme ad otthont. A tantermek száma és minősége nem teljesen megfelelő, de igyekszünk megteremteni minden lehetőséget az optimális feladatellátáshoz. Rendszeresen megrendezett hangversenyeinket az általános iskola könyvtárában vagy a város művelődési központjában tartjuk.

Az anyagi és tárgyi feltételek biztosításáról alapvetően a Pécsi Tankerületi Központ gondoskodik. Pályázatok készítésével és helyi támogatások befogadásával (szülők, önkormányzat, német nemzetiségi önkormányzat és civil szervezetek) fejlesztjük a tehetséggondozás feltételeit és programjait.

Alapfeladatunk fontos része a zenei tehetséggondozás: helyi, regionális és országos rendezvényeken közreműködő tanulók és együttesek felkészítése; hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása; kiemelkedően tehetséges tanulók gondozása; hangszerbemutató megrendezése, utánpótlásnevelés. Ezeken kívül: részvétel tanszaki hangversenyeken, növendékkoncerteken, hagyományos iskolai rendezvényeken, nemzetiségi műsorokon; szereplések helyi és környékbeli óvodákban, iskolákban, idősotthonokban, szociális intézményekben. Pécsváradon szinte egyetlen kulturális rendezvény sem képzelhető el a zeneiskolás növendékek közreműködése nélkül.

3. Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében

Elősegíti a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást.

• Hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez.

• Magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét.

• Biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. Élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezésformákat, amelyek a különböző művészeti ágakban ötvöződnek.

• Feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség.

• Megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői.

• Az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó- alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez.

• A nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozókat segíti abban, hogy megtalálják, megőrizzék és fejlesszék identitásukat, vállalják önmagukat, megmutassák a kisebbség értékeit, erősítsék a közösséghez való kötődésüket.

4. Célrendszere és funkciói

• A zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességének fejlesztésére, és biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

• A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

• Alakítja az esztétikai érzékenységet – nyitottság, igényesség, fogékonyság.

• Lehetőséget ad a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával.

• Megismerteti a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait.

  • Felkészít az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására.

  • Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát.

2. Az iskolában folyó általános nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei

1. Pedagógiai alapelvek

   • Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képesség- és készségfejlesztésen, tehetséggondozáson van.

   • A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. A tanár vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakozásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében.

   • Alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszenek, melynek jellemzői egyfelől az igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság.

   • Minden tanulónak biztosított az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetősége.

   • Kiemelten kezelik a tehetségek fejlesztését, a kreatív képességek kialakításához pozitív környezeti hatásokat (motivációs tényezőket: kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, szorgalom, kitartás, becsvágy) biztosítanak.

Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítik a megfelelő továbbtanulási irány, illetve életpálya kiválasztását. Alapvető értéknek tekintik a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetük megismerésének és megóvásának igényét, valamint más művészeti ágak, kultúrák, szokások megismertetését.

2. Pedagógiai célok

• Értékközvetítés, személyiségformálás a zene eszközeivel.

• Baráti kapcsolatok építése (szeretet, elfogadás, biztonság, megbecsülés, önbecsülés, mely alapvető szükségletei az embernek és az ember önmegvalósításának).

• Zenei képesség- és készségfejlesztés (értelmi, érzelmi, esztétikai).

• Önismeret, akaraterő fejlesztése.

• Együttműködési készség, kommunikációs képesség, segítőkészség, szolidaritásérzés, empátia fejlesztése.

• Egyénre szóló fejlesztéssel történő oktatás.

• Reális önértékelési képesség fejlesztése, önmaga elfogadása, egészséges önbizalom.

• A teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az esetleges kudarcot elviselő képességének fejlesztése.

• Önálló, önirányító önfejlesztés képességének fejlesztés (önálló gyakorlás).

• Az önkifejezés lehetőségének biztosítása (hangversenyeken való közreműködés).

• A problémák iránti érzékenység kialakítása, fejlesztése.

• Az oktatás tartalmi és módszertani közelítése a mindennapi élethez.

• A társművészetek befogadására, a különböző kultúrák értékei iránti nyitottságra nevelés.

• Esztétikai nevelés, ízlésformálás.

• A másság elfogadására való nevelés.

• A különböző képességű, fejlettségű, szocializáltságú tanulók felkészítése a további művészeti tevékenységre.

3. A nevelő-oktató munka feladata

   • Az  egyéni  képességekhez  igazodó  oktatás,  személyre  szóló  fejlesztés,  az  egyéni képességek kibontakoztatásának biztosítása.

   • Felelősségtudat, érzelemvilág, a kitartás képességének, fejlesztése.

   • A    tanuló    érdeklődésére,   a    tanár    és    a    pedagógus    közös    tevékenységére, együttműködésére épülő oktatás megvalósítása.

   • Problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönzés.

   • A zene és a társművészetek élményszerű megismertetése.

   • A tanuló verbális és nem verbális kifejező készletének gazdagítása.

   • Alkotásra ösztönzés.

A tehetségek felismerése, tehetséggondozás.

• Felkészítés szakirányú továbbtanulásra.

• A humánus magatartásminták, szokások erősítése, a jellem formálásával segíteni a tanulók személyiségének fejlődését.

• Az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igény képviselése.

• A saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránti fogékonyság.

• Az Európához való tartozás tudatának erősítése, a más kultúrák elfogadására való nyitottság fejlesztése.

• Folyamatos visszajelzést adni a tanulók tanulmányi előmeneteléről, szorgalmáról és magatartásáról.

3. Az iskolában folyó zenei nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei

1. A képzés nyújtson lehetőséget a zeneművészet területén

   • A zenei alapok megismertetésére (ritmus, kottaolvasás).

   • Egy hangszer ismeretének műkedvelő szinten való elsajátítására.

   • Minél változatosabb zenei tevékenységformákban való részvételre (kamara, zenekar, kórus).

   • Egyéni képességek megmutatása hangversenyeken.

   • Az egyetemes zenetörténet, azon belül a magyar zenei múlt megismerésére.

   • A magyar népzene, és más népek zenéinek megismerésére.

   • A  tanulók  az  élet  más  területein  elsajátított  ismereteiket,  készségeiket  a  zenei előadásokban is alkalmazni tudják.

   • Minél több élő és rögzített hangverseny, opera előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére.

   • Az önkifejezésre az improvizációs technikák alkalmazására.

   • A koncertszerű előadás, mint a művészi kommunikációs formának megtapasztalására.

   • A közös alkotómunka adta örömteli együttlét, a tanulók egyénileg és csoportosan hangversenyeken, egyéb rendezvényeken történő bemutatkozására.

   • A tehetséges tanulók részére a versenyzés lehetőségére, tehetségük kibontakoztatása érdekében.

• Az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a zenei tanulmányaik során hasznosítani is tudják.

2. Fejlesztési követelmények, feladatok az iskolánkban

• A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

• A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készségek, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

• A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.

• A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.

• Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.

• A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.

• A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.

• A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.

• A kortárs zene befogadására nevelés.

• A tanulók rendszeres zenehallgatásra nevelése.

• Az értékes zene megszerettetése.

• A tanulók zenei ízlésének formálása.

• A  tanulók  életkorának  megfelelő  zenei  tárgyú  könyvek,  ismeretterjesztő  művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.

• A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.

• Tehetséggondozás.   A   zenei   pályát   választó   tanulók   felkészítése   a   szakirányú továbbtanulásra.

• A tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

• A tanulók aktív társas muzsikálásra nevelése.

• Közreműködés a másik intézmények kulturális rendezvényein.

• Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

• Cserekapcsolatok  létesítése  hazai  és  –  lehetőség  szerint  –  külföldi  zeneoktatási intézményekkel, zenei együttesekkel.

3. A nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai

   • Játékközpontú cselekvésből az iskolai zenetanulási tevékenységébe való átmenet.

   • Személyre szóló fejlesztő programok kidolgozása, alkalmazása.

   • A zeneművészeti tevékenységgel magatartásformák kialakítása, erkölcsi, esztétikai érzék fejlesztése.

   • A művészeti korok zenei stílusának megismertetése a zeneszerzők művein keresztül.

   • Problémamegoldásra,   az   összefüggések   feltárására   ösztönző   feladatokra   épülő tananyag-feldolgozás.

   • A  céloknak  és  feladatoknak  megfelelően  kidolgozott  pedagógiai  módszerek  (pl.: hangszer-pedagógia, szolfézs-pedagógia) alkalmazása, illetve új módszerek kifejlesztése.

   • Hatékony tanulási módok alkalmazása (kooperatív tanulás, játékos tanulás, cselekvő tanulás, kompetenciaalapú tanulás stb.).

   • Gazdagítás, mélyítés, gyorsítás.

   • Versenyeztetés.

   • Zenei táborok, fesztiválok szervezése, azokon való részvétel, speciális fejlesztés.

   • Hangverseny-, kiállítás-, és színházlátogatások szervezése, a látottak közös értékelése.

   • Zenei előadásokon való részvétel, azok elemzése.

3.3.1. A mérési-értékelési rendszer szerinti visszajelzés a tanulók teljesítéséről.

3.3.2. Eltérő hangsúlyok a különböző képzési szakaszokban:

Előképző 1–2.

és alapfok 1–6. évfolyamain

továbbképző 7–10. évfolyamain

Célok

Képességek, készségek fejlesztése, kiemelten:

• érzékelés; megfigyelés;

• önismeret;

• kifejezés;

• problémamegoldás;

• kommunikáció;

• empátia;

• koncentráció;

• együttműködés közös játékban, gyakorlatokban,  produkcióban.

