kornelliget

- A táj kialakulás

- Az erdő telepítése

- Az erdő formája telepítés után

- Az erdő jelenlegi állapota

- Kiegészítés

- Az erdő fohásza

A táj kialakulása

A Kornél-erdő helyén egy 1784-es katonai felmérés mocsaras rétet jelez. Az egykori rossz lefolyású, alacsony síkság alapképzete az infiuziós lösz volt, amelyen később réti talaj képződött. A Tisza széles vízjárta árterén elkülönültek az év nagy részében vagy általában víz alatt álló mocsarak és az időszakosan elöntött mocsárrétek. Sokat mondónak tűnik az egyes részek nevei is: A Kornél-erdő helyén a Kárászos, tőle délkeletre a Ludas-rét terült el. A táj alapvetően átalakult a folyószabályozásokat követően. Napjainkig gyakorlatilag művelhető földet feltörték, a korábbi gyep foltjai csak ott maradhattak meg, ahol a talaj szikesedése lehetetlenné tette a gazdálkodást. A Kornél- erdő melletti puszta szarvasmarhával alaposan túllegeltetett. A túllegeltetés, taposás nitrogén feldúsulás következtében az eredeti szikes löszhát gyeptársulások gyomosodásnak indultak.

Az erdő telepítése

A Kornél-erdő Földeák közvetlen szomszédságában található. Návay Kornél telepítette, aki legényember volt és felesleges pénzét szórakozásból erre költötte. A telepítést 1885-ben kezdte el, és 1910-ben fejezte be. A telepítés több ütemben történt 1910-re 20 hektár parkot alakítottak ki. Az erdőben megtalálhatók voltak legkülönbözőbb erdei és díszfa, cserje fajok. Meglehetősen nagyszámú fafaj alkotta, sok közülük tájidegen. Néhány jellegzetesebb ezek közül:

- Bükk

- Coloradoi luc

- Erdei fenyő

- Gyertyán

- Keleti platán

- Lucfenyő

- Narancseperke

- Nyírfa

- Óriás mamutfenyő

- Tiszafa

- Török mogyoró

- Vasfa

- Virginiai boróka

- Vörösfenyő

A Kornél-erdőn keresztülivelő Száraz-ér közönséges vízinövényeken kívül szépen tenyészett az indiai lótusz. Az állatvilág a növényzethez megfelelően volt, rendkívül gazdag és változatos. Különlegesség volt a gyöngybagoly, amelyek számára nappali alvóhelyül külön épület szolgált, amelyet Bagolyvárnak neveztek. A száraz-ér halállománya szintén gazdag és változatos volt. A méretes pontyon és csukán kívül nagyon sokféle apróhalat is lehetet fogni.

Az erdő formája telepítés után

Az erdőnek különleges helyi klímát biztosít őt artézi kút és a Száraz-ér kacskaringós volta, emeli a tájszépségét. Az öt kútból hármat a 1930-as években felszedtek. Ma már csak két kút van meg amelyek közül az egyik 2005-ben újra kezdet bővizűen folyni. Az erdő közepén valamikor egy erdészház állott. Innen nagyon szép kanyargós utak vezetnek az erdőminden részébe. Az erdészház előtt található a 2005-ben újra indult bővizű kút. Amely egy terméskőhalommal van körül véve, és vize téglából képzett nyílt csatornán csörgedezve folyik egy kör alakú tóba, amelyben régebben aranyhalak úszkáltak. A másik artézi kút vize ez a kút a föld alatt volt beleeresztve egy terméskőből épített barlangba, ahol a víztermészetes forrásbenyomását keltve csörgedezett elő a fent említett kerektóba, amelyben növényzet nem volt. Ebből a kör alakú tóból a két kút vize egy csatornán keresztül belefolyta Száraz-ér földsávval elkerített azon részébe, ahol az indiai lótusz tenyészett. Ennek a területe 80x15 méter volt. Az indiai lótusz rendkívül buján tenyészett és virágzott, sőt magától átterjedt a Száraz-ér szomszédos részeire is, felvéve a harcot az őshonos vízinövényekkel. Győrffy István professzor, a Szegedi füvészkert megalapítója honosította meg a fűvész kertben a lótuszt 1932-ben, az óföldeáki Návay-kastély tavából hozta a töveket.

