falutörténet

Földeák története

Földrajzi elhelyezkedés, természeti-táji környezet, gazdasági körülmények, térségi szerepkör, népesség és foglalkoztatottság

Földeák Magyarországon a Tiszántúlon, dél-keleti fekvésben, a Tisza-Maros szögében, a Maros hordalékkúpján fekszik, a Makót Hódmezővásárhellyel összekötő út mentén. A terület domborzata, vízrajza, időjárása letelepedésre mindenkor kiváló környezetet jelentett. A két várost összekötő útnak, már a középkorban is fontos hadi és kereskedelmi szerepe volt a régióban. A mai Földeák a Tisza és a Maros XIX. Századi folyamatos áradásainak következménye. A talaj jó termőképességű, az ország legjobb termőföldjei közé tartozik: értéke 20-40 aranykorona között ingadozik. A sötétbarna mezőségi talaj szerkezete morzsalékos, humuszrétege néhol meghaladja az egy métert. A község domborzata tipikus alföldi földfelszín: tökéletesen sík területnek látszik. A községen �folyik� keresztül a maros fattyúága a Szárazér, amely az Arad melletti Holt-Marosból indul és Földeáktól északnyugatra a Batidai mocsarakba torkollik, vizét mesterségesen szabályozzák.

A település éghajlata kifejezetten jó: a kontinentális jelleg érvényesül. A napsütötte órák száma meghaladja a 2050-et. A csapadék mennyisége és eloszlása kedvezőtlen.

A települést gazdaságföldrajzi szempontból meghatározza az a tény, hogy a község vonzáskörzetében nincs olyan természeti kincs vagy ipari, szolgáltatási tevékenység, amely a fejlődés motorja lehetne, kivéve a mezőgazdaságot. Ezért Földeák gazdasági életében a mezőgazdasági termelés, termékfeldolgozás és a piacra juttatás alapvető jelentőségű ma és a jövőben is. Sajátos gazdasági környezetet jelent Makó, Hódmezővásárhely és Szeged közelsége: a keresők 53%-a többségében ezekbe a városokba ingázik. A közlekedési feltételek javulásával � M430-as autóút � Szeged munkaerő vonzása növekedni fog.

Földeák teljes körű alapellátást nyújtó település, nagyságrendjét illetően középfalu (2000-5000 fő).

A meghatározó felsőfokú központ Szeged, a középfokú ellátást Makó és Hódmezővásárhely biztosítja.

Földeák népessége az 1940-es évek elejéig emelkedett majd megindult egy elvándorlási folyamat a környező városok (Szeged, Makó, Hódmezővásárhely) a koncentrált iparfejlesztési területek felé. Az elvándorlás elsősorban a belterületet, de kisebb mértékben a külterületi tanyavilágot is érintette.

Az elvándorlás közvetve károsan hatott a természetes folyamatokra és a korosztály összetételére is, mert elsősorban az aktív korosztályt és a gyerekeket érintette.

A munkanélküliek száma viszonylag alacsony (6,65%) az alkalmi munkából élőkkel együtt azonban a keresők 25%-nak nincs folyamatos munkaviszonya.

A mezőgazdaságban a keresők 18,7%-a, az iparban 44,6%-a, a tercier ágazatokban 19,5%-a dolgozik. Jelentős az �egyéb� foglalkoztatottak száma 17,2%, akik többségükben alkalmi munkából élnek. A magas ipari foglalkoztatottság és mintegy 1000 fő ingázó az iparosodott és fejlett tercier ágazattal rendelkező szomszédos városokba a munkaerő keresletét jelzi.

Földeák történetének rövid áttekintése

A néphagyomány szerint, amikor Mátyás király serege ezen a vidéken portyázott, megpihentek a dús réten, amin a király deákja elszundított, de igen hamar szólt a király: Föl, deák, a lóra! Így lett a falu neve Földeák. Azt persze nem tudhatjuk, járt-e erre igazságos királyunk, de a mondát megőrizte a falu népe. Valójában Földeák nevét egy írástudó emberről FYL deákról kapta. Írott formájában 1332-ben Jakobus de Fyldyak királyi ember nevében tűnik fel.

