2 . Ó és Új-Szövetség együtt

Sokan úgy gondolják, hogy Jézus Krisztus szolgálata, az Ő áldozata fölöslegessé tette az Ó-Szövetségi tanításokat, és ezáltal fölöslegessé tette az Ó-Szövetség olvasását.

Jézus Krisztus nem ezt tanítja.

Jn. 5,39

Ti azért kutatjátok az Írásokat, mert azt gondoljátok, hogy azokban van az örök életetek: pedig azok rólam tesznek bizonyságot,

Itt a Farizeusoknak azt tanítja, hogy az általuk jól ismert írások, amik az Ó-Szövetségre utalnak, mert akkor még Új-Szövetségi Biblia nem volt, Jézusról tesznek bizonyságot.

Lk. 24,44

Majd így szólt hozzájuk: „Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban.”

Lk. 24,45

Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,

Jézus a Példaképed.

Jézus Krisztus, mikor tanította az embereket, szinte mindig idézett az Ó-Szövetségből. Később az apostolok, akik írták a Leveleket, szintén rengeteget idéztek az Ó-Szövetségi írásokból. Sőt, a János apostol által leírt Jelenések könyve értelmezhetetlen az Ó-Szövetség ismerete nélkül!

A Jelenések könyvében ezt olvashatod.

Jel. 1,3

Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van.

Olvasd a Bibliát, értsd meg a Bibliát, és miután megértetted, boldogan kürtöld világgá!

Kezdem az elején.

A hat napos teremtés.

Mózes első könyve a világ teremtésével foglalkozik. Isten hat nap alatt teremtette a világot.

Később, a Tízparancsolat átadásakor része lett a parancsolatnak a teremtés emlékünnepe, a szombat.

2 Móz. 20,8

Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.

2 Móz. 20,9

Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;

2 Móz. 20,10

De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;

2 Móz. 20,11

Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.

Ez az idézet a Károli Gáspár- féle Bibliából való. Sajnos az Új Fordításban nem szombatot írnak, hanem nyugalom napját, de még a Katolikus Bibliában, a Szent István társulat fordításában is a szombat szerepel.

Kiv 20,8

Gondolj a szombatra és szenteld meg.

Kiv 20,9

Hat napig dolgozzál és végezd minden munkádat.

Kiv 20,10

A hetedik nap azonban az Úrnak, a te Istenednek a pihenő napja, ezért semmiféle munkát nem szabad végezned, sem neked, sem fiadnak, sem lányodnak, sem szolgádnak, sem szolgálólányodnak, sem állatodnak, sem a kapuidon belül tartózkodó idegennek.

Kiv 20,11

Az Úr ugyanis hat nap alatt teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van; a hetedik napon azonban megpihent. Az Úr a hetedik napot megáldotta és megszentelte.

Ha most beleolvasol a Jelenések könyvébe, ami időszámítás után kb. 100 környékén adatott János apostolnak, és a jövőről szól, hiszen prófétai látomások vannak benne, akkor igencsak elcsodálkozol.

Jel. 14,7

és hatalmas hangon így szólt: „Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája; imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, a tengert és a vizek forrásait!”

Megjelenik az utolsó időben egy Angyal. Az utolsó időt a Biblia mindig a Jézus visszajövetele előtti rövid időszakra érti a Biblia.

Ez az Angyal arra figyelmeztet, hogy azt az Istent tiszteld, aki teremtette a mennyet, a földet , a tengert.... itt szó szerint idézi az eredeti Tízparancsolatot, benne a szombat parancsolatát.

Jel. 14,12

Itt van helye a szentek állhatatosságának, akik megtartják az Isten parancsait és a Jézus hitét”.

Kicsitt tovább olvasva a szentekről olvashatsz, akik megtartják Isten parancsait, amiről mindenki tudja, hogy elsősorban az eredeti Tízparancsolat, és a Jézus hitét!

Az Ó-Szövetségi Bibliát és az Új-Szövetségi Bibliát egyformán fontosan kell kezelni, szeretni és ismerni!

Sokan hivatkoznak arra, hogy a Jézus Krisztusba vetett HIT, az Istenbe vetett HIT és Bizalom számít. Az Ó-Szövetségi tanítás állítólag már nem fontos.

Most olvasd el Pál apostol Zsidókhoz írt leveléből ezt a szép szakaszt, ami a HIT-ről, és a HIT szerzőjéről szól.

Zsid. 11,2

Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek.

Zsid. 11,3

Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.