Sajnos az 1930 években egy nyár leforgása alatt egy szálig kipusztult, anélkül, hogy előzetes betegség tüneteit észlelték volna.

A pusztulás oka ismeretlen. A Száraz-ér medrén három fahíd ívelt át amely emelte az erdő esztétikáját. Most jelenleg 2007-ben három betonból készült híd van, amelyen nagyobb járművekkel is lehet közlekedni. 2005 pár lelkes fiatalember fel újjította a központi tisztást és a mellette lévő fahíddat. Az erdő egyik részét csigakertnek nevezték. Ennek közepén egy kis kör alakú tisztáson egy hatalmas kőasztal állt. Erre a tisztásra csigavonalban vezetett gyalogcsapáson lehetett bejutni, azonban a csapások úgy voltak megszerkesztve és egymással összekötve, hogy könnyen el lehetet tévedni. A tájékozódást a rendkívül sűrű cserje is megnehezítette. A Kornél-liget (erdő) Dél-Tiszántúl nagyon kedvelt kirándulóhelye. Látogatottsága 1945-től csökkent. Ennek egyik oka talán, hogy a bevezető út és maga az erdő is nagyon elhanyagolt állapotban volt. 1995 óta látszódik valamilyen pozitív fejlődés az erdősorsában. Az erdőt az erdőgazdaság 1945-60 közötti években gazdasági erdőnek tekintette, és ennek megfelelően gazdálkodott. A különleges fák és cserjék egy része legális és illegális kitermelésnek esett áldozatul, de nagyobbik része egyszerűen kiöregedett és elpusztult. Az illegális kitermelésre jellemző, hogy céltudatosan a legértékesebb fajokra irányult, amelyeket hozzáértő személy vagy személyek hajtottak végre. Így kitermelték az összes Vörösfenyőt, Tiszafát, Narancseperkét és a Diók javát. Ehhez képest 1944-45-ben a lakósság által okozott kár minimális.

Az erdő jelenlegi állapota

A Kornél-erdő jelenlegi nagysága az erdőterv szerint 63 hektár. Ebből mindössze 3 hektárt kezelnek parkerdőként, a többi gazdasági erdő. A Száraz-ér melletti parkerdő az egykori Návay féle liget fafajokban elszegényedett maradványa. A kocsányos tölgy állomány életkora ami eddig meg maradt kb. 100 év. A többi fáé kb. 80 év domináns fajai:

- Kocsányos tölgy

- Gyertyán

- Magas kőris

- Mezei juhar

A fiatalabb erdőrészek kora kb. 35 év. Minden erdőtagban előfordul a kocsányos tölgy, több féle arányban. A Száraz-ér mellett a Nagy Tisztáson idős kocsányos tölgyek állnak. Feltehetően az első ültetésből (1885) valók. Sajnos impozáns méreteik ellenére a fák betegek. A cserjeszint leggyakoribb faja a kökény, amely az erdő szélén áthatolhatatlannak bozótosnak tűnik Tavasszal messziről nézve fehér falatt alkot az erdő szélen. Keskenylevelű olajfű a Száraz-ér part és az utak mentén található. Nagyobb területen találunk csíkos kecskerágót, varjútövist és egybibés galagonyát.

Az erdő szélén fácántelep működik, ami jó néhány ragadozó madarat vonz erre a vidékre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Helyi Csoportjának tagjai eddig 36 madárfaj fészkelését figyelték meg. A ragadozó madarak közül említést érdemel a barna réti héja, egerészölyv, vörös vércse, kék vércse. A baglyok, környező mezőgazdasági épületek padlásain, elhagyott tanyákban fészkelnek. Előkerült fajtáik a gyöngybagoly, kuvik, erdei fülesbagoly. Részben mesterséges, részben természetes odúkban költenek az alábbi fajták: zöld küllő, nagy fakopáncs, balkáni tarka harkály. A terület ízeltlábú faunája alig tér el egy átlagos színtű tiszántúli tölgyes alapfaunájától. Talán a terület csekély kiterjedése miatt néhány faj hiányzik. Található itt bábrabló, futrinka, cincér, szarvasbogár.

Ennyi tudható körülbelül a Kornél-liget(erdő)ről. Minden ki egészítést szívesen vesszek.