Képességek, készségek fejlesztése, tehetséggondozás, kiemelten:

• alkotás;

• művészi kommunikáció;

• egyéni feladatmegoldás;

• együttműködés az alkotófolyamatban;

• önértékelés.

Köznapi és alapvető zenei kifejezésformák megtapasztaltatása.

A zenének, mint művészi kommunikációs formának a megtapasztaltatása.

Indirekt ismeretközlés, képességfejlesztés.

A tudatosság kialakítása, fejlesztése valamennyi tevékenység során.

Feladatok

A zenei kommunikáció általános (köznapi) formáinak fejlesztése, gyakoroltatása.

Zenei, hangszertechnikai képzés.

Alapvető, a befogadást elősegítő zenei, hangszerismeretek közvetítése.

Speciális, a zenei előadást, játékmódot elősegítő zenei ismeretek közvetítése.

Eszközök és eljárások

A zenei, hangszertechnikai ismereteket elősegítő módszerek alkalmazása.

A művészi előadásmódot, az önálló tanulást, önfejlesztést elősegítő módszer alkalmazása.

Csoportos (kamarazene, zenekar) és egyéni tanulás (gyakorlás), feladatvégzés.

Kamarazenei, zenekari zenei tevékenységre koncentrált képzés, szólisztikus, művészi előadásmódot fejlesztő módszerek alkalmazása.

A tanári irányítás túlsúlya.

Minél több önálló munka lehetősége.

A tanulói munka folyamatos egyeztetése, tanári értékelése.

A tanuló önértékelésre ösztönzése.

4. Tárgyi feltételek 

A nevelő-oktató munka tárgyi feltételei a helyiségek, azok berendezési tárgyai és a tanszakok speciális taneszközei, mindenben megfelelnek a jogszabályi előírásoknak.

A  pedagógiai  program  végrehajtásához  szükséges  eszközök  és  felszerelések  jegyzékét  az alapfokú művészetoktatás tekintetében a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4. melléklete tartalmazza. Ennek, valamint a helyi tantervi program speciális szükségletei alapján a következők szükségesek az iskola eszköztárába.

1. Az intézmény épülete

   • Fejlesztési célkitűzések:

• A zeneiskola tantermei számának növelése.

• Tanári szoba kialakítása.

• A tantermek karbantartása

  • Bútorzat:

• A tanszakok megfelelő, de elöregedett állapotú bútorzattal rendelkeznek. 

  • Eszközök:

• A tanszakok működésének alapvető hangszer, technikai és szemléltető eszközei biztosítottak, de folyamatos fejlesztésre szorulnak. 

  • Könyvtár:

• Általános iskolánk könyvtárral rendelkezik. A zeneiskolának nincs a művészetoktatás feltételeihez igazodó kotta és könyvtára. A meglévő könyv és kottaállományt a tantermekben tároljuk. A könyv és kottaállomány bővítés folyamatos.

4. Pedagógusok iskolai feladatai

1. Neveléssel – oktatással kapcsolatos feladatok

• Órarendszerinti zenei nevelés-oktatás.

• A zenei művészeti nevelés mellett az általános művészeti nevelés.

• Az egyéni és csoportos tantervek, tematikus tervek, óratervek elkészítése tanévenként.

• Tanulók felkészítése hangversenyekre, versenyekre, zenei közreműködése

• Tanulók kísérése a rendezvényekre, felügyelet a rendezvényeken.

• Adminisztratív feladatok ellátása, napra készen.

• Felkészülés a tanórákra.

• Tehetséggondozás.

• Továbbképzések keretében fejleszti tudását, bővíti ismereteit.

2. Az iskola működésével kapcsolatos feladatok

   • Részt vesz az iskolai értekezleteken.

   • Részt vesz az iskolai programok szervezésében.

   • Ötleteivel, javaslataival segíti, fejleszti az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, az iskola működését.

   • Pályázatok írásában, pályázati projektek megvalósításában közreműködik.

   • Megismeri az iskola működését szabályozó törvényeket, rendeleteket, belső szabályzatokat.

   • Aktívan közreműködik az iskola belső szabályzatainak módosításában, fejlesztésében.

   • Részt vesz a belső önértékelési feladatokban.

   • Ügyel az iskolai rendre, fegyelemre, a törvényes működésre.

   • Magatartásával példát mutat a tanulóknak iskolán kívül is.

3. Az iskola partnereivel kapcsolatos feladatok

1. Partnerek meghatározása

• Tanulók

• Szülők

• Pedagógusok

• Más közoktatási intézmények pedagógusai

• Az iskola beszállítói

• A fenntartó képviselői

• Egyéb szakmai szervezetek

2. A partnerekkel kapcsolatos feladatok

• A pedagógus napi kapcsolatot tart a tanulókkal, szülőkkel, közvetlen munkatársaival.

• Szükség esetén tájékoztatást kér és tájékoztatást ad a tanuló közismereti iskolájában tanító pedagógusoknak a tanuló munkájáról, a tanuló nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatokról.

4. A pedagógusok kapcsolattartásának formái, és továbbfejlesztésének lehetőségei

   1. A szülőkkel kapcsolatos feladatok

• A  tanulókkal  kapcsolatos  kérdésekben  a  szülők  érdekeit  képviseli  és  védi  a  Szülői Munkaközösség.

• A szülői munkaközösség létrehozásának elősegítése.

• A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.

• Éves munkaterv szerint legalább egy szülői értekezlet, valamint rendszeres találkozók biztosítása a pedagógusokkal. Az ezen felül szervezett alkalmakról az érintetteket külön tájékoztatni kell írásban, értesítőben, telefonon, interneten.

• A szülői véleménynyilvánítás változatos lehetőségeinek megteremtése (fórumok, kérdőívek, interjúk).

• Tájékoztatás az iskola hosszabb távú célkitűzéseiről, pedagógiai programjáról, illetve éves programjáról.

• A  szülők  meghívása  a  nyílt  napokra,  vizsgákra,  bemutatókra,  iskolai  rendezvényekre, tanulmányi kirándulásokra.

• A szülők bevonása az iskolai rendezvények szervezésébe.

2. A tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

• A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról:

• az  iskola  székhelyén  és  telephelyén  tanító  zenepedagógus  és  a  főtárgyi  szaktanár folyamatosan tájékoztatja;

• a tanulók egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják a szülőket (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban);

3. Szülők és pedagógusok együttműködésének formái

   • Szülői munkaközösség működtetése, működése:

   • A szülői munkaközösség munkáját a szervezeti és működési szabályzata szerint végzi.

   • Az iskolavezetés közvetlen kapcsolatot – a szülők által választott – szülői munkaközösséggel tart.

   • A szülői munkaközösség a szülők és tanulók érdekeit képviseli az iskolavezetés felé.

• A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével.

  • Szülői értekezlet:

• Minden tanév kezdetekor az intézményvezető tanévnyitó szülői értekezletet tart.

• Elsősorban növendékhangversenyekhez kapcsolódóan, valamint a kiemelt rendezvények – külföldi utak, zenei táborok, versenyek – esetén, és szükség szerint kerül összehívásra, melynek keretében összegzést ad a tanulók előmeneteléről, és kijelöli a további nevelési és oktatási célokat.

  • A szülők tájékoztatása:

• Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról.

• Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól.

• A helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról.

• Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról.

• A növendékek és együttesek (kamaracsoportok, zenekarok, kórus) céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról.

  • A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé:

• Gyakorisága: folyamatos, tanáronként és iskolai szinten.

• Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet összehívása (külföldi utazás, rendezvények, stb.).

• A szülői értekezleteken az iskola részéről részt vesznek a tanszak tanárai, tanszakvezetők, az intézményvezető vagy helyettesei.

  • Fogadóóra:

• Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.).

  • Nyílt tanítási napok:

• Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő–oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák folyamatát, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

• Nyílt tanítási nap valamennyi növendékhangverseny hangversenytermi főpróbája.

• A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

  • Írásbeli tájékoztató:

• Feladata a szülők tájékoztatása a gyermekeik tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai programokról. Eszköze a tájékoztató füzet, a postával kézbesített levél, a faliújság, elektronikus levél, az iskola honlapja.

  • Iskolai hangversenyek, rendezvények.

  • Versenyekre, fellépésekre való szülői kíséret, alkalmi beszélgetések.

4. Együttműködés fejlesztése

• Az egészséges pedagógus-diák és pedagógus-szülő kapcsolatot a diákönkormányzat és a szülői szervezet aktív működése jelenti. Elsődleges cél ösztönözni az ilyen irányú – az iskolai demokratizmus kiterjedését jelentő – kezdeményezéseket.

• Szülők és diákok rendszeres tájékoztatása az intézménnyel kapcsolatos eseményekről, fejlesztésekről, átalakításokról, eredményekről. Véleményük rendszeres kikérése, melyeket a megfelelő fórumokon elmondhatnak.

• Működésüket, munkájukat tanterem és eszközök biztosításával is támogatjuk.

5. Esélyegyenlőségi program

   1. Fenntartói rendelkezések

Az intézmény nem rendelkezik önálló esélyegyenlőségi programmal, mert a fenntartó gyakorolja és szabályozza a kapcsolódó jogokat és az általa készített dokumentum kiterjed valamennyi intézmény valamennyi alkalmazottjára.

2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Az alapfokú művészeti iskola önkéntes, egyéni motivációt kívánó nevelési-oktatási formája eleve kiszűri, vagy sokszor el sem juttatja a zenetanuláshoz azokat a gyermekeket akik beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdenek. Ugyanakkor mással nem pótolható lehetőség adódik – szintén a sajátos, egyénre szabott nevelési–oktatási forma miatt – arra, hogy az SNI-s és hátrányos helyztű tanulók fejlesztő segítséget kapjanak. Erre a feladatra a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás során van lehetőség.