Zsid. 11,4

Hit által ajánlott fel Ábel értékesebb áldozatot, mint Kain, és ezáltal nyert bizonyságot arról, hogy ő igaz, mert Isten bizonyságot tett áldozati ajándékairól, úgyhogy hite által még holta után is beszél.

Zsid. 11,5

Hit által ragadtatott el Énók, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mivel elragadta őt az Isten. Elragadtatása előtt azonban bizonyságot nyert arról, hogy Isten szemében kedves.

Zsid. 11,6

Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik.

Zsid. 11,7

Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyek még nem voltak láthatók, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett.

Zsid. 11,8

Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívatott, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy.

Zsid. 11,9

Hit által költözött át az ígéret földjére, mint idegenbe, és sátrakban lakott Izsákkal és Jákóbbal, ugyanannak az ígéretnek az örököseivel.

Zsid. 11,10

Mert várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezője és alkotója az Isten.

Zsid. 11,11

Hit által kapott erőt arra is, hogy Sárával nemzetséget alapítson, noha már idős volt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette.

Zsid. 11,12

Ezért attól az egytől, méghozzá egy szinte már elhalttól származtak olyan sokan, mint az ég csillagai és mint a tenger partján a föveny, amely megszámlálhatatlan.

Zsid. 11,13

Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön.

Zsid. 11,14

Mert akik így beszélnek, jelét adják annak, hogy hazát keresnek.

Zsid. 11,15

És ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni.

Zsid. 11,16

Így azonban jobb után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített.

Zsid. 11,17

Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor próbára tétetett, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta,

Zsid. 11,18

akinek megmondatott: „Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni”.

Zsid. 11,19

Azt tartotta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett.

Zsid. 11,20

Hit által áldotta meg Izsák is az eljövendő dolgokra nézve Jákóbot és Ézsaut.

Zsid. 11,21

Hit által áldotta meg a haldokló József mindegyik fiát, és botja végére hajolva imádkozott.

Zsid. 11,22

Hit által gondolt József élete végén Izráel fiainak kivonulására, és rendelkezett teteme felől.

Zsid. 11,23

Hit által rejtegették Mózest születése után három hónapig szülei, mert látták, hogy szép a gyermek, és nem féltek a király parancsától.

Zsid. 11,24

Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó lánya fiának mondják.

Zsid. 11,25

Mert inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét,

Zsid. 11,26

mivel nagyobb gazdagságnak tartotta Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot, mert a megjutalmazásra tekintett.

Zsid. 11,27

Hit által hagyta el Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mint aki látja a láthatatlant.

Zsid. 11,28

Hit által rendelte el a páskát és a vérrel való meghintést, hogy a pusztító ne érintse elsőszülötteiket.

Zsid. 11,29

Hit által keltek át a Vörös-tengeren, mint valami szárazföldön, és amikor ezt az egyiptomiak is megpróbálták, elmerültek.

Zsid. 11,30

Hit által omlottak le Jerikó kőfalai, miután körüljárták azokat hét napon át.

Zsid. 11,31

Hit által nem veszett el az engedetlenekkel együtt Ráháb, a parázna nő, amikor a kémeket békességgel befogadta.

Zsid. 11,32

És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról.

Zsid. 11,33

Ezek hit által országokat győztek le, igazságot szolgáltattak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok száját tömték be,

Zsid. 11,34

tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek hősökké, idegenek seregeit futamították meg.

Zsid. 11,35

Asszonyok feltámadás révén visszakapták halottaikat. Másokat viszont megkínoztak, akik nem fogadták el a szabadulást, hogy dicsőségesebb feltámadásban legyen részük.

Zsid. 11,36

Mások megszégyenítések és megkorbácsolások próbáját állták ki, sőt még bilincseket és börtönt is.

Zsid. 11,37

Megkövezték, megégették, szétfűrészelték, kardélre hányták őket; juhok és kecskék bőrében bujdostak, nélkülözve, nyomorogva, gyötrődve, sínylődve azok,

Zsid. 11,38

akikre nem volt méltó a világ; bolyongtak pusztákban és hegyeken, barlangokban és a föld szakadékaiban.

Zsid. 11,39

És mindezeken, noha hit által elnyerték az Írás jó bizonyságát, nem teljesült be az ígéret,

Zsid. 11,40

mert Isten számunkra valami különbről gondoskodott, és azt akarta, hogy ők ne nélkülünk jussanak el a teljességre.

Zsid. 12.

Zsid. 12,1

Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát.

Zsid. 12,2

Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült.