Földeák történetét csak röviden vázolom, mert 2000-ben a Millennium éve alkalmából megjelent egy könyv: FÖLDEÁK címmel, amiben az érdeklődők részletesen olvashatnak a faluról.

Az erekkel átszőtt vidék magasabb, partosabb részein eleink igen korán letelepedtek. A falu területén népvándorlás- és Árpád kori leletek is előkerültek. A későbbi község számára fontos esemény, hogy 1729-ben az egész vidéket megvásárolta a NÁVAY család és 150 évig birtokolta. A századok folyamán többször égette fel a török, tatár, árasztotta el a Tisza, Maros vize. A török hódoltság után felvidéki telepesekkel népesítették be. 1845. Május 25-én a Tisza áradása elöntötte Földeákot, majd az árvíz a következő évben megismétlődött. Az elöljáróság a földesúrral tanácskozott, hogy távolabb és magasabb fekvésű helyen építhessék fel falujukat, ahol hasonló veszély nem fenyegeti őket. A földesúr, Návay Károly egy dombos területet (a karabukai földrészt) adott át a falu újjáépítéséhez, ahol 1846-tól felépült az új Földeák.

A régi települést ezután Óföldeáknak nevezték.

A Návay család fontos szerepet játszott a falu életében.

Szent László király tiszteletére a templomot 1857 november 1-én szentelték fel.

A XIX. Század végére Földeáknak gőzmalma, szélmalmai, orvosa, Gyógyszertára, Postája volt.

Piac és vásárjoggal rendelkezett.

1912-ben Ferencz József császár önálló címeres pecsétet adományozott a községnek.

Az itt lakók szorgalma megmutatkozott a község fejlődésében: fokozatosan bevezetésre került az ivóvízhálózat, belvízvédelmi csatornahálózat, földgázhálózat, telefonhálózat és a szilárd útburkolat építése történt meg.

Földeák 1996-ban ünnepelte áttelepülésének 150. Évfordulóját. Azóta minden évben Pünkösdkor megrendezik a falunapokat, amelyeknek programjában szerepel az 54 éve elmaradt RÓZSALAKODALOM.

cikkek:

Vendégváró

Térképcentrum

Reizner János: Szeged története

Híres emberek Földeákon:

Abonyi Sándor

Návay Tamás

Návay Aladár

Waldeck hercegi családfa (Návay István)

Waldeck 2

Genealogics honlap

Albert Antalné Kiss Erzsébet

József Attila (az egyik legismertebb fénykép a költőről a földeáki községházán készült.)