Tapasztalatok szerint ezek a tanulók könnyen beilleszkednek, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéniségek és képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári   hozzáállásnak,   az   együtt alkotásnak   és   a   gyakori   rendezvényeknek   köszönhető.

Ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. Ezeket a jelenségeket az alapfokú művészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülői konzultációkkal, egyéni teljesítményütemezéssel, a személyiséghez illő téma- és technikaválasztással meg lehet oldani.

Tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekből adódó problémákat kezelni lehet az alapfokú művészetoktatásban is.

Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatásban résztvevő gyerekek sokkal jobban teljesítenek a közismereti iskolákban, mint a művészeti tanulmányik megkezdése előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A művészettel foglalkozó gyerekek gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák, kimuzsikálják” magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek, valamint a tanulási kudarcok kezeléséhez is segítséget kapnak a művészettől.

3. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése

5.3.1.  A hátrányos helyzet leküzdését segítő tényezők

• Család: a zeneiskola nélkülözhetetlen partnere. Az iskola és a család között a legfontosabb kapocs a gyermek. Az ő fejlődése, érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. A család, amikor a zeneiskolát választja, megtiszteli a  bizalmával. Ennek kell megfelelni magabiztos szaktudással, korrekt, kulturált és toleráns magatartással bizonyítva, hogy a tanárok személyisége számukra a lehető legjobb választás volt.

• Személyes kapcsolat, családias légkör: pedagógussal, tanuló társakkal, szakmai csoportokkal. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében többször előfordulnak a deviáns viselkedési formák. Családias légkörrel, beszélgetéssel, kiemelkedő feladatokkal történő megbízással ezek a helyzetek kezelhetőek. Feladatmegoldásaikban még jobban kell ügyelni a fokozatosság elvére.

• Tananyag, hangszerek biztosítása: A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepe van annak a lehetőségnek, hogy jó minőségű hangszerek, kották biztosítva vannak az oktatáshoz.

• A közösség hátránykompenzációs hatása: Minden tanuló részt vehet a zenekarok, kamaracsoportjok és kórus munkájában. A közös művészi munka és élmény is segít leküzdeni a tanulók közti esélyegyenlőségi különbségeket.

• Anyagi támogatás: A művészeti nevelés-oktatás térítésköteles oktatási forma. A hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI-s gyermekek részére lehetőség van a térítési díj

csökkentésére, illetve a mentesség biztosítására. A törvény és a fenntartói rendelkezés lehetővé teszi, hogy kérvény benyújtásával, a szociális helyzetet igazoló dokumentumok csatolásával, különböző fokozatú kedvezményt kapjanak a térítési díjból, illetve tandíjból. Az ideiglenes nehézségekkel küszködő családoknak lehetőségük van a részletfizetésre.

6. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az intézményegységben

   1. A feladatokat meghatározó tényezők

      • Az ifjúságvédelmi felelős alkalmazását a törvény nem teszi kötelezővé a művészeti iskolákban.

   2. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátása

      • A feladatok illeszkednek a közismereti iskolák rendjéhez.

      • Probléma, konfliktus megjelenése esetén először a nevelőtestületen belül kell megoldani a problémát.

      • A probléma feltárásába és az útkeresésben a szülők bevonása elkerülhetetlen.

      • Folyamatos   a   kapcsolat   a   tanuló   általános-,   illetve   középiskolájával.   (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, vezetők).

7. Környezeti nevelési és egészségnevelési program

   1. Környezeti nevelés

1. Helyzetkép

• Külső környezet: Az intézmény Pécsvárad szívében található. Hatalmas udvarral rendelkezik, mely alkalmas a sportolásra, programok szervezésére is. Az udvarban meglévő környezeti értékek – fák, bokrok – megóvása, illetve ezek pótlása kiemelt feladat.

• Belső  környezet:  Az  épület  és  környezetének  tisztasága  elsődleges  szempont,  mivel  a művészeti neveléshez az esztétikai nevelés is hozzátartozik.

• Fontos az ízléses, egyszerű, de egészséges környezetet kialakítása.

• Cél, hogy a tanulók mindig tiszta, rendes, balesetmenetes környezetben tanulhassanak.

2. Környezetvédelmi elvárások és megvalósulásuk

• Egészséges, esztétikus környezet biztosítása az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozóknak.

• A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele.

• Energiatakarékos magatartáskövetés (árammal, fűtéssel).

3. Humán erőforrás szerepe a környezetvédelemben

• Az intézményben dolgozó pedagógusok példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét.

• A belső erőforrás fontos tényezője a családias légkör.

• 
  

8. Az iskola ellenőrzési rendszere

   1. Az intézmény pedagógiai munkájának ellenőrzése

1. Célja

• A végzett munka értékelése, a nevelés-oktatás eredményességének megítélése, a működés jogszerűségének vizsgálata és biztosítása.

• A  folyamatos  belső  ellenőrzés  megszervezéséért,  hatékony  működéséért  a  zeneiskola intézményegység-igazgatója, vagy ennek hiányában az iskola igazgatója a felelős.

2. Ellenőrzési terv

• Az iskola ellenőrzési terve szerint történik az ellenőrzés a működés különböző szintjein.

• Az ellenőrzés lebonyolításának legfontosabb szabálya a tervszerűség.

• Az ellenőrzési tervet az iskola Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza

• az ellenőrizendő területek, szaktárgyak, szervezeti egységek,

• az ellenőrzés célja (témaellenőrzés, célellenőrzés, utóellenőrzés),

• az ellenőrzés jellege,

• az ellenőrzés formája,

• az ellenőrzést végző személy, személyek megjelölése,

• az ellenőrizendő időszak megjelölése (kezdő és befejező időpont),

• a programot, tervet kiadó vezető aláírása.

3. Az ellenőrzés szerepe

   • A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét, az intézmény egész tevékenységét.

   • Biztosítja az ellenőrzés során felmerülő hibák, helytelen intézkedések kellő időben történő feltárását, fokozza a munka hatékonyságát.

4. Az iskola belső ellenőrzésének követelményei

   • Segítse elő a nevelés-oktatás hatékonyságának javulását.

   • A tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól.

   • Segítse elő a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legészszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét.

   • Támogassa a  helyi  kezdeményezéseket, ugyanakkor  kellő  időben  jelezzen  az  intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, helytelen intézkedésekre, hibákra. Az  ellenőrzés  tartsa  tiszteletben  a  nevelők  módszertani  önállóságát,  ezáltal  az  elért eredmények tükrében értékelje tevékenységüket.

5. Az ellenőrzés szintjei

• Intézményegység-igazgatói

• Kijelölt pedagógusok egy-egy feladatnál.

• Az ellenőrzést végzőknek jelentési és beszámolási kötelezettségük van az Intézményegység- igazgató felé.

6. Az ellenőrzés jellege

• időszakos,

• állandó,

• kiemelt,

• speciális,

• bejelentett,

• bejelentés nélküli,

• alkalomszerű.

7. Az ellenőrzés formái

• Az ellenőrzés formáinak megválasztás függ az ellenőrzés területétől és az ellenőrzés céljától.

• Az ellenőrzés tapasztalatairól a pedagógus teljesítményértékelésekor készül feljegyzés, illetve egy-egy szélesebb körű vizsgálat alkalmával:

• tanítási óra,

• tanórán kívüli tevékenység,

• beszámoltatás, kiállítások, előadások, hangversenyek,

• írásos dokumentumok vizsgálata,

• eredményvizsgálatok, felmérések,

• helyszíni ellenőrzések.

8. Szakmai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok

• Nevelő-oktató munka ellenőrzése: óralátogatás, hangverseny látogatás.

9. Működéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatok

• Egyeztetés a gondnokkal, aki a technikai alkalmazottakat felügyeli.

• Az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése.

• Folyamatos kapcsolattartás a fenntartóval.

9. Az intézményben folyó pedagógiai munka értékelése, mérése

   1. Értékelés

1. Célja

• Az  értékelés  alapját  az  ellenőrzés  során  szerzett  tapasztalat  jelenti,  a  végzett  munka eredményeinek (jó és fejleszthető) számbavételével.

• Minden tanuló egyéni értékelést kap.

• Az értékelés célja a jobbítás és az ezzel kapcsolatos újabb feladatok meghatározása.

2. Általános értékelési formák

• Beszámolók (nevelőtestületnek, fenntartónak).

• Egyéni vagy tanszaki megbeszélések.

• Minősítések, teljesítményértékelés (dolgozói).

• Értekezletek (osztályozó, év végi, félévi, nevelési).

3. Az értékelés gyakorisága

• Szóbeli: folyamatosan a tanév során.

• Írásbeli: havonta, félévkor, tanév végén.

2. A mérés

   1. Pedagógus teljesítményének mérése

• A belső önértékelés keretén belül történik meg a pedagógusok és igazgatók értékelése, melyet 2024. szeptembertől az új TÉR ( teljesítmény értékelési rendszer) alapján végez minden köznevelési foglalkoztatott pedagógus, a Kréta felületen az oktatási hivatal által közzétett szabályzat szerint.

2. Mérés eszközei:

• Tehetséggondozás: A tehetséges tanulókkal való eredményes foglalkozás is a mérés egyik szempontja.

• Versenyeredmények: A pedagógus munkájának kézzelfogható eredménye, ha a tanítványa eredményesen vesz részt a megyei, regionális, országos, és nemzetközi versenyeken.

• A tanulók közreműködése zenekarokban, hangversenyeken, különböző rendezvényeken. A tanulók gyakori szereplése a pedagógus aktivitásának mérőeszköze.

