4. Az Élet kialakulása

Most ismét a Miskolci Egyetem tananyaga alapján kezdünk el közösen gondolkodni.

Ahhoz, hogy az élet kialakuljon, megfelelő környezetre volt szükség.

Szerinted mi az élet kialakulásához szükséges ideális környezet?

Csak nézd meg a növényeket, az állatokat vagy magát az embert. Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy ne legyünk betegek és ne haljunk meg?

1. Kell napfény, de csak kevés, mert a perzselő nap megéget és kiszárít mindent.

2. Kell kellemes hőmérséklet, ami lehetőleg nem hidegebb mint 0 celzius fok, mert akkor megfagyunk és nem melegebb mint 41 celzius mert ez felett a legegyszerűbb sejtek elpusztulnak. Amikor a beteg ember lázas lesz, az azért van , mert a betegség, ami egy bacilus is lehet, 41 celzius felett elpusztul. De a beteg is belehalhat ebbe a borzasztó melegbe!

3. Kell friss, oxigén dús levegő, hiszen oxigén nélkül minden állat elpusztul. A növények is használnak oxigént, csak ők a szénnel összekapcsolt oxigént lélegzik be, amit az állatok és az ember kilélegzett.

4. Kell tiszta víz, ami nem mérgező, nem forró, nincs befagyva.

Ezek után megmutatom neked, hogy a professzorok mit tanítanak az élet feltételeiről, az élet feltételezett kialakulásáról.

A Föld légköre

Mivel az élet feltétele az úgynevezett "szabad szerves molekula" jelenléte ( ez olyasmi mint a tégla és a cement a falban, ez kell hogy felépüljön az élet ), ami oxigén hatására azonnal elpusztul, ezért abból indultak ki a tudósok, hogy kezdetben biztosan nem volt oxigén.

A logika a következő volt.

1.A legegyszerűbb élő anyag is aminosavakból áll, amiben a neve is mutatja, hogy bonyolult savak találhatók. Ezért azt hitték, hogy akkor mindenhol sok savat lehetett találni.

2.Ezek a savas alapú anyagok oxigén hatására elpusztulnak, ezért kitalálták azt, hogy akkor biztos hogy nem volt oxigén!

"A kéreg alatti olvadékból gázok szabadultak fel, és vulkánokon keresztül az atmoszférába kerültek. Így elsősorban vízgőz, mellette szén-dioxid, metán és ammonia alkotta a Föld korai légkörét."

Hartai Éva A Váltózó Föld 18.old.

Ezek külön-külön is mérgezőek, és ha magas koncentrációban lettek volna jelen a légkörben, akkor az ős tenger is szennyeződött volna. Az ammonia elvileg épitő eleme lehet az aminosavnak, ami a fehérje alapja.

Körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt a vulkanizmusnak köszönhetően kezdett el kialakulni a másodlagos földi légkör. Összetételére a a jelenlegi vulkáni gázok vizsgálata alapján következtethetünk. Eszerint a kora-archaikumi légkőr körülbelül 80% vízgőzből, és 10-17 % szén dioxidból állt, ezen kívűl SO2, N2, kevesebb CO,NH,CH, H2S H2 és Ar vettek részt a felépítésében. A szabad molekuláris oxigén teljesen hiányzott.

Hartai Éva A Váltózó Föld 137.old

Ha a jelen-kórból indulunk ki, és a mostani vulkanikus környezetet vesszük alapul, nem merül fel a kérdés, hogy a mérgező gázokkal telített forró keverék, ami több 10, vagy akár 100 km-es távolságban is halálos, hogy lehetett bölcsője egy születendő életnek?

Hogyan lett a fortyogó vulkánokkal teletűzdelt világban víz, ami feltétele az életnek?

A földi víz származására vonatkozóan elfogadott a kozmikus eredet, azaz azokból a 15-20 % H2O-t tartalmazó szilikátos kondrit-meteoritokból származik, amelyek a Föld felépítéséhez a planetáris akkreció során hozzá járultak.