Oltványi Pál

Gilicze János

Eötvös József

A Návay család

Falunk hányattatott, sokat szenvedett sorsa utáni történelme szorosan összefonódik egy nemesi családéval, a XVIII. században ideköltözött Návay családéval. Érkezésükig sok kézen átforgott e kis alföldi falu, megérkezésük viszont biztonságot jelentett az itt élőknek. A földeákiak kegyelettel és szeretettel emlékeznek a família tagjaira, akik gyakran tettek emberszeretetükről tanúbizonyságot, közülük sokan mais Földeák és Ófóldeák temetőiben alusszák örök álmukat. A Návay család felmenői a királyi Magyarország Nógrád megyei területén éltek polgárokként. Térségünkbe az 1740-as évek elején kerültek a szülök négy fiúgyermekkel: Jánossal, Pállal, Istvánnal, Györggyel. A Návay család köznemesi rangját még Návay Pál szerezte, ill. érdemelte ki azzal, hogy a király által kinevezett Pálffy Tóvezér hadainak kötelékében, mint tiszt szolgálatot teljesített. Szolgálatának elismeréséül József császár 1711-ben köznemességet és címert adományozott, aminek joghatálya kiterjedt minden fiúi leszármazottjára, valamint férfi testvérei és azok fiúi leszármazottaira is. A mai község területe hosszú ideig a kamarai kincstár tulajdona volt, majd tulajdonosok váltották egymást. 1729-ben az egész területet megvásárolta Návay János nagyváradi kanonok testvérei számára négyezer forintért, és 150 évig a család birtokolta. A Návayak a falu fejlesztésére Hont és Nógrád megyékből telepítettek ide jobbágyokat, keverve az itt élőkkel. György Földeák faluban alakította ki birtoka központját, s 1731-ben már kúriát építtetett és ideköltözött. József és utódai később a karabukai részen építették ki gazdaságukat és nemesi kastélyukat. 1845-ben a Tisza elöntötte Földeákot, és akkor a földműves lakosok földet cseréltek a Návay nemzetséggel, Károllyal és Mihállyal és megalapították a jelenlegi Földeákot. Ezzel megmenekült a lakossága mindent elpusztító ártól, és a Návayak birtokán élte és éli tovább életét. Ettől kezdve a kb. 5 km-re lévő régi falut Óföldeáknak nevezték. Ez a földcsere tette lehetővé azt, hogy ma itt lehetünk, ezt nekik köszönhetjük. A Návayak közül többen voltak királyi tanácsosok, vagy Csanád vármegye tisztségviselője, volt közöttük alispán, Tóügyész és főszolgabíró is. A család országszerte ismert tagj a volt

Návay Tamás, 1848-49-iki kormánybiztos, aki Földeákon született, és itt is halt meg. Az 1832-1836-iki országgyűlés alatt a szabadelvű reformpárthoz csatlakozott.1835 júliusában Csanád vármegyében tiszteletbeli aljegyzővé lett, 1836. szept. 12-én pedig tiszteletbeli főjegyzővé és táblabíróvá. A következő évben erélyes intézkedéseivel nagy hasznot okozott az árvíztől fenyegetett Makónak és szülőfalujának. 1848-ban. a nemzetőrség ` és népfelkelési bizottság feje volt, majd Tóispán és teljes hatalmú kormánybiztos. A szabadságharc után perbe fogták és vagyonát is elkobozták, melyet azonban később visszakapott. A kiegyezés után haláláig Csanád vármegye főispáni méltóságát viselte, élete falunkban ért véget. A legnagyobb karriert iskolánk névadója, Návay Lajos futotta be. Az uraságok kisebb-nagyobb földterületi eladásával vagyonilag rendszeresen erősítették a lakosságot. A falu a Návay család birtokába kerülve évek múltán egyre nagyobb lendületet kapott a fejlődésben. Gyakran járultak hozzá anyagilag falunk kulturális és közigazgatási életének fejlesztéséhez, az ifjúság neveléséhez. Szociális érzékenységéről Návay Aranka és László tett legtöbbet tanúbizonyságot, segítve Óföldeák elszegényedett lakóit. De nTeg kell említeni Návay Kornél nevét is, akinek csodálatos erdőnket, a Kornél-ligetet köszönhetjük. A Návayak hosszú évszázadokon keresztül itt éltek közöttünk, velünk. Jobbágyaikról, földjeikről szívvel gondoskodtak. Méltatlanul elfeledkeztünk viszont az elmúlt 50 évben nemesi családunkról, így ma róluk is emlékezünk. Előttünk, fiatalok előtt pedig cél és feladat, hogy emléküket őrizzük és ápoljuk, sírjaikat tovább gondozzuk.

