Névtelen‎ > ‎

Mandulaházi E alom

születtek: 2010. március 1.
apa:         Gyarmati Góbé Huba "Bátor"
anya:       Mandulaházi Cseresznye  
                                  Alomnapló                                                    

E alom galéria



Szépen, vitézül viselt nagy vehem lett. Az utolsó hetekben már feltűnő méretű pocakot hordott Cseresznye, büszke volt rá. Február utolsó napján elérkezett az ellés (egyesek szerint fialás) ideje.

2010. március
MEGSZÜLETTEK március 1-jén hétfőn
Frissen
Étkezés
Sorban

Kilenc kis erdélyi kopó, 5 kan 4 szuka. Erősek, nagyok, egészségesek. Minden kölyök háromszínű, nagy fehér mellfolttal. Két szuka és két kan a fekete helyett szép ezüstszürke szőrzettel született: igen ritkán előbukkanó színváltozat, amely az ősi fajtában jelen van. 

március 3.    A picurkák alszanak, esznek, dőzsölnek, nőnek. Cseri mama minden kényelmet biztosít a számunkra. Gazda is kezdi megismerni, megkülönböztetni a csapattagokat. Nagymami is élénken érdeklődik az új hangok tulajdonosai iránt, de legnagyobb sajnálatára még nem mehet közel.

március 8.    Egyhetesek! Nagyon nőnek az aprók, hatnapos korukra megduplázták a súlyukat. Cseresznye mama nagy étvággyal eszik, rendet tart picinyei között, cserébe bőven juttat számukra a tápláló tejből. Ha befekszik közéjük, megélénkül a boly, mindenki azonnal támad. A hirtelen megélénkült kavarodást hamarosan elégedett kurrogás követi, míg végül mindenki jóllakottan elcsendesül és álomba szenderül.

március 13.  Hogy telik az idő! Ezek az aprók hihetetlenek, eddig általam nem látott mértékben növekednek: már elérték születési súlyuk háromszorosát. A szürke bundák sötétedésnek indultak, már a legvilágosabb kisfiú, Szöszi is majdnem grafitszürke. Pemzli, Érsek és Setétke még sötétebb. A fekete kanok: Kislovag, Morgi és Herceg büszkén viselik a trónörökös jogait, dőzsölnek a jóban. És a lyányok: Kismac és Réci, tudatában kiválóságuknak nem éppen a soványságukkal tüntetnek. Cseresznye mama öntudatos és fegyelmező jelenléte biztosítja számukra a hátteret. Mindenki már kinyitotta szemét, a résnyiről lassan tágra nyílnak a tekintetek, s a szaglás és tapintás érzékei után újabb információk gazdagítják a fejlődő agyacskákat. Már nem érzik idegennek a Gazda kezét, s Cseri sem aggódik úgy, hogy elveszem a babát egy kis ismerkedésre, mérlegelésre.

március 19.  Bőven másfél kiló fölött a súlyuk, lassan négylábra állnak, egyre biztosabban, ámbár még imbolyogva lépkednek a picurkák.  Már beszélgetnek egymással, egy-egy rémisztőnek szánt vakkantás is hallatszik néha. Ma - a szép időnek köszönhetően - ismerkedés volt a kerttel, a kifutóval és a kutyaházzal. Eleinte nyugtalanul, nyüszkölve keresték a biztosat az ismeretlenben, izgatott járkálásuknak Cseresznye bíztatására egy kutyaház-avató kiadós szoptatással vetettünk véget. Aztán csend és béke. A délutánt kint töltötte a csapat.

március 29.  Eltelt már négy hét is! Az értelem csillog a kicsik kék szemeiben. Lelkesen tódulnak ki a kutyaház tornácára, vagy a kifutóba, ha meglátják Anyut vagy a Gazdát. Az éjszakák egyre rövidebbek, s már nem is olyan hűvösek. Jól befűtenek a függöny mögött maguknak, és dünnyögve-szuszogva alszanak összebújva. Egy-egy éberebb testvérke őrzi a többiek nyugalmát, aki, ha vészt észlel, azonnal riaszt. Egyik hajnalban szembetaláltam magam egyikükkel: megmorgott és meg is ugatott! Nagyon megdicsértem a bátorságáért.

március 31. Már többen is itt jártak a leendő gazdák közül, mindenkit jól megugatott Cseresznye, aztán pár perc múlva már eltűrte a simogatást is. Holnap lesz egy hónapos az alom. Imádnak beszélgetni, a Gazdát hallgatni, felkéredzkednek és akár hárman-négyen is megbújnak a karomon. Puszilkodás, bizalmas rágdosás, szakáltépés a menü ilyenkor. Igazságosnak kell lennem, mindenkit fel kell emelni pár percre, nehogy valaki kimaradjon...

április 5.  A Húsvét csendesen telt, az eső mára megérkezett, a hűvös elől a függöny mögötti jó meleg óvja a csapatot. Az, hogy már a száraz tápot is megkóstolták, nem is újdonság. Cseri anyu zokszó nélkül teljesíti kötelességét, három óránként megszoptatja gyermekeit. Csak a helyszín változik, szinte kiismerhetetlenül. Az ős-étkezde természetesen a kutyaház, olyankor egy kis takarítás is belefér amíg az utódok a csecsen dolgoznak. Aztán ott a tornác, ami azért problémás, mert csak nagy ügyességgel fér rajta el mindenki. A kifutó jól bevált szoptatási célokra, kiváltképp, ha nem a falhoz simulva áll meg Anyu. A surmáncok kedvence az, amikor a kaput félig kinyitva áll meg Cserimama: ki lehet szökni a nagyvilágba!

