A Jó Pásztor beazonosítása

Jézus Krisztus a mi Pásztorunk.

Vajon miből gondolom én mindezt? Miből tudsz Te is megbizonyosodni arról, hogy valóban Jézus az a példabeli pásztor, aki szeretettel és gondoskodással vezeti a báránykáit?

Most sokat fogunk a Bibliából olvasni. Nagyon jó, hogy van képes Biblia, nagyon jó, hogy vannak olyan könyveid, amikben Jézusról olvashatsz, de ne feledd, egyik sem helyettesíti azt a Szent Bibliát, amit a Jó Isten iratott le az Ő szent embereivel!

Hogy jobban megérthesd a Jó Pásztorról szóló hasonlatot, olvasd el a Bibliából azt a példázatot, ahol maga Jézus mesél a Jó pásztorról.

Olvasd el Máté evangéliuma 18. fejezet 12-14 verseit.

Mt. 18,12

Mit gondoltok? Ha egy embernek száz juha van, és eltéved közülük egy, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyekben, és nem megy-e el megkeresni az eltévedtet? Mt. 18,13

Ha azután megtalálja, bizony mondom néktek, jobban örül neki, mint annak a kilencvenkilencnek, amelyik nem tévedt el.

Mt. 18,14

Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül.”

Ugyanezt a példázatot megtalálod Lukács evangéiumában is.

Olvasd el Lukács evangéliuma 15. fejezet 4-7 verseit.

Lk. 15,4

„Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja?

Lk. 15,5

És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében,

Lk. 15,6

hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat.

Lk. 15,7

Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre.”

Az első példázatban azt olvastad, hogy a Szerető Mennyei Atyánk, a Jó Isten azt akarja, mogy minden eltévedt bárányka megkerüljön.

A Jó Isten azt akarja, hogy mindenki, aki eltévedt és eltávolodott Őtőle, az visszataláljon a Szeretet forrásához, a Teremtő Istenhez.

A második pédázatban pedig azt is megtudtad, hogy öröm van a Mennyben, ha megtalálnak és haza vezetnek egyetlen egy kis eltévedt báránykát. Ez azt jelenti, hogy hatalmas öröm van az egész világmindenségben, ha egyetlen eltévedt ember is visszatalál a Szerető Istenhez.

A megtérő bűnös azt jelenti, hogy egy ember eltért a helyes útról.

Istentől elszakadva, eltévedve lenni az bűn. Ha azt tanulod, hogy a hazugság, a lopás, az irigység vagy példáúl a rossz erkölcs bűn, akkor igazat tanítanak.

Ezek a cselekedetek azért születnek meg a kis kobakodban, mert az ember eltávolodott a Jó Istentől.

Jézus Krisztus pedig azért jött, hogy az Ő segítségével visszatalálj a Jó Istenhez!

Jézus Krisztus nem csak azért jött el a Földre, hogy kisgyermekként megszületve jó példát mutasson nekünk.

Hanem azért is, hogy helyettünk vállalja a mi rossz cselekedeteinknek a következményét.

Annyira szeret minket, annyira szeret Téged is, hogy az életét adta azért, hogy Téged magával vihessen egy szebb és csodálatosabb világba.

Ahhoz, hogy magával tudjon vinni, vissza kell értünk jönnie. És amikor visszajön, szintén a példázat szerinti pásztorhoz hasonlóan fog viselkedni.

Ketté választja a kecskéket és a juhokat.

Olvasd el Máté evangéliuma 21. fejezet 28-31 verseit.

Mt. 25,31

„Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára.

Mt. 25,32

Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.

Mt. 25,33

A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.”

Mt. 25,34

„Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot.

Mt. 25,35

Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok,

aprópénz vagy mosoly

Mt. 25,36

mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.

Mt. 25,37

Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna?

Mt. 25,38

Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna?

Mt. 25,39

Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád?

Mt. 25,40

A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.”

Mt. 25,41

„Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre.

Mt. 25,42

Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom,

Mt. 25,43

jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg.

Mt. 25,44

Akkor ezek is így válaszolnak neki: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked?

Mt. 25,45

Akkor így felel nekik: Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg.

Mt. 25,46

És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre.”

A Jó Pásztor, Jézus Krisztus terelgeti a báránykáit. Mi vagyunk a báránykák, akik szeretik és követik Jézust, bárhová is megy. Jézus azt szeretné, ha minden kedves kisbárány haza találna. Haza találni pedig úgy tudunk, ha hűségesen követjük Jézus utasításait, szeretetteljes kéréseit. Az Ő kérései nem nehezek. Hiszen csak annyít kér, hogy bízzunk Őbenne, és Ő mindent megad nékünk, ami ahhoz kell, hogy célba érjünk.

Azok az emberek, akik nem engedelmeskednek Jézusnak, a kecskékhez hasonlítanak a példázatban. A kecske nem sétál együtt a többiekkel, hanem ide-oda ugrabugrál, mindig keresi azokat veszélyes sziklákat, szakadékokat, ahol bár ügyesen átugrik minden akadályon, mégis eltávolodik a többiektől, és ami a legfontosabb, eltávolodik a Jó Pásztortól.

Azok az emberek, akik a saját elképzeléseiket akarják megvalósítani, még akkor is, ha ez veszélyt hoz másokra és saját magukra, még akkor is, ha ezt nem szeretné Jézus Krisztus, azokhoz a kecsékhez lesznek hasonlóak, akik nem lettek beengdve az engedelmes báránykákkal együtt az akolba, ami a biztonságos otthont jelenti.

Legrészletesebben azonban a János evangéliuma 10-ik fejezetben szól Jézus önmagáról, mint a jó Pásztorról.

Olvasd el János evangéliuma 10. fejezet 1-18 verseit.

Jn. 10,1

„Bizony, bizony, mondom néktek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló;

Jn. 10,2

de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora.

Jn. 10,3

Ennek ajtót nyit az ajtóőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti.

Jn. 10,4

Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját.

Jn. 10,5

Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik.”

Akkor fogod megismerni a Juhok pásztorának hangját, ha már többszőr hallottad.

Akkor fogod felismerni Jézus tanítását, ha már többszőr olvastad.

Az igazi pénzt sem úgy külömbozteti meg a hamistól a szakértő, hogy ismeri az összes hamisítványt, hanem úgy, hogy ezer közül is felismeri az egyetlen igazit!

Szívből kérlek, hogy olvasd rendszeresen a Bibliát, az igazi Szent Bibliát, és kérd minden egyes alkalommal Jézus Krisztust, hogy adjon a kis buksidba bölcsességet, hogy ne csak elolvasd, hanem meg is értsed!