Návay Sándor /1832-1864/

Návay Sándor 1832-ben született Földeákon. Fiatalkoráról, tanulmányainak helyszínéről nem tudunk, Az 1848-49-es szabadság­harcban fiatal kora ellenére részt vett. Előbb Damjanich, majd Leiningen segédtisztje volt, s ez utóbbi oldalán az elsők kö­zött jutott be a visszafoglalt budai várba. A bukást Komáromban érte meg, ezért mentesült a büntetés alól. Haláláig megfigyelés alatt tartották amit a Magyarország királyi helytartójának 1861-­ben kelt rendelete is bizonyít" Csanád vármegye főispáni helytartójának, Makón. Hitelt érdemlő forrásból arról értesültem, hogy a Tiszavidéken szabadcsapatok szervezése volna szándékba véve, hogy azok azon esetre, ha netán Kossuth az emigratio élén a jövő tavaszon Magyar­országba betörne, rögtön rendelkezése alá bocsátassanak. Azon egyé­nenek� már is az úgynevezett szegénylegények soraiba ujoncoznak, valami Návay Sándor Makón lakozó egyén említtetett fel. Felhívom tehát méltóságodat, miszerint ez adatok alapossága iránt minden feltűnés nélkül biztos tudomást szerezve� intézkedni, engem pedig a tapasztalatokról értesíteni sziveskednék. "

A félelem Návay Sándor harcba indulásától azonban alaptalan volt.Úgy halt meg 1864-ben, hogy nem ölthette magára újra honvédtiszti egyenruháját.

Návay Lajos /1870-1919/ (iskola névadója)

Návay Lajos 1870. szeptember 19-én született Földeákon. Apja Návay Lajos /1842-1905/ anyja báró Eötvös Ilona báró Eötvös Jó­zsef leánya. Középiskolai tanulmányait Szegeden és a budapesti kegyesrendi gimnáziumban végezte, majd jogot hallgatott Budapesten és Berlinben. A budapesti egyetemen avatták államtudományi doktorra 1891-ben. Tanulmányai befejeztével Csanád vármegyéhez került mint tb. aljegyző /1892/, 1895-ben tb. főszolgabíróvá nevezték ki, mely beosztásá­ban Földeák és Püspöklele ügyeit önállóan intézte. 1897-tól a me­gye megválasztott főjegyzője. 1901 decemberében " egyhangú lel­kesedéssel megválasztották Csanád vármegye alispánjává. Székfoglaló beszédében a " fokozatos reformok " szükségességét hirdette meg. A szociális ügyek terén a parasztok orvoslását és a jogos igények kielégítését eminens feladatának tekintette. Alispáni működé­se idején igyekezett magát távoltartami a pártpolitikai küzdelmek Návay Lajost 1905-ben alkotmánypárti programmal a battonyai választókerület országgyűlési követévé választották. A választások után lemondott alispáni tisztségéről és azt hitte, hogy azontúl az országgyűlés lesz a működésének színtere. Ehelyett a közel egy éves " nemzeti ellenállás " megyei vezetése várt rá. Az 1906-os országgyűlési választások során ismét Battonyán sze­rez mandátumot. Az összeülő országgyűlés egyik alelnökévé választ­ják. Az Alkotmánypárt feloszlást után csatlakozik a Nemzeti Munkás­párthoz. Az 1910 választásokkor Temesváron szerez mandátumot. Újból. a Ház egyik alelnökévé választották. 1911 november 9-én az ország­gyűlés elnökévé választották, A véderőtörvény erőszakos megszavaz­tatására nem haj1andó ezért elnöki megbízásáról 1912 május 21-én, lemondott. A Lukács-féle választójogi törvényjavaslat nem elégíti ki ezért kilép a munkapártból. Nem csatlakozik egyetlen párthoz sem.

Návay Lajos a világháború idején a kormány felkérésére az elsőrendű kérdéssé váló közélelmezési ügyeket intézte Csanád megyében. Te­vékenységéért 1918 elején I. osztályú polgári érdemkereszttel tün­tették ki.

A Wekerle kormány lemondása után Návay Lajost miniszterelnöknek kívánta kinevezni a király, de a megbízatást nem vállalta.

Az őszirózsás forradalom győzelme után teljesen visszavonult földeáki birtokára.