• A pedagógus tanítványainak vizsgaeredménye, továbbá a tanév végi osztályátlaga, a tanéves hiányzások mennyisége is méri a pedagógus munkáját.

• Pedagógus  nevelésen-oktatáson  kívüli  tevékenysége:  önképzés,  művészeti,  társadalmi, szaktudományos tevékenység.

3. Pedagógus életpálya modell

   1. Önértékelés

      • Pedagógus önértékelése: Az igazgató, és a pedagógusok maguk értékelik a pedagógus nevelő-oktató tevékenységüket, melynek eredménye az Oktatási Hivatal által működtetett és támogatott informatikai rendszerben kerül rögzítésre. Az önértékelés területei a nyolc pedagógus     kompetencia.     Módszerei     és     eszközei:     dokumentumelemzés,     óra-

/foglalkozáslátogatás, interjú, kérdőív.

• Intézmény-igazgató önértékelése: Az öt éves vezetői ciklus második és negyedik évében kerül sor az intézményvezető értékelésére, a vezetői önértékelés öt területének alapján. Eredménye az Oktatási Hivatal által működtetett és támogatott informatikai rendszerben kerül rögzítésre. Módszerei és eszközei: dokumentumelemzés, kérdőíves felmérés (vezető, nevelőtestület, szülői), interjúk (vezetővel, munkáltatóval, vezetőtársakkal.

• Intézmény önértékelése: Ötéves ciklusokban, egy alkalommal történik, az intézményi önértékelés 7 területe alapján. Eredménye az Oktatási Hivatal által működtetett és támogatott informatikai rendszerben kerül rögzítésre. Módszerei és eszközei: dokumentumelemzés, a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése, elégedettségmérés, interjú (vezetővel, pedagógusok képviselőjével, szülők képviselőjével).

2. Tanfelügyeleti ellenőrzés

   • Meg kell, hogy előzze a belső önértékelés.

   • Eredménye a pedagógus minősítésekor figyelembevételre kerül.

   • A pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzése és értékelése:

• Ellenőrzésre kerül, hogy hogyan valósulnak meg a gyakorlatban, a képzés folyamatában kimeneti követelményként megfogalmazott kompetenciák.

• A pedagógiai munka értékelése a nyolc pedagógus kompetencia alapján történik.

• Az    ellenőrzés módszerei: dokumentumelemzés, óra/foglalkozáslátogatás,    interjú pedagógussal, vezetővel.

• Ellenőrzés szakaszai: előzetes felkészülés, helyszíni ellenőrzés, ellenőrzés lezárása.

  • Intézményegység-igazgató tanfelügyeleti ellenőrzése és értékelése:

• Ellenőrzésre kerül: vezetői munka és a pedagógiai munka ellenőrzése.

• Az intézményegység-igazgató értékelése az 5 kompetencia alapján történik.

• Az ellenőrzés módszerei: dokumentumelemzés, interjú a vezetővel, vezetőtársakkal.

• Az ellenőrzés szakaszai: előzetes felkészülés, helyszíni ellenőrzés, az ellenőrzés lezárása.

• Intézmény tanfelügyeletei ellenőrzése és értékelése:

• Ellenőrzésre kerül: pedagógiai munka folyamata, a tanulók helyzete, az intézmény, mint szervezet.

• Az intézmény értékelése a 7 kompetencia alapján történik.

• Az ellenőrzés módszerei: dokumentumelemzés, interjú az intézmény-igazgatóval, a pedagógusok képviselőjével, a szülői képviselettel, az intézmény infrastruktúrájának folyamatos megfigyelése.

• Az ellenőrzés szakaszai: előzetes felkészülés, helyszíni ellenőrzés, az ellenőrzés lezárása.

3. Pedagógus minősítése

• Pedagógus életpálya szakaszai:

• Gyakornok (2 év szakmai gyakorlattal)

• Pedagógus I. (8-11 év szakmai gyakorlattal)

• Pedagógus II. (14 év szakmai gyakorlattal)

• Mesterpedagógus (14 év szakmai gyakorlat után)

• Kutatótanár (14 év szakmai gyakorlat után)

  • Kötelező minősülési szakaszok:

• Gyakornok → Pedagógus I. (kötelező minősülés)

• Pedagógus I. → Pedagógus II. (nem kötelező minősülés)

• Pedagógus II. → Mesterpedagógus (nem kötelező minősülés)

• Pedagógus II vagy mesterpedagógus → Kutatótanár (nem kötelező minősülés)

  • Minősítés a 8 pedagógus kompetencia alapján történik.

  • Minősítés módszerei:

• Pedagógus portfólió értékelése.

• Óra/foglalkozás látogatás értékelése.

• 
  

10. A tanulói jogviszony, a tanulói jogviszony létesítése

    1. Feltételei

       • A tanulói jogviszony a zeneiskolával a beiratkozással jön létre.

       • A tanuló az intézménybe tanulmányainak megkezdése előtt iratkozik be, majd minden tanév megkezdése előtt megerősíti – jelentkezési lappal – tanulmányainak további folytatását.

1. Az iskolával, első alkalommal tanulói jogviszonyt létesítő gyermekekre vonatkozó szabályok

• 6. életévét betöltött gyermek létesíthet a zeneiskolával tanulói jogviszonyt.

• A jelentkező egy közismereti iskolával tanulói jogviszonnyal rendelkezzen (általános iskola, középfokú iskola).

• A felvételi: zenei alapképességek: zenei hallás, ritmusérzék és a mitiváció vizsgálata.

• Beiratkozási lap és nyilatkozat benyújtása (kiskorú tanuló esetén szülői aláírással).

2. Beiratkozás

• Az iskolával, első alkalommal tanulói jogviszonyt létesítő gyermekekre vonatkozó szabályok:

• A tanszak szaktanárának javaslata a felvételre.

• A tanuló adatait tartalmazó beiratkozási lap és nyilatkozat benyújtása.

• A bizonyítvány és az iskolai értesítő könyv nyomtatványok kifizetése.

  • Az iskolával már tanulói jogviszonyban álló tanulókra vonatkozó szabályok:

• Érvényes bizonyítvány.

• A tanuló adatait tartalmazó beiratkozási lap és nyilatkozat benyújtása.Az iskolai értesítő könyv nyomtatvány kifizetése.

3. Beiratkozási rend

• A beiratkozás időpontja a helyi médiákban és az iskola honlapján

  • Web:    https://sites.google.com/view/zenepecsvarad

  • Facebook:    https://www.facebook.com/ZenePecsvarad

kerül kihirdetésre.

• Minden év májusban kerül megszervezésre a beiratkozás. Pótbeiratkozási lehetőség minden év szeptember 1. hetében.

• A beiratkozás helyszíne a zeneiskola.

• A beiratkozás menete:

• A  beiratkozó  tanuló  (kiskorú  esetén  a  gondviselője)  kitölti  a  beiratkozási  lapot  és nyilatkozatot.

• A beiratkozást végző pedagógusok felvezetik a tanuló adatait – az erre a célra rendszeresített

– beiratkozási nyomtatványra. Az adatok a tanuló érvényes bizonyítványa, és személyes okmányai alapján kerülnek megállapításra.

• A beíratást végző pedagógus bevételezi a – következő tanévben használatos – zeneiskolai értesítő könyv árát, kezdő tanuló esetén a bizonyítványkönyv árát is.

2. Felvétel az iskola évfolyamaira

Az iskola 1. előképző és 1. alapfokú évfolyamára jelentkezés életkori feltételei:

1. az előképző 1. évfolyamára azok a tanulók jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében töltik be 6. , továbbá a szaktanár javasolja a tanuló felvételét az általa vezetett szakra vagy 7. életévüket;

2. Az alapfok 1. évfolyamára azok jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében töltik be 8. vagy 9. életévüket.

3. Az alapfok 1. évfolyamát azok is megkezdhetik, akik az előképzőt sikeresen elvégezték.

• A tanulók felvételéről az intézményegység – igazgató dönt.

4. Az iskolába jelentkező tanulót felvételi bizottság hallgatja meg, osztályzattal értékeli, amely alapján javaslatot tesz a gyermek felvételére, vagy felvételi kérelmének elutasítására, illetve a tanuló évfolyamba sorolására.

5. Ha a tanuló az iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt az iskola helyi tantervében az adott évfolyamra meghatározott követelmények figyelembevételével, majd javaslatot készít az igazgatónak a tanuló évfolyam- és évfolyamba sorolását illetően.

6. A meghallgatás és a különbözeti vizsga feladatait tanévenként a tanszakvezetők a szaktanárokkal egyetértésben állítják össze a következő típusok szerint:

• zenei hallás

• ritmusérzék

• dallamfelismerés

• memória fejlettség

• hangszeres alkalmasság, hangszerismerete, készségek, képességek

7. A hangszeres felvételi alkalmával mindezek mellett A választott, vagy javasolt hangszerhez tartozó fizikális, manuális készségek vizsgálata.

8. Ha a tanuló más alapfokú művészetoktatási intézményből kéri átvételét, akkor bizonyítványába bejegyzett elvégzett évfolyamai alapján kerül besorolásra a megfelelő évfolyamba, illetve csoportba. Ha a kötelezően, illetve a szabadon választott tantárgya módosul, a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie az iskola helyi tantervében az adott évfolyamokra meghatározott követelmények alapján.

3. Szülői írásbeli kérésre, a tanuló alkalmassági vizsgálata után – a következő tanévtől kezdhet másik hangszert tanulni.

4. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

1. . Tanév teljesítése:

• A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.

• Ha tanév végén a tanuló teljesítményére elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet, vagy évfolyamot ismételhet.

