Idézetek a könyvből

A teljes könyv az alábbi link alatt olvasható:

https://sites.google.com/site/tarsadalomfejlodeshaboru/home

Kivaghy K.

Nem egyes vezetők, de a vezetés természetéből, adódnak ezek a negatívumok.

    Az egyik kiindulás talán az, hogy amennyiben a vezető hatalmon akar maradni, márpedig a döntő többség akar, szinte kénytelen elkövetni kisebb-nagyobb, tisztességtelen negatív tetteket. Ha nem így tesz, akkor a „jóságos” vezetőtársak, jelöltek, hamar, kiebrudalják a tisztességes vezetőt. Egyszerűbben: ha azt akarod, hogy kedveljenek a disznók, a korpa közé kell keveredned. Ráadásul, mindez többnyire tudat alatt, önhazugság által történik.

    A másik kiindulás, melyet a valós élet igazol, ennél is banálisabb, egyszerűbb. Az emberek jelentős része vezetői (főnöki) elosztói helyzetben (önzőségből, önteltségből, önkontroll hiányból) hajlamos saját javára, igazságtalanul elosztani a hatalmat, a jövedelmet.

Ez egyenesen arányos a hatalom nagyságával, idejével, valamint a vezetettek számával, ill. arctalanságával. Persze a vezető személyiségétől is függ. Na meg persze a vezetés korlátozottságtól is függ.

Minél ismeretlenebbek a „károsultak” annál inkább képes a vezető hamis önigazolást gyártani – erre még visszatérek. Az idő faktor, pedig a telhetetlenségi aspektus miatt számít. Egy idő után, még az oly óriási, hatalom, ill. vagyon is megszokottá válik, több kell, majd ez is megszokottá válik, és így tovább. A szükségszerű telhetetlenség oda vezet, hogy óriási igazságtalan különbségek alakulnak ki. Továbbá azt is jelenti, hogy nincs beállítható határ. A zsarolók viselkedése a bűnügyi krónikákból ismert: tévedés kifizetni a kért összeget, mert akkor következik a következő zsarolás.

    A harmadik kiindulás a pszichikai kifordulás, de erről később lesz szó.

     Ugyanakkor, a normális átlagos ember sem különb összességében, mint az átlagos vezető, csakhogy az átlagos vezetőnek, kiváló embernek kellene lenni. Másfelől, a normális átlagos ember is, ha vezetői pozícióba kerül, általában rövid idő után, elkapja a „vezetői betegséget”, vagyis a vezetés szükségszerű negatívumai határozzák meg a gondolkodását, viselkedését.

Többször ismételem, nem véletlenül: a szükségszerű vezetési negatívumok, tulajdonképpen természetes emberi gyengeségek. Csakhogy eme emberi gyengeségek vezetői helyzetben jönnek elő, általában többé-kevésbé előjönnek, ezért szükségszerű vezetési negatívumok.

    Igaz, hogy a vezetői silányság nem személyes tulajdonság, hanem a szükségszerű vezetési negatívumokból ered, de azt is hozzá kell tenni: a karrieristák, törtetők nagyobb arányban lesznek vezetők. Bár ez is a vezetés-kiválasztó al-rendszer hibája, mely al-rendszert, a vezetés szükségszerű negatívumai határozzák meg. A „rendszer” tele van öntartó körökkel, ezért is nevezhető „rendszernek”.

       Mint említettem, kialakulnak az önzáró negatív körök, visszacsatolások. Például, jobb vezetés-kiválasztó rendszerrel valamennyire csökkenteni lehetne a vezetés szükségszerű negatívumait, azonban azt, azoknak a vezetőknek kellene kidolgozni, akikre hatnak a vezetés szükségszerű negatívumai, beleértve, a változtatás, a demokrácia, s az okosabb vezetés iránti, vezetői ellenszenvet.

Megpróbáltam a fontosabb vezetési negatívumokat kiválasztani. Többé-kevésbé az alábbi negatívumok hatnak a vezetőkre. Kétségtelenül, a megfogalmazások sarkosak, így élesebben rajzolódik ki a problémakör.

A teljes könyv, két részben a lenti mellékletben is olvasható!