1919, április 23-án a túlhajtott rekvirálások miatt elégedetlen makóiak tüntetése során meggyilkolták Vásárhelyi Kálmánt, a hadügyi népbiztos politikai megbízottját, A tettesek felkutatására a budapesti Vörös Őrség egysége érkezett Makóra. A nyomozásra nem sok idő maradt, hiszen az antant egységek makói bevonulása már csak órák kérdése volt. A kiürítéskor a gyanúsítottakon kívül a túszokat is vittek magukkal. Földeákról Návay Lajost, Návay Ivánt és Korchmáros Imrét vitték magukkal. A Vásárhelyi Kálmán meggyilkolásával gyanúsítottakat a hódmezővásárhelyi vasútállomáson már ki is végezték, majd Szentes - Csongrád vonalon Kiskunfélegyházára kanyarodott a különvonat. Itt április 29-én teljesedett be a Návayak sorsa. Kiss Béla szentesi főjegyzővel együtt szólították ki őket a vagonból, majd egy vésztörvényszéknek sem nevezhető kihallgatás után valamennyiüket kivégezték

A Horthy korszakban megnyilvánuló mártír-kultusz 1945 után ellenkező végletbe esett. Napjainkban lehetőség nyílt személyének munkásságának kellő értékelésére. Makón teret neveztek el róla, Óföldeákon pedig utcát.

Vermes Ernő: Csanád vármegye tíz évvel Trianon után című, 1929-es könyvének Földeákra vonatkozó oldalai, a község elöljáróinak fényképeivel és összefoglaló a Návay-akról (ugyanebből a könyvből, eredeti szöveg és helyesírás)

Földeák

Lakossága 5594 lélek. . Vallás szerint 5140 r. kat., 6 gör. kat., 430 ref., 12 ág. ev., 6 izr. Nemzetiség szerint valamennyi magyar.

A mostani Óföldeák puszta helyén eredetileg Deákfalva község állott. Idővel a mellette elvonuló szárazér partján még egy Deákfalva helység keletkezett, így lett az egyik Föl-Deákfalva, a másik Al-Deákfalva. Ez utóbbi elpusztult és a megmaradt Földeákfalva később elhagyta a ,.falva" végzetet, s neve Földeák maradt. A községről már 1406-ban említést tesznek, 1596-ban a tatárdulás megsemmisítette és puszta lett belőle. A 17. században makó-vásárhelyiek szállották meg újból, 1845. tavaszán a Maros és Tisza elöntötte és 1846-ban a mostani helyére épült.

Bencze János

kisbirtokos .

<>1879-ben született Makón. Ott végezte iskoláit is, azután atyja gazdaságában tanulta meg a földmivelést, később atyja birtokán, majd saját földjén folytatta a gazdálkodást, ma pedig Csanád vármegye egyik legszebb mintagazdaságának tulajdonosa. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának és a község képviselőtestületének, tagja a makói és a vármegyei gazdasági egyesületeknek, a földeáki gazdasági egyesület és szarvasmarhatenyésztő egylet elnöke. Értékes díjakkal tüntették ki különféle gazdasági és tenyészállat kiállitásokon.

Dr. Eckhardt Tibor

a Revíziós Liga ügyvezető alelnöke

1888-ban született Makón, de földeáki származásu és családja, jelenleg is Földeákon él. Középiskoláit Makón és Budapesten, egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Párisban végezte. 1909-ben Csanád vármegye főispáni titkára volt, innen a belügyminisztériumba került, 1914-ben az erdélyi főkormánybiztosság mellé rendelték ki; később főszolgabíró volt Torda-Aranyos vármegyében, 1918-ban az erdélyi nemzetőrségben volt parancsnoki tisztsége. Az összeomlás után az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormánynak volt sajtófőnöke és amikor a nemzeti hadsereg Szegedről Budapestre indult, a siófoki nagyvezérkarnak volt politikai osztályvezetője. Gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője lett, 1922-ben pedig Kiskundorozsmán egységespárti programmal nemzetgyülési képviselővé választották. Később a főváros politikai életébe kapcsolódott bele és tagja lett Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának. Azután az ÉME elnöke lett, majd a Társadalmi Egyesületek Szövetségének társelnöke, jelenleg pedig, mint a Revíziós Liga ügyvezető alelnöke, fejt ki értékes, hazafias működést.