• A tanuló kérelmezheti, hogy több évfolyam tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget osztályozó vizsga letételével.

• Az iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra az léphet, aki – a jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett.

• Az iskola magasabb évfolyamára lépés egyik alapfeltétele a foglalkozások rendszeres látogatása. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanulók mulasztásainak igazolásával kapcsolatos szabályozásokat az iskola szervezeti és működési szabályzata és házirendje tartalmazza.

• A tanuló egy tantárgyból egy alkalommal térítési díj megfizetésével ismételhet egy évfolyamot. Azonos évfolyam másodszori megismétlése csak tandíj fizetéssel lehetséges.

• Egyéb esetekben az idevonatkozó hatályos jogszabályok az irányadóak.

11. A zeneiskolai beszámoltatás, a számonkérés rendje

1. Házi feladat

   1. Hangszeres foglalkozások (egyéni oktatás)

• A tanulók házi feladata gyakorlati feladat, rendszeres otthoni gyakorlás.

• A tanuló képességeinek, szorgalmának, valamint a helyi tantervben meghatározottak figyelembe vételével határozza meg a pedagógus a tanuló otthoni feladatát.

• A tanórán végzett feladatok, valamint a házi feladat az üzenő füzetbe kerül bejegyzésre.

2. Hangszeres csoportos foglalkozások (kórus, kamarazenekar, zenekar)

• A csoportos hangszeres, énekes foglalkozások tanórai anyagát a foglalkozásvezető pedagógus határozza meg, a tanéves tanterv alapján.

• A tanuló házi feladata a saját szólamának otthoni gyakorlása, hogy a legjobb tudásának megfelelően, és felkészülten közreműködjön a zenei/ének együttesben, ezzel is elősegítve a zenei együttes sikeres munkáját, fellépéseit.

3. Elméleti csoportos foglalkozások (szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom)

• Az elméleti tantárgyak tananyaga a tanéves tantervben kerül meghatározásra, a tanítási órákon kerül feldolgozásra.

• A feladatok meghatározásánál figyelembe veszik a pedagógiai program ide vonatkozó előírásait, a tanulók évfolyamát, az évfolyam követelményeit, valamint a tanulócsoport képességeit.

• A házi feladat a tanórán végzett tananyag otthoni feldolgozása.

A házi feladat írásbeli és szóbeli feladatokból áll. Mennyisége a tanulók korosztályához, valamint a feldolgozandó tananyag mennyiségéhez igazodik.

2. Beszámoltatás, számonkérés

   1. Egyéni tanítási órán történő számonkérés

A tanuló az otthoni gyakorlás eredményét a tanórán bemutatja a pedagógusnak, melyet a pedagógus értékel, és további aprólékos munkával dolgozzák ki a zeneműveket, hogy azok a tanuló legjobb tudása és képessége szerint szólaljanak meg.

2. Csoportos foglalkozásokon történő számonkérés

• A tanulók közösen és egyenként is bemutatják az otthoni munkájuk eredményét. Az egyéni felmondásokat a pedagógus érdemjeggyel és szövegesen is értékelheti.

• Az írásbeli feladatokat a pedagógus leellenőrzi, és értékeli szóban vagy érdemjeggyel.

3. Dolgozatírás

• A csoportos elméleti foglalkozásokon a tanulók témazáró dolgozat írásával adnak számot az elsajátított ismeretekről, melyet a pedagógus osztályzattal értékel.

4. Növendékhangversenyek, próbák, előadások

• Az egyéni és csoportos hangszeres foglalkozások eredményét a tanulók növendékhangversenyek alkalmával mutathatják be, melyet a pedagógusok szóban értékelnek. 

• Egy tanévben 2 tanszaki hangverseny megtartása kötelező az iskola könyvtárában minden osztályban, mely nyilvános minden érdeklődő számára. A növendékek 1-2 műsorszámot adnak elő ilyenkor, melyből legalább egy zongorakíséretes előadási darab,

• Minden hangversenyt megelózóen, közös próbára és főpróbára kerül sor a szakteremben, és a hangverseny helyszínén.

• Ezen kívül számos vegyes hangszeres, tematikus vagy ünnepekhez kapcsolódó hangversenyen játszanak a növendékek a tanév során. Ezzel a szereplési gyakorlást, önbizalom növelést, helyes önértékelést segítjük elő.

• Az aktuális éves munkatervben rögzítésre kerül, hogy a nagy rendezvényeinken,( mint például a Tanévnyitó hangversenyen, Zene világnapján, a Jótékonysági hangversenyen és bálon, az Ünnepi Karácsonyi hangversenyen ,a Zenei-KI-MIT-TUD-on és az évzáró hangversenyünkön) milyen kisebb vagy nagyobb csoportos kamarazenei, kórus, vagy zenekari produkciókban és formációkban szerepelnek a növendékek és a tantestület.

5. Vizsga

• Egy tanítási évben végzett tanulmányok eredményéről tanévzáró vizsgán adnak számot a tanulók, az egyéni és csoportos foglalkozások anyagából.

• Vizsgák követelményei és témakörei:

• Hangszerenként és évfolyamonkén tanév végén május-júniusban kerül megrendezésre az osztálytermekben, a szaktanár, meghívott szaktanár és munkaközösség-vezető jelenlétében.

• A hangszeres vizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kerül számonkérésre.

• Az vizsga feladatait a követelmények alapján az intézmény oly módon állítja össze, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása.

• A követelményeket, vizsgaanyagot minden esetben a szaktanár írja elő, minden osztályban előadásra kerül: egy skála, egy szóló mű ( etűd, gyakorlat, vagy gyermekdal), egy kamaramű a tanárral vagy növendéktárssal, és egy zongorakíséretes előadási darab. Megítélére kerülnek a következő készségek :

• hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készségek, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

• A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.

• A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.

• Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.

• A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.

• A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.

• A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.

• Az elméleti tantárgyakból a tanulók szóbeli és írásbeli vizsgát is tesznek.

• Az egyéni és csoportos hangszeres tantárgyakból a tanulók gyakorlati vizsgát tesznek.

• Az egyéni hangszeres, és a csoportos elméleti vizsgát érdemjeggyel értékelik a pedagógusok, mely beszámít a tanuló tanév végi tanulmányi eredményébe.

• A vizsgára bocsájtás feltételei:

• Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

• Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

• A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak a tanuló csak azt választhatja, amelyet legalább százharmincnyolc órában tanult, valamint a választott tantárgyból az évfolyamokra előírt követelményeknek eleget tett.

• A művészeti alapvizsga és záróvizsga tantárgyai:

• főtárgy: hangszer, 

• szolfézs

• zeneelmélet

• zeneirodalom-zenetörténet

• Az alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai, meghatározásának módja:

• Az alapvizsga és záróvizsga követelményeit, az erre épülő konkrét vizsgafeladatatokat – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészeti nevelés követelményei és tantervi programja, valamint a pedagógiai program tantárgyanként meghatározottak figyelembevételével kerül meghatározásra. 

• Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

• Azoknál a vizsgatantárgyaknál, amelyeknél a vizsga tartalmában csoportos gyakorlatsor szerepel, a tanulóknak – a szaktanár által megadott kötelező elemek felhasználásával összeállított – begyakorolt gyakorlatsort kell önállóan, csoportos formában bemutatniuk.

• A vizsga tantárgyait a művészeti ágak és ezen belül tanszakok - főtárgyai és kötelezően választható, vagy választható tárgyai alkotják. A művészeti záróvizsga elméleti feladatai a főtárgyhoz, vagy a kötelezően választható tárgyhoz kapcsolódó elméleti témakörökből is összeállíthatók.

• Vizsgabizottság:

• A vizsgázókat vizsgabizottság hallgatja meg és értékeli.

• Elnöke: az intézményegység- igazgató vagy az általa kijelölt szaktanár.

• Tagjai: 2 fő, akiket az intézményegység-igazgató jelöl ki.

• Kérdező tanár: a tanuló felkészítő tanára.

• A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése:

• A vizsgabizottság a vizsgatárgyaknál meghatározott értékelési szempontsor alapján minősíti a tanuló teljesítményét.

• A tanuló teljesítményét az alapvizsgán és a záróvizsgán, vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni.

• A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzata a döntő.

• Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.

• Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

• Az alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés:

• Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

12. A képzés kimenetele

    1. Tanulmányi vizsgák

       1. Vizsga tanévenként

• A tanulók minden tanév végén vizsga keretében adnak számot tudásukról, melynek követelmény szintje az adott tantárgy, adott évfolyam követelmény szintjének felel meg.

•  Művészeti alapvizsga

• Az alapfokú évfolyamok befejeztével tehető le, mely feltétel a továbbképző évfolyamokba lépéshez.

• Követelményszint: az alapfok utolsó évfolyama szerint.

• Követelményei tantárgyanként kerültek meghatározásra a helyi tantervben.

2. Művészeti záróvizsga

• A továbbképző évfolyamok befejeztével tehető le.

• Követelményszint: a továbbképző utolsó évfolyama szerint.

• Követelményei tantárgyanként kerültek meghatározásra a helyi tantervben.

Tanulmányi versenyeken való részvétel

3. Versenyeztetés célja

• A pedagógia nevelő-oktató munka eredményének bemutatása.

• A tanuló tehetségének, képességének bemutatása, kibontakoztatása.

• Az azonos tantárgyat tanuló, és azonos korosztályú tanulók képességeinek összehasonlítása.

4. Versenyeztetés feladata

• Szakmai fórum a pedagógusok és tanulók részére.

• Tanulási, továbbképzési lehetőség a pedagógusok és tanulók részére.