Hartai Éva A Váltózó Föld 137.old.

Az élet bölcsője egy "ősleves" ami gyakorlatilag víz volt. Ha olyan mértékben csapódtak be a meteorok, hogy a szállított víz tengert alkotott, és nem volt a mai értelemben vett oxigént tartalmazó légkör, akkor mi akadályozta meg a káros, pusztító sugarak becsapódását, ami azonnal elpusztította volna az első életcsírát?

A becsapódás hővel jár, a meteorit megsemmisül, a víz pedig elpárolog, így képtelenség, hogy ne került volna a légkörbe szabad oxigén!

Ha nincs az ősi Föld légkörében oxigén, akkor nincs az a természetes védő réteg, ami megakadályozza a Nap nagyon erős, káros sugarainak a becsapódását a Föld légkörébe! Ezt ózon rétegnek hívják. Három oxigén kapcsolódik össze a nagyon magas légkörben, csodálatos védőpajzsot alkotva!

Ez nélkül a védőpajzs nélkül a szerves savak a nagyon erős napsugátzás miatt sérólnek és elpusztulnak.

Minden élő anyagban van egy nagyon fontos szerves sav, ami nagyon bonyolúlt.

Ezt úgy hívják, DNS, azat Dezoxiribonuklein sav.

A dezoxiribonukleinsav (közismert rövidítése: DNS; angolul: deoxyribonucleic acid – DNA)

Látod, hogy mennyire bonyolult?

Mint ahogy az a nevéből is látható a DNS egy nukleinsav.

A biológiai információ átadódását egyik generációtól az azt követő generációnak az örökítőanyag teszi lehetővé. Az örökítő anyag segít, hogy a szülők tulajdonságát a kisgyerek is örökölje.

Ez azt jelenti, hogy például a puli kutyának a kiskutyái is ugyanolyan pulikutyák lesznek, vagy a japán szülőnek a kisgyereke is japán lesz és nem eszkimó.

Ez olyan mint a számítógépben a program. Hiába van otthon egy nagyon jó számítógépetek, ha nincs felmásolva egy program, például egy Windows 8 vagy egy Linux operációs rendszer, vagy fel van másolva, de egy vírus miatt nem működik, akkor bizony használhatatlan a számítógépetek!

És most lássuk az idézeteket:

"Az élő szervezetnek négy alapvető tulajdonsága van.: anyagcsere,növekedés, szaporodás és fejlődés. Fejlődés alatt az evolúciót értjük, vagyis azt, hogy generációról generációra, lassú változással, az alacsonyabb rendű szervezetekből magasabb rendűek alakulnak ki.... A legidősebb fossziliák 3,8 milliárd évvel ezelőtti baktériumok. Arról, hogy ezek hogyan alakultak ki, melyek voltak megjelenésük előzményei, nincsenek kőzetbe zárt információink. Így a földi élet kialakulására csak elméleteink lehetnek."

Hartai Éva A Váltózó Föld 138.old

Az anyagcsere, szaporodás, növekedés kizárólag a DNS láncban elrejtett információnak köszönhető.

Ez azt jelenti, hogy a megszületett élet azonnal egy DNS lánccal kellett hogy rendelkezzen. Ugyanis ha nincs DNS, nincs anyagcsere, nincs szaporodás, nincs növekedés.

Tehát ha nincs program, halott a számítógéped...

A másik ellentmondás a fejlődés, azaz az evolúció.

A DNS határozza meg egy élő szervezet, egysejtű, növény, állat vagy ember külső és belső tulajdonságait.

A " fejlődés" a DNS szempontjából nézve nem lehetséges, ugyanis a külső körülmény és a szerzett tulajdonság nem befolyásolja a DNS szerkezetét.