Ébrey András

Földbérlő

1900-ban született Érpatakon. Középiskoláit Egerben és Nagykállón, a gazdasági akadémiát Debrecenben végezte, majd Németországban folytatta gazdasági tanulmányainak kibővítését és innen hazatérve, Szabolcs és Békés vármegyékben gazdálkodott, most pedig földeáki bérgazdaságát vezeti. Tagja a község képviselőtestületének és a vármegyei Gazdasági Egyesületnek.

Felberbauer Pál

adóügyi jegyző

1879-ben született Makón. Középiskoláit Makón és Nagyszentmiklóson, a jegyzői tanfolyamot Kassán végezte, közigazgatási pályáját, mint községi írnok Földeákon kezdte meg, majd segédjegyző lett, 1922-ben pedig adóügyi jegyzőnek választották meg: Több; mint negyedszázad óta áll egyfolytában a község szolgálatában. Régebben elnöke volt a földeáki polgári körnek, jelenleg a gazdasági egyesület számvizsgáló bizottságának elnöke, a Takarékpénztár és Hitelszövetkezet felügyelő bizottságának és az állami iskolagondnokságnak tagja és tíz év óta pénztárnoka az önkéntes tüzoltótestületnek. A lövészegylet főtitkára.

Frankó Béla

földbirtokos

1898-ban született Tiszaradványon. Középiskoláit Nagyszalontán, a katonai reáliskolát Sopronban végezte, azután a Ludovika Akadémiára került és 1918-ban hadnagyá avatták. A kommunizmus után beállott a nemzeti hadseregbe, melynek kötelékében 1924-ig szolgált, azután Kötegyán községben gazdálkodott és 1927-ben vette át földeáki gazdaságának vezetését. Gazdaságában nemesített vetőmagvak termelésével foglalkozik, különösen paprika és dinnyemag termelésével és sokat fáradozik a magyar dinnye külföldi értékesítésének előmozdításán. Ezenkivül az ősi makói hagymatermelés megjavításán is dolgozik. A dinnyetermelésről irt kézikönyve most van sajtó alatt. A Természettudományi Társulat tagja.

Meszlényi Antal

Tanító

1883-ban született Nagyszentmiklóson. Középiskoláit Nagyszentmiklóson, a tanítóképzőt Temesvárt végezte. 1903-ban kezdte meg tanitói müködését az árvamegyei Podbjében, 1904. óta pedig Földeákon müködik. A világháboru kitörésekor hadbavonult és Przemysl elestével orosz hadifogságba került. Taskendbe vitték, ahonnan 1917-ben megszökött, de Szamarában elfogták a vörösök, ott a Vöröskereszt-iroda vezetője lett. 1918-ban a csehek elfoglalták Szamarát és elvitték át Orenburgba, ahonnan 1919. elején megszökött és sok viszontagság után hazakerült. Itthon ujból elfoglalta földeáki állását. A polgári kör és a katolikus kör, valamint a torna klub számvizsgáló bizottságának elnöke. Mint levente főoktató, annakidején megszervezte a földeáki levente egyesületet.

Wolfinger Frigyes

a Makói Mezőgazdasági R. T. ügyvezető igazgatója

1895-ben született Bicske-Csordakuton. Középiskoláit Budapesten, gazdasági tanulmányait Lipcsében végezte, azután hadbavonult és a 34. tábori tarackezrednél teljesitett frontszolgálatot. Kitüntetései : kétszer a Signum Laudis, kis ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt és sebesülési érem. A leszerelés után gazdálkodással foglalkozott 1927-ig, ami­kor Andor öccsével együtt a dr. Dózsa Imre elnöklete alatt álló Makói Mezőgazdasági R.-T. vezetését vette át.