Kiegészítés

Természeti értékekben nem nagyon bővelkedő Makói kistérség üde színfoltja, egyben Földeák legértékesebb védett erdőterülete a Szárazér partján elterülő Kornél-liget. A ma közel 60 hektáros erdő -a területe kezelő erdészeknek köszönhetően - a község a környéken élő lakosság szinte egyetlen kiránduló helye. A sok rendezvénynek helyt adó kis erdőfoltot még Návay Kornél a község nagy földtulajdonosa kezdte telepíteni az 1880-as évek körül, amely elsősorban díszfákról és cserjékből állt. A kifejezetten parkerdőnek létesített erdő már rég az enyészeté lett volna, ha a helyi erdészek a kis â01Emagotâ01D körbe nem telepítik. A Dalerd Erdészeti Zrt. (illetve jogelődje) köze 50 hektáros, őshonos fafajokból álló erdőtelepítése folytán az erdőtömb igazi élőhely lett az alföldi tölgyerdőkre jellemző növény â013 és állatfajok társulásának. Az 1980-as években illetve 2003-tól kezdődően a Dalerd Zrt. Különösen szívügyének tekinti a terület ökoturisztikai jellegének erősítését. Támogatja a községben működő természetvédelmi civil szervezeteket az erdei pihenőhelyek, melegedő, tűzrakóhely, hidak létesítésével, valamint madárodúk kihelyezésével. Ezeket a munkálatokat a Mobil-Földeáki Fiatalok Egyesületének tagjai és község fiataljai végezték a Dalerd Zrt-től kapott faanyaggal és erdészeti és önkormányzati pénzösszeg támogatásával: Dulin Mihály, Mészáros Tibor, Hajnal Norbert, Füvesi Mihály, Szabóné Faragó Nóra, Farkas Melinda, Seres Lea, Horváth Tamás, Antal Tibor, Piros Dávid, Lakatos István, Mészáros István, Hajnal Bence, Bugyi Imre, Szabó Imre.

Ezen felül külön köszönet illeti meg:

- Szabó Pétert, Szabó Józsefet, ifj. Kurai Pált és Bakos Adriennt a munkálatok lebonyolításáért és folyamatos fáradhatatlan részvételükért.

- Ifj. Veszelovszki Sándor a faanyag szállításáért és a kihelyezett asztalok és padok faanyagáért.

- Horváth Tamás a támogatói tábla elkészítésért.

- Szecskó Lajost és Németh Sándort a kapott támogatásért.

- Vass Istvánt a faanyag fűrészelésért.

- Gyüre Ferenc /erdészt/ a segítségért.

Természetmegőrzése részeként véghasználatot nem tervet a ligetben, csak a nevelővágásokat végzi el a Szegedi Erdészet amivel az állomány hosszútávú fennmaradását (állékonyságát, rezinsztenciáját, helyes állományszerkezetét) biztosítja. Madárodúkat legközelebb tavasszal â013az erdők hulladékmentesítése után- áprilisban tervezi kihelyezni a Dalerd Zrt. lehetőleg a község természetbarát lakosságával közösen. Különösen fontos ez a még fiatal állományokban, ahol kevés idős fa biztosítja az odúlehetőségeket madarainknak. Másrészről fontos, hogy a lakosság érezze és értékelje ezen gyönyörű hely megmaradását és az erdészek áldozatvállaló munkáját.

Az erdő fohásza:

Vándor, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezett!

Én vagyok tűzhelyed melege hideg,téli éjszakákon.

Én vagyok tornácod barátságos fedele,

amelynek árnyékában menekülsz a tűző naptól

és gyümölcsöm oltja szomjadat.

Én vagyok a gerenda, amely házadat tartja,

én vagyok asztalod lapja,

én vagyok az ágy amelyben fekszel

a deszka, amelyből csónakod építed,

Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája, koporsód fedele.

Ne bánts!

Felhasznált irodalom:

Földeák A helyi önkormányzat lapja Földeák természet kincse a Kornél-liget Dalerd Szeged Erdészeti Zrt. és Mobil F.F.E. 11. p. 2007. október 14. évfolyam 10. szám

Kardos Sándor: Kornél-liget című dolgozata 1997. (Földeák Községi Könyvtár)

Farkas Csaba 2005 07. 27. Virágzik az indiai lótusz http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/viragzik_az_indiai_lotusz/102342/