5. Tanulmányi versenyek szintjei

• Helyi szintű tanulmányi versenyek

• Megyei szintű tanulmányi versenyek

• Regionális szintű tanulmányi versenyek

• Országos szintű tanulmányi versenyek

• Nemzetközi versenyek

6. Versenyek, melyen iskolánk tanulói részt vesznek

• Minisztérium által meghirdetett és támogatott országos tanulmányi versenyek

• Baranya megyében rendezett tanulmányi versenyek, találkozók

2. A tanulók zenei produkciói, közreműködései

   1. Zenei fellépések fórumai

• Zeneiskolai rendezvények

• Növendékhangversenyek

• Iskolai ünnepi megemlékezések

• Társiskolákkal közös rendezvények

• Külföldi kapcsolatok

• Közismereti iskolák ünnepi rendezvényei:

• Osztályünnepségek

• Iskolai megemlékezések, ünnepi alkalmak

• Városi rendezvények:

• Kiállítás megnyitók

• Emléktábla avatók

• Ünnepi rendezvények

• Sportrendezvények

• Konferenciák

• Fesztiválok

• Jótékonysági rendezvények

• Megyei rendezvények

• Falunapok

• Hangversenysorozatok

• Az általános iskolákban zenei közreműködések, önálló hangversenyek

• Kultúrházak rendezvénysorozataiban közreműködés

• Országos rendezvények

• Zenei találkozók

• Fesztiválok

• Zenei táborok

• Hangversenyek

• Nemzetközi rendezvények

• Testvérvárosi kapcsolatok

• Fesztiválok

• Versenyek

13. Költségtérítéses képzés a művészetoktatás

    1. Térítési díj

       1. Térítési díj fizetési kötelezettség

• A zeneiskolával tanulói jogviszonyt létesített tanulónak a művészeti képzésért térítési díjat kell fizetni.

• Térítési díj fizetési korhatár: 6-22. éves kor.

• Térítési díjat fizet az a tanuló, aki tanulói jogviszonnyal rendelkezik.

2. A térítési díj mértéke

• Az iskola fenntartója határozza meg a tanévenkénti térítési díj mértékét.

• A tanulmányi eredménytől és a szociális helyzettől függően csökkenthető a térítési díj mértékét.

3. A térítési díj fizetés

• Félévenként kell megfizetni a térítési díjat, a tanuló tanulmányi eredményének megfelelően.

2. Tandíj

   1. Tandíj fizetési kötelezettség

• Tandíjat fizet az a tanuló, aki a 6. életévét még nem töltötte be, illetve a 22. életévét betöltött.

• Tandíjat fizet az a tanuló, aki nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal (általános iskola, középfokú iskola).

• Tandíjat köteles fizetni a felsőfokú tanulmányokat folytató tanuló, aki hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

2. A tandíj mértéke

• Az iskola fenntartója határozza meg a tanévenkénti tandíj mértékét.

• A tanulmányi eredménytől és a szociális helyzettől függően csökkenthető a tandíj mértékét.

3. A tandíj fizetés

• Félévenként kell megfizetni a tandíjat, a tanuló tanulmányi eredményének megfelelően.

3. Kedvezmények biztosítása

   1. Eljárási rend

• Tanévenként egy alkalommal, kérelemmel fordulhat a tanuló (kiskorú tanuló esetén a gondviselője) az iskola intézményvezetőjéhez, a térítési díj és a tandíj mérséklése, részletekben történő megfizetése, illetve mentessége érdekében.

• A kérelem mellé csatolni kell a közös háztartásban élők jövedelmeiről szóló igazolásokat, illetve a megfelelő dokumentációt (önkormányzati határozat, orvosi igazolás, stb.).

2. Térítési díj, illetve tandíj mentesség feltétele

• Kérelem benyújtása a megfelelő dokumentációk csatolásával.

• A tanuló hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, 

3. Részletfizetés feltétele

• Kérelem benyújtása a megfelelő dokumentációk csatolásával.

• A tanuló családjában az egy főre jutó háromhavi átlag jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimál nyugdíj háromszorosát.

4. Mérséklés

• Kérelem benyújtása a megfelelő dokumentációk csatolásával.

• A Klebelsberg Központ térítési díj és tandíj szabályzata alapján adható kedvezmények, a családban az egy főre jutó átlagjövedelem alapján.

5. A térítési díj, illetve tandíj megfizetésének elmulasztása

• Kétszeri felszólítás után a tanuló tanulói jogviszonyának megszűntetése az alapfokú művészeti iskolával.

4. Hangszerkölcsönzés

   • Az intézmény tulajdonát képező hangszereket a zeneiskolával tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók használhatják.

   • A hangszer átvételéről kötelvezényt kell aláírni a tanulónak, illetve a gondviselőnek.

   • A tanuló, illetve gondviselője a kölcsönzött hangszerért teljes felelőséggel tartozik.

   • A hangszerek természetes használatából eredő sérüléseket az iskola javíttatja.

   • A  nem  természetes  használatból  eredő  sérülések  javítási  költségét  a  tanuló,  illetve gondviselője köteles kifizetni.

   • Az elveszett  hangszert  a tanulónak, illetve  gondviselőjének  kell pótolni,  az elveszetthez hasonló szintű hangszerrel, vagy a mindenkori beszerzési értéket kell megfizetnie.

5. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei

1. A pedagógiai eszközök megválasztásának legfontosabb szempontjai

   • Minden tanuló számára, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, képességének, érdeklődésének, valamint távolabbi céljainak megfelelő zenei programok, tevékenységi formák biztosítása.

   • A tanulók nevelése a pedagógus személyes példamutatásával a toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, az igényes, kitartó művészeti tevékenységre.

2. Az alkalmazott nevelési eszközök

   • A zenei tevékenység megszervezésének módjai: megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás.

   • A magatartásra ható módszerek:

• Ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, elismerés, szereplési, bemutatkozási lehetőség, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás;

• Belátást ösztönző módszerek: felszólítás, ellenőrzés, figyelmeztetés.

  • Az leggyakrabban alkalmazott nevelési módszerek:

• Nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, mely lehet szabad vagy irányított, spontán vagy tervezett, egyéni vagy csoportos.

• Nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika, szemmozgás, tekintet, testhelyzet, mozdulatok, gesztusok.

• 
  

6. Kompetencia alapú képzés, oktatás

1. Alapelvei

   • A kompetenciaalapú pedagógiai kultúra jellemzői

• alkotásra,

• értékközvetítésre,

• képességfejlesztésre késztető,

• cselekvésalapú pedagógia.

  • A kompetencia alapú pedagógiai programok alapelvei

• kompetencia alapú,

• célkitűzései specifikusak,

• középpontban a tanulás,

• gyakorlatorientált,

• egyéni haladásra késztet,

• teljesítményre tervez,

• értékelése teljesítmény szempontú.

  • Kompetencia alapú tananyag

• korszerű pedagógiai kultúrára és tanulásszervezési eljárásokra épül,

• moduláris felépítésű,

• tanuló- és tevékenységközpontú,

• differenciált módszerek alkalmazására épülő,

• egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer.

  • Nyolc kulcskompetencia

• anyanyelvi kommunikáció,

• idegen nyelvi kommunikáció,

• matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák,

• digitális kompetencia,

• a tanulás tanulása,

• személyközi és állampolgári kompetenciák,

• vállalkozói kompetencia,

• kulturális kompetencia.

2. Kulturális kompetencia

   • A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

3. Az alapfokú művészeti iskola fejlesztési feladatai

   • Fejlesszen, alkalmazzon olyan tananyagokat, pedagógiai koncepciót, tanulói és tanári segédanyagokat, értékelési eszközöket, pedagógus továbbképzési programot, amelyek

– az esztétikai-művészeti kompetenciák intenzív fejlesztésével egy időben – hozzájárulnak a hatékony, önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztéséhez, a szociális és állampolgári kompetenciák erősítéséhez a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztése útján.

4. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – kulcskompetencia

   • Értő-érző befogadás – adekvát átélés – kreatív részvétel.

   • Művészi önkifejezés.

   • Műalkotások és előadások elemzése.

   • Saját nézőpont összevetése mások véleményével.

   • A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

7. Személyiségfejlesztés

   1. A művészet hatása a személyiségfejlesztésre

      • A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és eszközökből vezetik le.

      • A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét, biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a művészetekben megjelennek. A művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.

      • A művészeti alkotómunka hatékony eszköze a személyiségfejlesztésnek: különösen a kamasz, majd ifjúkorba lépő fiatalok személyiségének kialakulásához, gazdagításához, énképének, önismeretének fejlesztéséhez, önmeghatározásához, érzelmei kifejezéséhez, gondolatai megfogalmazásához.

      • A zeneoktatásban alkalmazható tevékenységformák a személyiségfejlődésben már 6 éves kortól folyamatosan nyújtanak közösségi élményt, adnak hiteles – az önértékelést segítő – visszajelzést az egyéni és csoportos művészeti munkában. Feladata a személyiség önfejlesztésének elősegítése, amelynek alapja a tanulók önismeretének gazdagítása, hogy képesek legyenek saját lehetőségeik és korlátaik felismerésére.

      • A személyiséget a biológiai tényezők (öröklés) és  a környezeti nevelési hatások – egymással szoros kölcsönhatásban – együttesen határozzák meg. A környezeti hatások befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés-oktatás személyiségformáló hatása.

   2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok négy területe

      • Az értelem kiművelése. (A zeneiskola kiemelt feladata)

      • Segítő életmódra nevelés.

      • Egészséges és kulturált életmódra nevelés.

