A sörben négy fő összetevő van, de csak három kell: maláta, élesztő és víz. Ha azonban csak ezekből az összetevőkből főzik a sört, akkor túl unalmas és túl édes lesz. Ezért ősidők óta a sörfőzők növényi részeket adtak a sörhöz, hogy egyensúlyba hozza a sör ízét és mélységet adjon. Lehet fenyőtoboz, mirtusz, hanga virág és még sok más.
A középkorban a sörfőzők gruitot adtak a sörükhöz, egy olyan keveréket, amely fűszernövényeket és fűszereket kombinált. Ennek a keveréknek a receptjei helyről helyre változtak.
De a 15. századra a komló minden más növényt felváltott, és a sör teljes értékű negyedik összetevőjévé vált. A sörfőzéshez használt növényi rész a nőstény komlónövény virága. A komló tartósítószer, és meghosszabbítja a sör eltarthatóságát, valamint keserűséget kölcsönöz a sörnek, ha a főzési folyamat korai szakaszában használják, és aromát, ha a főzési folyamat késői szakaszában adják hozzá.
A magas komlótartalmú sör nem minden ízléshez való. A komló szerelmesei számára azonban a komlófajták lenyűgöző választéka áll rendelkezésre, és folyamatosan újakat fejlesztenek ki a sörfőzők számára, amelyeket külön-külön vagy kombinálva is használhatnak.
Mi az a komló?
A komló a nőstény komlónövény zöld, kúp alakú virágai. Tele van alfasavakkal, amelyek a keserűség fő forrásai, amelyeket a sörfőzők arra használnak, hogy kiegyenlítsék a sörfőzés során a gabona által a sörnek adott édességet. A komló az illóolajok koncentrált forrása is, amely sok sör jellegzetes, mámorító aromáját és ízét adja. A modern szűrési és pasztőrözési technológiák megjelenése előtt pedig a komló a sör fontos tartósítószereként is szolgált.
Hogyan használják a komlót a sörfőzésben?
A sörfőzők különböző mértékben használnak komlót a sörben. Egyes stílusokban, például az IPA-ban, a komló kerül a középpontba. Más stílusokban, mint például a stout, a komló általában kevésbé nyilvánvaló szerepet játszik - ez adja az íz gerincét és mélységét, de a sör ízét és aromáját elsősorban a gabona/maláta határozza meg. Bizonyos tulajdonságok kinyerése a komlóból szakértelmet és tapasztalatot igényel. A sörfőzők ügyesen választják ki a komlófajtákat, azok arányait és forrási idejét, hogy konkrét hatásokat érjenek el.
Komlófajták a sörfőzésben
Ahogyan a borkészítésben több tucat szőlőfajtát használnak, a sörgyártók számára sokféle komlófajta áll rendelkezésre. Először is, a komlófajták alfasav- és illóolajszintjük különbözik. A magas alfa-savtartalmú komló alkalmas arra, hogy a kész sör élénk keserűségét adjon. A nagy mennyiségű illóolajat tartalmazó komló járul hozzá leginkább az ízhez és az aromához. Egyes komlófajták mindkét összetevőből elegendő mennyiséget tartalmaznak. Általában a komlófajokat földrajzi eredetük szerint osztályozzák. A leghíresebb komlótermelő országok az USA, Németország, Csehország, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Új-Zéland és Szlovénia. Mindegyik kategórián belül számos ugrási lehetőség közül lehet választani.
Mikor kerül komló a sörbe?
A sörfőzők komlót adnak a sörhöz a maláta cefrézési folyamat után. A cefrézés során a szemeket forró vízbe merítik, hogy aktiválják a maláta enzimeket, és keményítőit erjeszthető cukrokká alakítsák. A kapott terméket sörnek nevezik, amelyet fel kell forralni, mielőtt erjesztik és sörré alakítják. A forralás során a sörfőzők fokozatosan komlót adnak a sörléhez, hogy keserűséget, ízt és aromát fejlesszenek ki. A keserű komlót a forralás elején adják a sörléhez, és 45 perctől másfél óráig tartó ideig állni hagyják. Minél tovább hagyjuk forrni a keserű komlót, annál több alfasav kerül a sörlébe. Ugyanakkor a hosszan tartó forralás elpusztítja a komlóban rejlő aromás illóolajokat. Ha egy sörfőző komlót használ az ízesítéshez, és meg akarja őrizni ezeket a finom összetevőket, akkor később adja hozzá, és rövidebb ideig forralja (legfeljebb 30 percig). A komló aromát adó illóolajai még érzékenyebbek a hő károsító hatásaira. Emiatt az aromakomlót a legvégén adják hozzá, és a lehető legrövidebb ideig, általában legfeljebb öt percig forralják. Néha az aromakomlót egyáltalán nem főzik meg (például pale ale és IPA-k előállítása során).