április 11. A Költészet napja (Márai 1900. és József Attila 1905. születése), a Választás napja, vasárnap, és még minden más: azaz az Első Vonszalék Napja! Na, az aztán valami érdekes! Bütyök nagybácsi ajándékát, egy jól megtermett vaddisznó csülkét húztam-vontam-cupfoltam a kertben, miközben épp étkezett a bűbájkommandó a kifutóban. Gondoltam, lefekszenek aludni, aztán majd két óra múlva meglátjuk, érdekli-e őket a szag.
  Nem láttuk meg. Miután végeztek a száraztáp bekebelezésével, nem ám aludni tértek, mint rendesen: ki a kiskapun - amit hanyag módon nyitva hagytam - és járkálás, szaladgálás, páros incselkedés, stb. Ketten-hárman odajöttek hozzám, üdvözölni - a csülköt már eltettem addigra. Hirtelen megálltak a kicsi nózik a levegőben, majd a fejek egyszerre a földre hajoltak. A többiek is odaszaladtak, s mintha varázslatra, nózik a fűre. Azt a figyelmes dermedt csendet markolni lehetett volna: nem volt olyan kiskopó, akit közömbösen hagyott a VAD szaga! A türelmesebbek vagy öt percig, elmélyülten, elbűvölve szaglásztak a nyomon. Csak ezután jöhetett ki Cseri, aki bentről izgatottan figyelte a próbát. Kérdőn nézett rám: na ugye, Gazda, mit mondtam!

április 18. vasárnap (48 naposak). Túl az első oltáson, a harmadik féregtelenítésen. Nem volt gond, szépen viselték. Elevenek, játékosak, gyorsak, Cseresznye mami is élvezi a játékot a picinyekkel: tanítja őket, fegyelmez, hívja barangolni a társaságot. A második vonszalék tegnap, a harmadik ma volt: másfél órás nyomon a frissen vágott fűben: Setétke, Herceg, Kislovag és Érsek mentek elöl megbűvölve az illattól, a többiek utánuk, Cseri mutatta nekik, hogyan kell olvasni. Ma már szépen letett orral haladtak, mire váratlanul közéjük dobtam a vaddisznócsülköt. Óriási forradalom tört ki! Tépték, húzták, egymás szájából próbálták kikapni, cipelték, harcoltak a vadért. Végül el tudtam csenni és Cserinek adtam, aki morogva védte a fellelkesült siserehadtól.

április 25. vasárnap. A héten a szürke kutyusok megkapták a chipeket, mind a négyen. Setétke és Érsek is elköltözött tőlünk, megkezdték igazi nagy életüket új családjaikban. Nem könnyű a búcsú a kis őszinte tekintetű babáktól: itt születtek, velünk együtt teltek életük első napjai, hetei, bámulatos ütemben fejlődtek, öröm volt nézni őket nap mint nap, ahogy nőnek, okosodnak, szocializálódnak. Minden segítséget megkaptak a szülői háznál, s mostantól elszakadván Anyutól, más világban találják magukat. Csak a szeretet nem változik.

április 30. péntek. Végre tegnap megérkeztek a törzskönyvek, a chipeket is beültette az állatorvos. Nyikkanás nem volt.
Ma elköltözött a legkisebb és a legnagyobb kisleány, Kismac és Réci. Egyikük Sopronba, másikuk Budapestre, egyikük kopó után kopónak, másikuk első kutyusnak. Nem könnyű az elválás, de a büszkeség, a szép élet reménye erősebb.

május 1. szombat. Ma is hárman elhagyták a szülői házat: Kislovag Telkibe, Szöszi Piliscsabára, Herceg Keszthelyre költözött. Három dicső fiú, azzal bocsátottam el őket, hogy vigyék hírünket a világba, legyenek okos, jó kopók.

május 2. vasárnap. Eljöttek Pamacsért is Balatonboglárról. A megfogyott két fős alom kislánya, aki Morgival még egy jót játszott a többiek emlékére, mielőtt a szerető gazdakezek között megkezdte fontos útját Haza. Már csak Morgi, a triumvirátus erős embere maradt, sírva téblábolt a kertben, hova tűntek testvérkéi?

május 8. szombat. Jönnek ám a hírek az új élet az első napjairól: a beilleszkedés nehézségei, játékok, állatorvosi vizsgálatok, tapasztalások, aggódás, öröm és sok-sok szeretet. Gazdag, tapasztalós hetünk volt Morgival, bejártuk Anyuékkal a környéket már, nagy a világ, nagyobb, mint sejtettük! Ma eljöttek a leendő gazdák, tapasztalt kutyások, vadászok, kiállításra járók. Lesz még egy kis időnk együtt, aztán tőle is meg kell válnunk: a mokány, kedves fiatalúrtól.
Comments