      • A szakmai képzés alapozása. (A zeneiskola kiemelt feladata)

   3. Személyiségfejlesztés eredményei

      • A személyiséget formálni csak az egész személyiségre hatni tudó zene (művészetek) jelenlétével lehet. A zene (művészetek) táplálják a tanulók kialakuló érzésvilágát, s egyfajta minőségre való igényességet alakítanak ki bennük.

      • A zenei (művészeti) nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A tanulók élményszerűen tapasztalják meg valamennyi zenei (művészeti) stílus és irányzat sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek valamennyi művészeti ágban ötvöződnek.

      • A zenei (művészeti) neveléssel lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden tanuló élje át a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön egészséges önbizalma.

      • Az alapfokú zenei (művészeti) nevelés feltárja a tanulókban a zene (művészet) megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.

      • A zenei (művészeti) nevelés megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét.

      • A zeneoktatás által létrejött pozitív élmények hozzásegítenek azokhoz az emberi tulajdonságokhoz, magatartási szokásokhoz, amelyek a műveltség területén az eredményes haladás, szereplés összetevői.

      • A népzenei műveltség megismerése a mai kultúra számára fontos információkat hordoz. Kodály Zoltán egész pedagógiai rendszerét a magyar népzenére alapozta.

      • A zeneoktatás nevelő hatását lemérhető a közismereti tárgyak mindegyikével, a tanulók magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlődésében. A naponkénti gyakorlások, művek megtanulásának eredményeképpen fejlődik a memória, a dallamok és dalszövegek naponkénti memorizálása edzi a bevésés képességét. A népdalokon gyarapodott színes és gazdag szókincs, a tanulók fogalmazási és kifejezésbeli készségét fejleszti.

      • A zeneiskolában tanuló diákok „szép” iránti elkötelezettsége, igényessége fokozatosan megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban és a magatartásuk kulturáltságában is.

   4. A személyiségfejlesztés eszközei

      • Önismereti, együttműködési, kommunikációs képességeket fejlesztő gyakorlatok a tantárgyak tananyagába és követelményeibe beépítve, vagy tanórán kívüli gyakorlással.

      • Produkciók létrehozása (vizsgák, versenyek, városi rendezvények, iskolai ünnepek).

      • A tanulói produkciókról, tanórai tevékenységekről DVD felvétel készítése, annak visszanézése, elemzése, értékelése az önértékelési képesség fejlesztésének érdekében.

      • Hangversenyek, operaelőadások, egyéb kulturális rendezvények látogatása.

      • Iskolai és iskolán kívüli kulturális rendezvényeken való közreműködésre motiválás (amennyiben a  tevékenység hozzájárul a helyi tantervben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez). Az iskolában oktató pedagógusok, művészek a tanítási- tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását.

8. Közösségfejlesztés

   1. Megvalósulása

      • A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a tananyagba beépítve, másrészt az oktatók, a művészek és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, illetve a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

      • A közösségben kialakuló értékrend, normák, szabályok, elvárások segítik az egyént a döntésekben, a felelősségvállalásban.

   2. Kiemelt feladatok

      • Az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának kialakítása.

      • A közösség hagyományainak megismertetése.

      • A tanulói közösség tevékenységének megszervezése, összehangolása.

      • A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása, folytonosságának elősegítése.

   3. A fejlesztés eszközei

      • Produkciók létrehozása, bemutatása.

      • A szűkebb és tágabb közösség ünnepeinek megtartása, ünnepteremtés.

      • Iskolai hagyományok teremtése, megőrzése (diáknap, fesztiválok, versenyek, alkotótáborok, névadóra emlékezés, tantermek elnevezése az iskolát meghatározó személyiségekről).

      • Tanórán kívüli foglalkozások biztosítása.

      • A tanulók, illetve a tanulók és a pedagógusok közös problémamegoldó tevékenységén alapuló foglalkozások biztosítása.

      • Az iskolai közösség és a tágabb társadalmi környezet közötti kapcsolat biztosítása.

      • A csoportos foglalkozásokon (zenekar, kamarazene, kórus, elméleti foglalkozások) való részvétel. Ebből következően a tanulóknak számos alkalommal van lehetőségük közös produkciókkal közönség elé állni. Ezen alkalmakkor előtérbe kerül a tanulók egymásrautaltsága, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik. Ez mindenképpen fokozza a közösségérzést, a közösségért való munkálkodást is.

      • A tanulókkal tett kirándulások, más településeken való fellépések, testvérvárosi zenei együttesek fogadása, baráti kapcsolatok kialakítása, mind-mind közösség- és személyiségfejlesztő hatással bírnak.

9. Tehetséggondozás

   1. Zeneiskola alapvető funkciója

      • A zenei alapműveltségre nevelés, valamint a tehetségek gondozása, a veleszületett vagy szerzett képességek továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat”, amelyen szakmailag is elmélyülten és eredményesen haladhatnak, és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek.

2. A zenei tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ- közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően.

3. A tehetség jellemzői

   • Az átlagostól eltérő képességek, viselkedés, magatartás.

   • Zenei megnyilatkozásban az eredetiség, a rendkívüli kreativitás, magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítménykényszer.

   • Nagyfokú autonómia, önbizalom, csökkentett mértékű alkalmazkodási képesség.

   • A korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása.

4. A tehetséggondozás feltételei

   • A tehetségek kutatása, felismerése

   • Megfelelő tárgyi-technikai feltételek biztosítása (jó minőségű hangszerek).

   • Napi kapcsolattartás az azonos tanulókat oktatók-nevelők között.

   • Olyan nevelési-oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat (pl.: az elmagányosodás érzését, kortársak megvetését, hibáktól való szorongás érzését, stb.).

   • Az anyagi háttér megteremtése, akár pályázatok útján, melyekkel elősegítik a tehetségek kibontakozásának megvalósulását.

   • Tehetséges pedagógusok, akik nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelni- oktatni.

5. A tehetséggondozás módszerei

   • A módszereket befolyásoló tényezők:

• Információszerzés a tehetséges tanulóról, vagy csoportról a megfelelő fejlesztési módszer kiválasztása érdekében.

• A megfelelő zenei képességek, adottságok megléte.

• A motivációs és akarati tényezők megfelelősége.

• A környezet serkentő-gátló hatása.

• Az érintett tanuló életkora.

• A tanuló magával hozott ismerete.

• A tanuló családi háttere, támogatottsága.

• A pedagógus szakmai felkészültsége, pedagógusi képessége, tehetsége.

• A pedagógiai munkát segítő feltételrendszer megléte.

• A pedagógus idő és energia befektetése az oktató-nevelő munkába.

• A pedagógus elismerése a kiemelt teljesítményéért.

  • A módszerek megválasztása:

• A   módszereket   befolyásoló   tényezők   megismerése   után   a   lehetséges   módszerek megválasztása a tanuló(k) részére.

  • Tehetséggondozó módszerek:

• Évugratás, vagy léptetés: egy tanévben 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a tanuló.

• Gazdagítás, dúsítás: a tanévi anyagot az idő 2/3-a alatt sikerül feldolgozni és a fennmaradó 1/3-nyi időben a tanulók egyéni fejlesztő programokkal dolgoznak.

• Tehetséggondozás: heti plusz egy óra időtartamban.

6. A zeneiskola vállalása a tehetséggondozás területén

   • Tanévenként tehetséggondozó programot szervez, melyen más művészeti iskolák is részt vesznek.

   • A tehetséges fiatalok pályakövetése, számukra hangversenyzési lehetőség biztosítása.

   • Rendszeres versenyszervezés, versenyeztetés.

   • Pedagógus továbbképzések szervezése.

7. A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák

   • Versenyeken való részvétel (házi, városi, regionális, országos, nemzetközi).

   • Külső rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi, testvérvárosi) való szereplés.

   • Gálaesteken, tanévzárókon történő fellépések.

   • Helyi kiállítás megnyitókon való szereplés.

   • Zenei szakirányú táborokban való részvétel.

8. A pedagógus szerepe a tehetséggondozásban

   • A zenetanári munka professzionális szakma. Azt a pluszt, amitől sokan alkotó művészetnek is tekintik, a pedagógus személyisége adja hozzá. Felelőssége abban áll, hogy a reá bízott minden tanuló egyedi és megismételhetetlen. Ezért az e szakmát művelők személyisége, és az erkölcsi arculata oly mértékig feltétele a sikeres pályafutásnak, mint a szaktudásuk.

14. A nevelő – oktató munka személyi és tárgyi feltételei

1. Személyi feltételek

   1. pedagógusok szakképzettsége

      • A nevelési-oktatási intézményben csak megfelelő szakirányú egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkező pedagógusok oktathatnak.

• A zeneiskolában a nevelő – oktatói feladatokat kizárólag a törvényben meghatározott végzettséggel rendelkező pedagógusok és tanárjelöltek látják el.

2. A zeneiskola irányítását végzők

   • Intézményegység-igazgató 1 fő (heti 8 kötelező tanítási óra mellett) 

   • 2023. szeptembertől  az álláshely nincs betöltve, feladatait a munkaközösség-vezető veszi át ideiglenesen.

3. A pedagógiai munkát segítők köre

   • Iskolatitkár 1 fő 

4. Érdekképviseletek

   • Szülői munkaközösség: 5 fő, minden tanszakot képviselve

5. Pedagóguslétszám :14 fő

6. Pedagógus továbbképzés

   • Intézményben a pedagógusok továbbképzése a 277/1997. (XII. 22.) a pedagógus- továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról szóló törvényi szabályozás értelmében kerül megszervezésre.

   • Az  intézmény  öt  évre  tervezett  továbbképzési  programmal  rendelkezik,  melyet tanévenként szükség szerint módosítanak.