Isten az Ő hatalmas bölcsessége és szeretete szerint sokszor üzen az embereknek, hogy tanítsa, figyelmeztesse őket a jövő veszélyes eseményeire.

Ezeket az üzeneteket a prófétákk mondták el vagy írták le az embereknek. de a próféciák nagy része jelképeket használ, a Jelenések könyve pedig csak Ó-Szövetségi jelképeket használ.

Ha valaki nem ismeri az Ó-Szövetséget, nem fogja megérteni a Jelenések könyvét!

Mikor Jézus megszületett, Bölcsek jöttek Jeruzsálembe és keresték a megszületett Messiást. A Messiés azt a királyt jelentette, akit Isten Szent Lelke felszentel. Ugyanez a szó görögül Krisztus.

Mt. 2,1

Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idejében, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe,

Mt. 2,2

és ezt kérdezték: „Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.”

Mt. 2,3

Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet.

Mt. 2,4

Összehívatta a nép valamennyi főpapját és írástudóját, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak.

Mt. 2,5

Azok ezt mondták neki: „A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta:

Mt. 2,6

Te pedig Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legjelentéktelenebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt.”

Mt. 2,7

Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, pontosan megkérdezte tőlük a csillag feltűnésének idejét,

Mt. 2,8

majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: „Menjetek el, szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekről; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!”

A várost könnyű volt megnevezni. mert szó szerint leírta a próféta a Mikeás könyvében.

Mik. 5,1

Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdankorba, a távoli múltba.

De honnan tudhatták, hogy mikor fog megzületni Jézus Krisztus?

Van egy segítség az Ó-Szövetségben. Dániel próféta könyvét ismerve és helyesen értelmezve ki tudjuk számítani Jézus felkenetését, azaz a megkeresztelkedését, Jézus Krisztus kereszthalálának időpontját és tudunk következtetni a születésének a dátumára is.

Erről részletesen olvashatsz a Jézus születése című oldalon. Klikkelj ide, hogy elolvassad.

A Dániel prófécia egy számítás alapján értelmezhető.

Ezékiel. 4,6

És ha ezeket kitöltötted, feküdj a jobboldaladra másodszor, és viseld a Juda házának vétkét negyven napig, egy-egy napot egy-egy esztendöül számitottam néked.

4 Móz. 14,34

A napok száma szerint, a melyeken megkémleltétek a földet, (tudniillik negyven napon, egy-egy napért egy-egy esztendő), negyven esztendeig hordozzátok a ti hamisságotoknak büntetését, és megismeritek az én elfordulásomat.

Ha ezt a törvényszerűséget figyelembe veszem, akkor megértem a Dáiel könyvét.

Tehát egy jelképes nap egy évet jelent! Dániel 9, 25 kijelenti, hogy a A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van ...vagyis 69 hét, illetve 483 nap.

A Jeruzsálem ujjá építéséről szóló rendeletet Kr.e 457-ben adták ki. Ha Kr.e 457-et vesszük kiindulási pontként, a számok pontosan Krisztus idejéig vezetnek el bennünket. Ezt a rendeletet I. Artaxerxes adta ki, és ez visszaadta a zsidóknak anyaföldjükön a teljes polgári, igazságszolgáltatási és vallási autonómiát.

A Kr.e 457-et véve kiindulásként, adj hozzá 483-at, Kr. u. 28- hoz érkezünk! Ha a nullát nem számoljuk, akkor 27-hez.

Ez a messiás-fejedelem, azaz Jézus Krisztus szolgálatának a kezdete!

Ugyanez a törvényszerűség segít értelmezni a János Jelenések könyvének a tanítását.

Jel. 12,5

Az asszony fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel legeltet minden népet. A gyermek elragadtatott az Istenhez, az ő trónusához,

Jel. 12,6

az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Istentől előkészített helye volt, hogy ott táplálják ezerkétszázhatvan napig.

Jel. 11,3

Az én két tanúmnak pedig megadom, hogy ezerkétszázhatvan napig prófétáljanak zsákruhába öltözve”.

Itt is egy napot egy évnek számolok, ami azt jelenti, hogy 1260 nap egyenlő 1260 évvel.

Tehát az aszony, aki Isten népét jelképez, 1260 évig Isten oltalma alatt van a nehéz időszakban. A teljes Jelenések könyve egy külön weboldalt igényelne, annyi csodálatos Ó-Szövetségi jelképet tartalmaz, de az egyértelmű, hogy az Ó-Szövetség nélkül senki sem érti meg és ismeri az Új-Szövetséget teljes szépségében.