" A szilárd váz megjelenésére nincs egyértelmű magyarázat. A biológiai változás oka nyilvánvalóan környezeti változás, ami több tényezőből adódik össze. Hozzá járulhatott a proterozoikum végi eljegesedést követő felmelegedés, ami jelentős tengerszint-emelkedéssel és a tengerek kiterjedésével járt. Ez új állatcsoportok, köztük ragadozó formák megjelenésével járhatott. Velük szemben a a védekezés egyik eszköze lehetett a szilárd váz. Az is befolyásolhatta a szilárd váz kialakulását, hogy a melegebb tengerekből a mészkiválasztás könnyebb volt."

Hartai Éva A Váltózó Föld 143.old.

Ha az élő szervezet ismeretlen külső tényezővel találkozik, akkor elpusztul. Ha valakit megettek, az utód nem tudja örökölni az elpusztulás közben szerzett információt. Ha a kutya télen nem változtatja meg a bundája összetételét, nem növeszt meleg alsó szőrszálakat, megfagy. De a program, ami hatására a meleg téli bunda kialakul, már akkor létezett, mielőtt megjött a hideg. Ugyanígy a legegyszerűbb életformák is csak akkor tudtak alkalmazkodni a külső körülmények változásaihoz, ha a program a változás bekövetkezte előtt létezett!

"A DNS-től az RNS-en keresztül (transzkripció) a proteinekig (transzláció) vezető utat egyirányúként írták le, a visszautat kizárták (Crick 1957-ben ezt nevezte a molekuláris biológia "centrális dogmájának"). Ezzel megerősítették a korai genetika ama hipotézisét, hogy a szerzett tulajdonságokat nem lehet átörökíteni."

Geschichte der biologie: Die wisenchaft vom leben 101.old.

Ha valaki sportol és erős, izmos testet épít, a gyermeke nem fog automatikusan erős és izmos lenni.

Ha pl. a zsiráf nyaka megnyúlt, mert magasan voltak a falevelek, az utód nem fog hosszabb nyakkal megszületni.

A sokat emlegetett Darwin, aki megalkotta az evolúció elméletét, ami nem egészen az volt, amit most tanítanak, a következőt írta az élet véletlenszerű kialakulásáról.

"Gyakran hangoztatták, hogy az élő organizmus keletkezésének ma is megvan mind ama feltétele, ami valaha megvolt. De ha ( s óh, mekkora ez a ha! ) valami kis meleg, ammoniákkal, foszforsavas sókkal teli , fényhez, meleghez és elektromossághoz stb. jutó pocsojában észrevennénk , hogy proteinkötés jött létre, készen arra, hogy még nagyobb változások menjen keresztül, akkor az efféle szubsztancia ma egy pillanat alatt elnyelődne, vagy fölszívódna, ami nem fordult volna elő azelőtt, hogy élő teremtmények képződtek. " (Darwin 1887. 3.kötet, 17."

Geschichte der biologie: Die wisenchaft vom leben 20.old.

Ezt hasnlítsd össze a fehérje leírásával.

"A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák. A fehérjék aminosav sorrendjét a gének nukleotid szekvenciája kódolja a genetikai kódszótárnak megfelelően. A fehérjék kialakításában a 20 féle "proteinogén" aminosav vesz részt, melyek szomszédos amino és karboxil csoportjaik között kialakuló peptidkötés révén kapcsolódnak egymáshoz, így kialakítva a fehérjék elsődleges szerkezetét, amit aminosav szekvenciának is nevezünk."

És mind ezt egy "pocsolyában" , véletlenszerűen? 20 féle speciális anyag bonyolúlt összekapcsolódással?

Mindezt végig gondolva rájöhetsz, hogy a véletlen képtelen létrehozni az életet. Mérgező gázok között, oxigén és friss levegő és tiszta víz nélkül nem lehet élet. Az élet nem szaporodhat magától, kellett egy DNS prpgram, ami irányítja a sejt minden működését.

Ha van program, kellett egy Program író, Aki előre látta az eseményeket, és úgy írta meg a programot, hogy minden körülmények között tökéletesen működjön!

És ez a program író a Teremtő Isten!