   • Minden tanévben beiskolázási terv készül, mely alapján a pedagógusok részt vehetnek a továbbképzéseken.

   • Helyi szabályzat ad iránymutatást a nem akkreditált továbbképzések elfogadásáról, valamint a nem akkreditált képzések szervezéséről az iskolán belül.

   • A pedagógusok továbbképzésének célja:

• A meglévő, korábban szerzett ismeretek további mélyítése.

• A pedagógiai program színvonalas végrehajtásához szükséges ismeretek megszerzése.

• Megfelelő szakemberek képzése a törvényes működés biztosításához

• A pedagógus életpálya modellnek megfelelő felkészültség.

A zeneiskola intézményegység helyi tanterve (melléklet)

1. A zeneiskola képzési rendje:

   1. Képzési idő

• Egy tantárgy képzési ideje 12 év

• A képzés szakaszai (tagolódása):

• előképző: 1 vagy 2 tanév

• alapfok: 4 vagy 6 tanév

• továbbképző: 4 év

2. A képzés formája

• Egyéni képzés: billentyűs, vonós, akkordikus, fafúvós és rézfúvós tanszakokon

• Csoportos képzés: zeneismeret tanszak, kamarazene, zenekar, kórus, tehetséggondozás

3. Csoportlétszámok

• Zeneismeret tanszakon: 6 - 15 fő

• Kamarazene: 2 - 8 fő

• Zenekar, kórus: minimum 9 fő

4. A képzés kimenetele

   1. Tanév végi vizsga tanévenként:

• A tanuló minden tanév végén vizsga keretében ad számot tudásáról, melynek követelmény szintje az adott tantárgy, adott évfolyam követelmény szintjének felel meg.

2. Művészeti alapvizsga:

• Az alapfokú évfolyamok befejeztével tehető le, mely feltétel a továbbképző évfolyamokba lépéshez.

• Követelményszint: az alapfok utolsó évfolyama szerint.

• Követelményei tantárgyanként kerültek meghatározásra a Helyi tanterv III. fejezetben

3. Művészeti záróvizsga:

• A továbbképző évfolyamok befejeztével tehető le.

• Követelményszint: a továbbképző utolsó évfolyama szerint.

• Követelményei tantárgyanként kerültek meghatározásra a Helyi tanterv III. fejezetben.

2. Az iskolában oktatott tantárgyak tanszakonként

   1. Billentyűs tanszak

• zongora,

• kötelező zongora

2. Vonós tanszak

• hegedű

• gordonka

Akkordikus tanszak

• gitár

• harmonika

3. Fafúvós tanszak

• furulya

• fuvola

• klarinét

• szaxofon

4. Rézfúvós tanszak

• trombita

• vadászkürt

• harsona – tenorkürt – bariton

• tuba

5. Zeneismeret tanszak

• szolfézs

• zeneelmélet

• zeneirodalom

• kórus

6. Főtárgyként tanított tantárgyak

• Hangszeres tantárgyak: zongora, hegedű, gordonka, klasszikus gitár, ütő, harmonika, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, vadászkürt, harsona,tenorkürt,baritonkürt, tuba

• Zeneismeret tantárgyak: szolfézs

• Kamarazene

7. Kötelező, kötelezően választható, választható tantárgyak:

• Hangszeres tantárgyak: kötelező zongora

• Zeneismeret tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom

• Egyéb tantárgyak: kamarazene, zenekar, kórus

8. A kötelező tanórai foglakozásokon kívüli képzések

• Tehetséggondozás

3. A képzés struktúrája

• Az intézményegységben klasszikus zene oktatása folyik.

• „A” tagozaton folyik az átlagos képességű tanulók képzése.

• „B” tagozaton folyik a tehetséggondozás, emelt óraszámban.

• Csoportos órák tanulói létszám: 6 – 15 fő

• Kamaracsoport tanulói létszáma: 2 – 8 fő

• Zenekar, kórus tanulói létszáma: minimum 9 fő

1. Hangszeres tantárgyak (főtárgy) – egyéni képzési rendje

   1. „A” tagozat:

• Tantárgyak: zongora, hegedű, gordonka, klasszikusgitár, harmonika, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, vadászkürt, harsona, tenorkürt, baritonkürt, tuba.

• Tantárgyak az egyes szakokon:

• Főtárgy: hangszeres tantárgy

• Kötelező tantárgy: kötelező szolfézs az alapfok 4. évfolyamáig, illetve általános iskola 8. osztályáig, utána lehet választani a kötelezően választható tantárgyak közül. Zenekar, Kórus, Kamarazene

• Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom-zenetörténet, kamarazene, zenekar, kórus (a kötelező szolfézs befejezése után).

• Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom-zenetörténet, kamarazene, zenekar, kórus (a kötelező és a kötelezően választható tantárgyak mellé).

• Korrepetició (zongorakíséret): kötelezően a hangszeres tantárgyakhoz kapcsolódó kiegészítő foglalkozás. Kivétel a zongora és a klasszikusgitár.

• Tanórán kívüli foglalkozások:

• Tehetséggondozás

• Tanítási órák időtartama heti beosztásban:

• Főtárgy: 2x30 perc (egyéni)

• Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos)

• Kötelezően választható tantárgy: 2x45 perc (csoportos)

• Választható tantárgy: csoportos minimum 1x45 perc,

• egyéni minimum 1x30 perc.

• Korrepetíció: Előképző 1-2. évfolyam és 1 évfolyam 5 perc

• 2-3. évfolyam 10 perc

• 4. évfolyamtól 15 perc

• Tanórán kívüli foglalkozások: csoportos 2x45 perc

•  (2) + 6 + 4 évfolyam: zongora, hegedű, klasszikus gitár, harmonika, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, vadászkürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba

2.  „B” tagozat

• Tantárgyak: zongora, hegedű, harmonika, klasszikus gitár, ütő, harmonika, furulya, fuvola, fafuvi, klarinét, szaxofon, trombita, vadászkürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba.

• Tantárgyak az egyes szakokon (alapfok 2. évfolyamától javasolt):

• Főtárgy: hangszeres tantárgy, magánének

• Kötelező tantárgy: szolfézs

• Kötelezően választható tantárgyak: zongora a 3. évfolyamtól (kivéve zongora főszakon). Szakirányú továbbtanulás esetén 7. általános iskolai osztálytól kötelező jelleggel a zongora.

• Választható tantárgyak: zeneelmélet, zeneirodalom-zenetörténet, kamarazene, zenekar, kórus.

• Korrepetició (zongorakíséret): kötelezően a hangszeres és vokális tantárgyakhoz kapcsolódó kiegészítő foglalkozás. Kivétel a zongora és a klasszikusgitár.

• Tanórán kívüli foglalkozások:

• Tehetséggondozás

• Tanítási órák időtartama heti beosztásban:

• Főtárgy: 2x45 perc (egyéni)

• Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos)

• Kötelezően választható tantárgy: 2x45 perc (csoportos)

• Választható tantárgy: csoportos minimum 1x45 perc, egyéni minimum 1x30 perc.

Korrepetició: Előképző 1-2. évfolyam és 1 évfolyam 5 perc

2. évfolyam 15 perc

3-4. évfolyamtól 20 perc

5. évfolyamtól 25 perc

Magánének teljes képzési idejében 30 perc

• Tanórán kívüli foglalkozások: csoportos 2x45 perc, egyéni 1x30 perc

• (2+1) + 5 + 4 évfolyam: zongora, hegedű, gordonka, klasszikus gitár, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, vadászkürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

2. Zeneismeret tantárgyak (főtárgy) – csoportos képzés rendje

 „A” tagozat:

• Tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet

• Tantárgyak a szakokon: 

• Főtárgy: szolfézs, zeneelmélet

• Kötelező tantárgy: kötelező zongora

• Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, kamarazene, zenekar, kórus.

• Tanítási órák időtartama heti beosztásban:

• Főtárgy: 2x45 perc (csoportos)

• Kötelező tantárgy: 1x30 perc (egyéni)

• Választható tantárgy: csoportos minimum 1x45 perc,

egyéni minimum 1x30 perc.

1. „B” tagozat:

• Tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet

• Tantárgyak a szakokon:

• Főtárgy: szolfézs, zeneelmélet

• Kötelező tantárgy: kötelező zongora

• Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, kamarazene, zenekar, kórus.

• Tanítási órák időtartama heti beosztásban:

• Főtárgy: 2x45 perc (csoportos)

• Kötelező tantárgy: 1x30 perc (egyéni)

• Választható tantárgy: csoportos minimum 1x45 perc, egyéni minimum 1x30 perc.

3. Kötelező, kötelezően választható és választható tantárgyak képzésének rendje

• Tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, kötelező zongora, kamarazene, zenekar, kórus

• Tanítási órák időtartama heti beosztásban:

• Szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom,

• zenekar, kórus: 2x45 perc

• Kamarazene: 1x45 perc

• Hangképzés, kötelező zongora: 1x30 perc

4. Kerettanterven felüli, tanítási órákon kívüli foglalkozások

• Foglalkozások: zeneterápia, zenei munkaképesség gondozás

• Foglalkozások időtartamai heti beosztásban:

• Csoportos: 2x45 perc

• Egyéni 1x30 perc

4. Iskolai tanterv tanszakonként, tantárgyanként, évfolyamonként

• Zeneiskolánkban minden zenetanár az oktatási hivatal által közreadott ajánlás és tanterv alapján látja el feladatát.

• Részletes leírás az alábbi linken található.

• https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_alapprogramok/alapfoku_muveszetoktatas

• https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/AMI_2022_2023/mAMI_Alapprogram_ZENEMUVESZETI_AG_-_KLASSZIKUS_ZENE_signed.pdf